Családi nap Csokalyon

Istentisztelettel, emlékezéssel, sportversenyekkel és sokszínű zenével ünnepelt a faluközösség

Hívogatóbban csendültek, ünnepre hívták kicsiket-nagyokat Csokalyon, a gondosan megtervezett Családi napon a református templom harangjai ezen a verőfényes júliusi vasárnap délelőttön. Az évente megszervezett rendezvény dátumát a falu híres szülöttének, Fényes Eleknek a születésnapjához igazítják, a tisztelet jeleként a csokalyi családi kúria kertjében koszorúzási ünneppel emlékeznek. (Mint ismert, a neves statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1807. július 7-én született a településen.)

Beszélgetni egymással – istentisztelettel indult a Családi Nap

Harmadik harangszóra zsúfolásig megteltek a református templom padjai.

Igét Tokár Sándor tiszteletes hirdetett – aki korábban évekig szolgált a faluban –, most örömmel fogadva a meghívást, vendégként érkezett új helyéről, Mezőkeresztesről. Prédikációja ez alkalommal is ébresztés volt a halló füleknek, nyílt lelkeknek. A tanítványok elhívásának történetét Márk és János evangéliumából olvasta fel. A két leírás különbözik egymástól. A kérdésre, hogy akkor melyik igaz, válasz is hangzott a szószékről: mindkettő, hiszen a megtéréshez kell a személyes megszólítás, a kegyelem, ám kell az egymás megszólítása is. Beszélgetni egymással, hírét vinni annak, ha én már megtapasztaltam, ha én már ismerem, hogy van, létezik kegyelem. Az istentisztelet ünnepi fényét emelte a Sola Fide Keresztyén Kulturális Csoport két jelenlévő tagjának előadása.

A szakrális teret betöltötte Thurzó Sándor József brácsaművész virtuóz játéka, amely a háttérben Fórián Andrea, a csoport megálmodójának szavalatát (Csiha Kálmán: Szeressétek a templomot) is aláfestette. Ezt követően az eseményt jelenlétével megtisztelő Biró Rozália képviselő asszony osztotta meg ünnepi gondolatait, amelyek kapcsolódtak az elhangzott vershez.

Tisztelgés Fényes Elek előtt

Méltó az ünneplést együtt imádkozással Isten házában kezdeni, innen indultak a jelenlevők a templomkerttel átellenben fekvő, szépen karbantartott parkba, ahol az egykori kúria árkádjai előtt Fényes Elek mellszobra áll. Az ünnepélyes megemlékezés egész ideje alatt a székelyhídi születésű Mihály Gábor szobrászművész alkotta büszt mellett a Szentjobbi Hagyományőrző Huszárbandérium és a Bihardiószegi gróf Széchényi István Huszárszázad tagjai álltak díszőrséget. Elsőként Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere osztotta meg gondolatait a megemlékezőkkel. Párhuzamot vont a mai idők és a Csokalyon született, a magyar statisztikai tudomány megalapítójának tekintett Fényes Elek kora között. A városvezető biztatónak tartja, hogy a nehéz idők, szűkre szabott lehetőségek között is ki lehet tűnni, lehet alkotni, a közért gondolkodni és dolgozni.

Szabó Ödön parlamenti képviselő követendő példaként hozta a hallgatóság elé a gondolkodásmódjával, világszemléletével korát megelőző Fényes Eleket, mint a honismereti szemlélet és a közösségként való munkálkodás megteremtőjét.

„S hogy mit is csinált, amikor több távol lévő mágnás helyettesítő követeként részt vett az 1830. és az 1832–1836. évi rendi országgyűléseken? Nézte az adatokat, hallgatta a beszédeket, s rájött arra, hogy mindenki egyéni megoldásokat keres, ehhez a saját problémáját sorolja fel, nem volt képes az akkori időszakban a politikum, a közösség arra, hogy egyetemes válaszokat adjon, rendszerszintű problémákat megoldjon, mert nem volt birtokában olyan adatnak, amiből a rendszert egészében láthatta volna. Azt mondhatjuk, hogy ő ma minden egyes közéleti személyiségnek, de akár a közösségnek is azt tudja mondani, hogy egyénileg lehet problémád, de megoldásokat igazából közösségként lehet találni” – mondta Szabó Ödön.

Erdődi Endre csokalyi görögkatolikus lelkész a 22. zsoltár verseit olvasta fel, beszédében arra buzdított, merjünk szembenézni a valósággal. A beszédeket szavalatok színesítették. Béres Abigél és Csuka Hanna Bíborka a Csokalyról elszármazott költőnő, Lovasiné Gulácsi Mária verseiből válogatott. Meleg Vilmos színművész, a Petőfi Sándor emlékév jegyében a forradalmár, nemzeti hős, lánglelkű költő 1847-ben papírra vetett rímbe szedett gondolatait tolmácsolta erős hanggal: „Elértem, amit ember érhet el: / Boldogsággal csordultig e kebel!”

