^ Vissza Fel
Kultúra kategória bejegyzései:

Jótékonysági borkóstoló, zenés est, gyalogtúra

Kultúra    2020. június 19. péntek 
 170

– Borászati központot létesítenek a régi kórház épületében

Először szerveztek jótékonysági borkóstolót Székelyhídon június 6-án, a Gyermek Jézus Szabadidő- és Sportközpont területén. Az esemény apropóját az szolgáltatta, hogy a régi kórház épületében borászati központot kíván létesíteni az ingatlant ötven évre koncesszióba vevő három egyesület. A civil szervezetek (Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete, Székelyhídi Borászok Egyesülete, Székelyhídi Pálinkakultúra Egyesület) fő célja, hogy munkájuk által az Érmellék ismét felkerüljön a Kárpát-medence borászati térképére.

A jótékonysági borkóstolón a rozéborok kapták a főszerepet, melyek tökéletesen illeszkedtek a helyszín üde, friss zöld hangulatához. A szép számban – több mint ötven fő – összegyűlt vendégsereg hét nedűt ízlelhetett meg (1 székelyhídi, 2 bihardiószegi, 2 magyarországi, valamint 2 rozé bor dr. Balla Géza, az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete elnökének pincészetéből).

Trianonra emlékeztek Székelyhídon is

Kultúra    2020. június 12. péntek 
 8

Június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján koszorút helyezett el Székelyhíd városvezetése a központban található park ezredévi turulmadaras emlékművénél. „A mai napot a magyar nemzet teljesjogú tagjaként, partiumi magyarként éljük meg, tudva azt, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében a többséggel való, hatékony, közös munka gyümölcsöző tud lenni” – hangzott Béres Csaba polgármester beszédében. Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese emlékező szavait a Római levél 8. részének 31. versével zárta: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” A jelenlegi törvényes keretet betartva az egybegyűltek, Székelyhíd város helyhatóságának tagjai, a történelmi vitézi rend képviselői, iskolaigazgatók, az Ér Hangja Egyesület képviselője egy-egy szál nemzeti szalaggal átkötött fehér szegfűt helyeztek el az millenniumi emlékműnél.

Székelyhíd az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben (2.)

Kultúra  ,   2020. május 11. hétfő 
 15

Az előző számunkban elkezdett összeállítás befejező részében részleteket közlünk Nánási Zoltán Székelyhíd történeti monográfiája (kiadta az Érmellék Egyesület, Székelyhíd, 2003) című művéből.

(folytatás előző lapszámunkból)

Az előbbiek arra világítanak rá, hogy a sok helyen fellángolt nemzetiségi ellentétek, sőt a kíméletlen összeütközésekkel szemben a forradalom és szabadságharc még haldoklásának pillanatában is egyesítette az együtt élő nemzeti sajátosságokkal rendelkező, a haza és a szabadságharc megmentésére áhítozó érmelléki embereket. Az összeírásokba foglalt népfelkelők elindulására már nem kerülhetett sor.

Augusztus első napjaiban Debrecen környékén összeroppant a honvédsereg. Az egész fronton visszavonulás kezdődött, a bal szárnyon Vámospércs, Nagyléta, Pocsaj, Bihar irányába. A sereg egy része Székelyhíd, Diószeg, Biharfélegyháza érintésével érkezett Váradra, de a túlerőben lévő orosz seregekkel szemben az összegyűlt honvédsereg nem is gondolhatott Várad megvédésére. Augusztus 7–9. között Rüdiger tábornok hadteste elérte és elfoglalta Váradot, amelyet rövidesen egész Bihar megye megszállása követett. A Nyírség és az Érmellék vidékét alig hagyták el az oroszok, augusztus közepén már az osztrák csapatok és a hatóság emberei jelentek meg, akik hozzákezdtek az új hatalom kiépítéséhez. Begyűjtötték a fegyvereket, a községházakban kifüggesztették Haynau parancsolatát, a császári Constitutiót. Figyelték a lakosok minden megnyilvánulását, a császári biztosok megfélemlítették az embereket.

A mostani ünnep más lesz, mint a többi

Kultúra  ,   2020. április 3. péntek 
 321

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Jézus Krisztus miértünk halt meg a keresztfán, hogy azután harmadnapon halottaiból feltámadjon. Nagyon régen történt, de nem lehet véletlen, hogy a feltámadás tavaszra esik, amikor a természet is újjáéled.

Húsvétkor a keresztény ember kicsit megállhat a napi robotban, magába nézhet és elgondolkodhat. Nézzünk mi is magunkba és legyen a Húsvét a mi feltámadásunk, a mi újjászületésünk is!

Tudom, hogy a mostani ünnep más lesz, mint a többi, nagyon más… A római kori keresztényüldözések óta talán először történik meg, hogy nem ünnepelhetjük hagyományosan együtt a Húsvétot. Idén nem lehetünk ott mindannyian a szentmiséken, istentiszteleteken, nem mehetünk el meglocsolni a lányokat, asszonyokat. Most az otthonmaradásunkkal bizonyíthatjuk, hogy mennyire szeretjük és óvjuk egymást!

Kívánom, hogy egymást tisztelve, megbecsülve és féltő szeretettel óvva tudjunk együtt élni, ne csak az ünnepek idején, hanem a munkás hétköznapokon is.

Ennek szellemében kívánok Székelyhíd és a csatolt települések valamennyi lakójának áldott, szent Húsvétot!

