A túrázni vágyók a Székelyhíd központi parkjában található Turul-szobránál gyűltek össze május 15-én vasárnap reggel, majd innen indultak tovább első körben Csokalyra, Fényes Elek szobrához. A túrát Vígh-Tarsonyi László nyugalmazott tanár szervezte és vezette, aki Magyarországra költözése előtt többek között a faluban tizenegy, illetve városunkban nyolc évet tanított. A Csokalyra érkező túrázókat pogácsa és frissítő várta, ezután megkoszorúzták a falu híres szülöttjének, a nagy magyar statisztikusnak állított mellszobrot. Kis pihenő után a résztvevők folytatták útjukat tovább Nagykágyára, onnan a hegyközszentmiklósi gyógyfürdőhöz, végezetül pedig vissza a székelyhídi Vadas erdőbe, ahol egy fogadás keretében átadták a résztvevői okleveleket és kitűzőket.

Anyák napi műsorral kedveskedett május első vasárnapján az érdeklődőknek a Sola Fide Keresztyén Kulturális Csoport Csokalyon. Mateutz József virágtermesztő csodálatos tulipános kertje méltó helyszínnek bizonyult, és az időjárás is kedvezett a szabadtéren megrendezett színvonalas előadásnak, ahol az érkező hölgyeket a kert gazdája egy-egy szál tulipánnal fogadta. A szavalatokból, megzenésített versekből és komolyzenei művekből összeállított anyák napi műsor nyitóakkordjaként Thurzó Sándor József brácsaművész Ciprian Porumbescu XIX. századi román zeneszerző Balladáját szólaltatta meg hangszerén.

Fotókiállítással és kiadvánnyal ismertetik a falu neves kúriáit

Régmúlt Csokaly elnevezéssel rendeztek kiállítást a csokalyi református egyházközség gyülekezeti termében. A tárlat a Pro Csokaly Egyesület nyertes pályázatának a része, amelyet a magyar agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogat – fejtette ki Antal Noémi projektfelelős.

A projekt egyik részét a kiállításon bemutatott neves csokalyi kúriák régi- és jelenlegi állapotukban látható, artisztikusan ábrázolt képei jelentik. A szintén helyi kúriákat bemutató kiadványban pedig az ezekről készült képek mellett rövid leírás által ismerhetik meg az érdeklődők az épületek történetét.

A tárlatnyitón Béres Csaba polgármester elmondta, hogy Székelyhíd városvezetésének távlati terveiben szerepel a romokban lévő kúriák felújítása és hasznossá tétele, bevonva ezeket a város turisztikai vérkeringésébe: „Ha ezeket szépen fokozatosan felújítjuk, lesz az embereknek oka ellátogatni és megcsodálni ezen épületeket.

A Kalandra fel! elnevezésű nyári gyermekmissziós program szerint indultak útnak a csokalyi vakációs gyermekbibliahéten részt vevő fiatalok minden nap július 12–18. között, hogy Jézust megismerjék én-mondásain keresztül.

A trianoni békediktátum aláírá­sának 101. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Cso­kalyon is. Az érdeklődőknek a helyi református templomban Tokár Sándor lelkész tartott istentiszteletet, majd az összegyűlt hívekkel a trianoni emlékműhöz vonultak, ahol lerótták kegyeletüket. Az eseményen a csokalyi Fényes Elek Néptánccsoport tagjai verseket adtak elő, majd megkoszorúzták az emlékművet. A megemlékezés végén a Himnusz is felcsendült.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 173. évfordulóján a megújult színház épületének tövében elhelyezett, Petőfi Sándor helyi kötődését jelző emléktábla előtt hajtottak fejet a székelyhídi lakosok.

A zimankós idővel dacoló megemlékező tömeggel elsőként Béres Csaba, a város polgármestere osztotta meg gondolatait. Ünnepi szónoklatában kiemelte, bár a világjárvány számos dolgot elvett az emberektől, a megemlékezést nem veheti el, hisz március 15-e reggel mindenki a mellére tűzheti a nemzeti kokárdát vagy meggyújthat egy szál gyertyát a hősök emlékéért. A városvezetőt a felszólalók sorában Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő követte, aki mint mondta, a szabadságharc kitörése évfordulójának napján az akkori hétköznapi hősök tettrekészségére gondolt – arra, hogy bátorságuk fénye közel két évszázad távolságából is melegíti a magyarokat a zord időkben. A szónoklatok sorát az Érmelléki Református Egyházmegye esperese, Rákosi Jenő zárta, akinek igemagyarázatából a mindenható megtartó, nemzetet védelmező erejébe vetett hit fontosságát hallhatták ki a jelenlévők.

A polgármesteri hivatal munkatársai február elején tettek intézkedéseket a buszmegálló helyreállítására. Kérik a lakosságot, hogy vigyázzanak annak épségére és jelezzék, amennyiben úgy tapasztalják, hogy azt valaki rongálja.

Az idei csokalyi ökumenikus imahéten hatvan-hetven baptista, görögkatolikus és református Krisztusban hívő lélek gyűlt össze böjtfő ünnepének hetében, február végén délutánonként a helyi református templomba, hogy Pál apostol máltai hajótörésének tanulságos és hitet erősítő története mentén hallgassa a meghívott vendéglelkészek igei szolgálatát.

A „…nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28,2) című imahetet hagyományosan a helyi görögkatolikus parókus, Erdődi Endre atya nyitotta meg. Hétfőn este Demeter Szabolcs albisi református lelkipásztor, kedden Balázs Dénes és Balázsné Kiss Csilla érmihályfalvi lelkész házaspár volt vendégünk, majd szerdán Bara László bihardiószegi lelkipásztor, csütörtökön pedig Orosz Márta érbogyoszlói lelkész magyarázta a páli hajótörés egy-egy tanulságos részletét.