A hagyományokhoz híven az elöljárók és a helyi szervezetek, egyesületek képviselői, a megemlékezés műsorvezetőjének, Fekete Katalin kultúrigazgatónak a tiszteletteljes felkérésére, egymásutáni szép rendben, főhajtással tisztelegve helyezték el koszorúikat a mellszobor talapzatánál. Záróakkordként az összegyűltek közösen, egy szívvel, egy lélekkel énekelték el a magyar, majd a székely himnuszt.

Tevékenységek, versenyek, zenélés a sportpályán

A rendezvény szervezői a felhőtlen szórakozás lehetőségét biztosították a helyi közösség és az idelátogató vendégek számára e napon. A sportpályán a délutáni kezdéssel meghirdetett programok mellett lacikonyha, vidámpark és kirakódóvásár hívogatta az érdeklődőket. A szépen rendben tartott terület fákkal határolt oldalán bográcsaik körül már kora reggel ott sürögtek a főzőversenyre nevezet csoportok tagjai. A szervezők nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem, a homokozóban serényen épültek a várak, a kézműves sátor asztalánál pedig szebbnél szebb gipszfigurák készültek.

A tér közepén felsorakozott óriás traktorokat meg is lehetett simogatni. Fiatal titánok egymással versenyre keltek, bátran kormányozták a bérelhető, elektromos tűzoltó, rendőr, mentő kiskocsikat.

A kijelölt kispályán a nevezett focicsapatok két csoportban, majd a csoportelsők egymással megmérkőzve elszántan kergették a bőrt, hogy eldöntsék, ki lesz az idei, 2023-as Családi Nap kupa győztese. A megmérettetésre hat csapat jelentkezett: a csatári Vadászok, nagykágyai Brazilok és az Ezüst-csapat, a csokalyi Oroszlánok és Csokaly csapata, a székelyhídi Kisszékelyhíd csapat. A kétszer 10 perces és kétszer 15 perces félidős mérkőzéseken Kozma Sándor testnevelőtanár fújta a sípot, vigyázott a rendre, szabályokra, késő délutánig.

A nagyközönség előtti eredményhirdetést megelőzően a fáradhatatlan játékosok dekázó versenyen mérték össze tudásukat. Az időteljesítményre menő labdabűvölést a Nagyváradról e napon hazalátogató, veteránnak számító Szabó Csaba nyerte, aki biztatásként kis pénzbeli juttatással toldotta meg a torna gólkirályának, Zámbó Györgynek és legjobb kapusának, Bancsa Gyulának díját. A labdarúgótorna első helyén a csatári Vadászok végeztek, akik a döntőben a kágyai Brazilok felett diadalmaskodtak.

Nagy érdeklődés mutatkozott az erősember-vetélkedő iránt, az embert próbáló versenyszámokra jelentkezők teljesítményeinek összegzésével idén Farkas Patrik lett Csokaly legerősebb embere.

A robikapaverseny akadálypályáján Károly Róbert gépe futotta a legjobb időt. A főzőversenyt Tobi boss és csapata nyerte, ők a Bandázók csapatát csak egy leheletnyi ízzel előzték meg.

A díjak kiosztása után táncosok foglalták el a színpadot. A TDC, Kölyök Dance, B612, Extrém Dance és Happy Dance táncosainak moderntánc-koreográfiákat bemutató fellépése előtt, a néptáncosok mutatták meg tudásukat. A Szász Rozália és Jenei Tibor vezette Csokalyi Fényes néptánccsoport legifjabb tagjai rábaközi táncokkal varázsolták el a közönséget. Őket követően a Székelyhídi Zajgó és az Érköbölkúti Csorgó néptánccsoport lépett színpadra, a bemutatott rábaközi táncokat szilágyságival toldották meg.

Osztatlan sikert aratott Fórián Andrea stand-up komikus Arany János Családi kör című versének a faluhoz igazított átiratával:

„Este van, este van, ki-ki nyugalomba,

Letekint a torony, békés kis falumra.

SMART tévék fénye, ablakon kitekint,

Sanyi bácsi álmában, horkant egy kicsit.”

A sportpályára kilátogató, együtt ünnepelni, szórakozni vágyók estére betöltötték a teret. Köszönet a támogatóknak és szervezőknek ezért a napért, melynek zárásaként, a Marió a harmonikás- és a Dreamer-koncerteket követően tűzijáték világította be Csokaly egét.