Rengeteg játék, felfedezés, alkotás várt 29 érmelléki kisdiákra a Lego Steam tábor öt eseménydús napján a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum legótermében és más helyszíneken. A július 11–15. között megrendezett táborban harmonikus összhangban fejlődhetett a 8–11 éves gyermekek tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségeinek tárháza, amelyet művészeti oktatás egészített ki. A táborban hét csapat versengett öt napon át: versírásban, plakáttervezésben, robotépítésben, programozásban, mesealkotásban, drámajátékban, stafétában, úszásban, összetartó, segítő munkában. Ezek a csapatok a Rezgők, Manók, Kukafák, Legótornyok, Legorillák, Veszélyes 4-es, és a Legóépítők. Idén a Rezgők gyűjtötték a legtöbb legurót. (A leguró a legó és az euró szavakból képzett játékpénz neve – szerk. megj.)

Megtelt a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház nézőtere a Zajgó Néptáncegyüttes idei néptánctáborát lezáró július 24-i gálán, a színpadot pedig birtokba vették az érmelléki néptáncosok, akik a helyiek meghívására érkeztek városunkba. A Venus Kölcsönös Segítségnyújtás Alapítvány eseménye méltó módját adta a tíz évvel ezelőtt Béres Csilla zenepedagógus által életre hívott csoport születésnapi ünnepének. A tábor a magyar kormány és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg. Fekete Katalin kultúrigazgató Béres Csaba polgármestert kérte fel a rendezvény megnyitására. A városvezető felidézte a kezdeti nehézségeket, amikor csak néhány székelyhídi gyerek volt kíváncsi arra, hogy mi fán is terem a néptánc, és hangot adott örömének, hogy mára három csoportban több mint ötven gyermek és fiatal tanulja a népi mondókákat, játékokat, népdalokat és tánclépéseket.

„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,

hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:

mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –

így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”

(Babits Mihály: Ritmus a könyvről)

Ünnepséget szerveztek az idén hetvenedik születésnapját ünnepelő székelyhídi városi könyvtár tiszteletére július 1-én. Az „ünnepelt” számára jó előre elkészültek az ajándékok is: Guba-Kerekes Zsuzsa könyvtáros versenyt hirdetett, mely keretében a lelkes olvasóknak kedvenc könyvük borítóját kellett megtervezniük.

A könyvtár megalakulása előtti időszakból, az 1940-es évekből számos kezdeményezést említhetünk, mely előrevetítette az olvasóközönség igényét egy hivatalos intézmény megalakulására. Ezek közül a legjelentősebbek a székelyhídi olvasók közkönyvtára, a munkásosztálynak szánt könyvgyűjtemény, az Úri Kaszinó értelmiségi rétegnek fenntartott könyvgyűjteménye, valamint  két jelentős magángyűjteményt is megemlíthetünk (az egyik a Stubenberg család, a másik dr. Garán János jogász tulajdonában volt). Ma már talán érdekességnek számít, hogy ebben az időszakban Székelyhídon két magánnyomda is működött.

Beszélgetés Holczman Ilona idén nyugalomba vonult magyar szakos tanárral

Holczman Ilona több diáknemzedék életében vált a nagybetűvel írandó magyar szakos tanárnő alakjává, többek között az enyémben is. A végtelen és alázatos szeretet, amelyet szakmája és diákjai iránt érzett, most, pályafutása végén beérlelte gyümölcseit: volt diákjai, kollégái szeretetburokkal övezik körbe, midőn nyugalomba vonul.

– Milyen volt gyerekként?

– Nagyon szófogadó, szabálykövető gyermek voltam. Édesanyám, aki tanítónő volt, nagyon szigorúan nevelt bennünket, és elsőszülöttként velem szemben nagy elvárásokat támasztottak a családban, magától értetődőnek vették a sikereimet. Ugyanakkor szabad kezet is kaptam a szüleimtől, hiszen annyira megbíztak bennem, hogy mindenhová elengedtek. Nagybánya, ahol felnőttem, kiváló lehetőségeket nyújtott az óriási kirándulásokra, művelődésre, sportra, így igazán sohasem unatkoztam. Édesanyámat igen korán elvesztettük, így hamar fel kellett nőnöm, hogy a családban kisebb legyen az űr.

Hagyományőrzés, lendület és az összetartozás semmihez nem fogható érzése jellemezte a Zajgó Néptánccsoport idei, második néptánctáborát, amelyben több mint hatvan gyerek vehetett részt. Az esemény több székelyhídi helyszínen zajlott: a három korcsoportra osztott résztvevők birtokba vették a helyi termálstrand területét, a sportcsarnokot és a színház épületét is. Béres Csilla zenepedagógus, a néptánccsoport vezetője igazi közösségépítő rendezvényként értékelte a tábort, hiszen pedagógusok, szülők egyaránt segítségükre voltak. A tábor szervezője mellett idén is jelen volt Jazimiczky Éva, a Szeged Táncegyüttes oktatója, illetve Gombos András, a táncegyüttes művészeti vezetője, aki már évek óta jelen van azonos szerepben a Zajgó Néptánccsoport életében is.

Budár Sándor író (képünkön) második kötetét mutatták be Érbogyoszló és Nagyvárad után az albisi kultúrotthonban június 19-én. Az érbo­gyoszlói szerző gyermekkori emlékeit felidéző, 2019-ben megjelent Nyuszi ül a szarkafészekben című munkáját követően az előtte járó nemzedékek világháborús emlékeit írta össze most megjelent Első szerelem. Mohalepte háborús emlékek című könyvében.

A mostani kötetet Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő és Szűcs László, az Újvárad irodalmi folyóirat főszerkesztője mutatták be. A könyvbemutatón érzelmi hullámvasútra váltottak jegyet az érdeklődők, hiszen a háború traumáiról, szerelmi történet szétszakításáról, az érmelléki emberről szóló könyv s persze a lassan 90 éves író személyisége is magával ragadott mindenkit.

Jó ütemben halad Monospetriben a tornaterem építése az egykori Kispálya helyén. Sajnos helyszűke miatt nem kivitelezhető hatalmas sportcsarnok felépítése, csupán egy falusi tornateremé, ám ettől függetlenül biztosan jó szolgálatot fog tenni a helyi diákoknak.

A tornatermet és a hozzá tartozó területet saját fűtés- és öntözőrendszerrel látják majd el.

Az ütemterv szerint októberre kell teljesen elkészülnie a létesítménynek. Reméljük, hogy ez valóban így is lesz, és a 2022–2023-as tanévben a diákok már birtokba is vehetik az új termet.