Béres Csaba polgármester

Segítik az érmelléki gazdákat a falugazdászok

Kultúra  ,   2020. március 24. kedd 
 364

A vidékfejlesztési szakemberek tanácsadással, információkkal állnak a húsállattartók mellé is

Rendszeresen összeülnek a partiumi falugazdászok, hogy átbeszéljék a fontosabb problémákat, terveket, tennivalókat. A magyarországi kezdeményezésre és támogatással létrejött kísérleti program legfőbb feladata a szaktanácsadás és tájékoztatás, ami igen nagy segítséget jelent a kisebb és nagyobb gazdaságoknak egyaránt. A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületben tevékenykedő Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros megyei tizenhét tag között van állatorvos, agrármérnök, kertészmérnök is.

Az év eleje dolgosan telik, hisz megkezdődött a szarvasmarha-összeírás is, mely a mi régiónkban Gődér Imre érköbölkúti falugazdász irányításával működik. Az ötlet a nagykárolyi Barta Károly állatorvos, falugazdász kolléga fejéből pattant ki, akinek már régóta szíve vágya egy hasonló volumenű program. Megalapították a szarvasmarhatartók egyesületét, a feltérképezés jelenleg is folyik, hisz a falugyűléseken a helyi gazdák adatlapokat töltenek ki, melyek pontos információkkal szolgálnak a falugazdászoknak a szarvasmarha-tenyésztés aktuális helyzetéről. A program kifutási ideje a remények szerint április lesz, amikor is az adatok összegzése után a részvételüket kifejező gazdák beiratkozhatnak az egyesületbe. Az utóbbi években nagymértékben megapadt, szinte a felére csökkent a szarvasmarha-tenyésztés mértéke. Ez a program összefogja és segíti a húsmarhákat tartó gazdákat a tenyésztésben, értékesítésben.

Székelyhíd az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben (1.)

Kultúra  2020. március 19. csütörtök 
 222

Jelen és következő számunkban kétrészes összeállításban részleteket közlünk Nánási Zoltán Székelyhíd történeti monográfiája (kiadta az Érmellék Egyesület, Székelyhíd, 2003) című művéből.

A forradalmi események lefolyása nem volt zökkenőmentes az Érmelléken sem. Miközben a honvédsereg toborzása folyt, 1848 májusának végétől az ellenálló földbirtokosok a forradalom ellen lázítottak. Székelyhíd szomszédságában, Kolyón, Sárközi Ferenc lázító magatartása miatt kellett összeüljön a rögtönítélő bíróság, de végül is nem tartotta magát illetékesnek, s az ügy tárgyalását a vármegyei bíróságra helyezték át.

Az országos Honvédelmi Bizottmány felhívására az erdélyi helyzet romlása miatt, a honvédsereg toborzása mellett népfelkelés indítását is tervezték. Ezért nevezték ki Bernáth Józsefet, az Érmellék országgyűlési képviselőjét Bihar vármegye kormánybiztosának. Népfelkelésre végül nem került sor, de a honvédsereg toborzása sikerrel járt az Érmelléken is. Bernáth Gedeon (az említett érmihályfalvi család) honvédszázados parancsnoksága alatt négy gyalog- és egy lovas nemzetőr zászlóalj megalakítását rendelték el Székelyhíd gyülekező hellyel. A nemzetőr alakulat – vagy hatszáz székelyhídi, érolaszi, margittai és más közeli helységből toborzott honvéd – fölesküdött a honvédzászlóra, és október 25-én Szakál János csendbiztos vezetésével Kraszna vármegye megsegítésére indultak. A Székelyhídon toborzott honvédsereg másik részét Dobozy István (érsemjéni) választott érmelléki főszolgabíró és nemzetőr százados parancsnoksága alatt a felső-magyarországi Derecsénre, illetve a szilágysági Varsolcra vezényelték. (Dobozy István nemzetőr zászlóaljparancsnokot az 1849-i győztes hadjáratokban vitézségi kitüntetésekkel őrnagyi rangra emelték).

Szűk körben koszorúztak a nemzeti ünnepen

Kultúra    2020. március 18. szerda 
 97

Szokatlanul kevesen gyűltek össze március 13-án Székelyhídon, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum előtti kis téren az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulójára emlékezni, a tömegrendezvényeket tiltó rendelet hatására. A forradalom ikonjaként is elismert költő nevét viselő iskola előtt idén csak Béres Csaba polgármester mondott ünnepi köszöntőt. „Mióta szabadon ünnepeljük a magyar szabadságharc és forradalom kitörésének évfordulóját, talán először történik meg, hogy nem vagyunk nagy tömegben együtt, megmutatva összetartozásunkat, a közösségünkben rejlő erőt” – mondta a városvezető. Emellett arra ösztönözte a megjelenteket, hogy ne mondjanak le az ünneplésről otthon sem. „Ezúttal otthon vagy kis csoportokban emlékezzünk azokra, akik életüket adták egy nemes eszméért. […] Fogjunk végre össze és éljünk úgy, hogy ne legyen hiábavaló akkori szent áldozatuk. Kokárdát otthon is fel lehet tűzni, így lélekben együtt tudunk lenni nemzettársainkkal, hiszen 1848 márciusa a reményt, a megújulást, az új utat kereső, bátor közösség egységét jelenti” – bátorított az elöljáró.

Paskó atya konyhája nálunk

Kultúra  2020. március 12. csütörtök 
 78

A vajdasági pap egyben karnagy és szakács is: a paradicsomleves és mákos tészta a kedvenc ételei

Két kézzelfogható szakácskönyvvel, sok praktikus jó tanáccsal, anekdotával, játékkal érkezett hozzánk február végén Paskó Csaba atya. A vajdasági Kelebia plébánosa pap, karnagy és szakács egy személyben. Nagykágyán, az 1-es Számú Technológiai Líceum szakács- és pincérszakos tanulóinak beszélt a közösségteremtő szándékkal íródott könyvek születéséről, arról, hogy miért és hogyan választotta szakmáit, amelyeknek elhivatott mestere. Paskó Csaba látványos show keretében együtt is főzött a diákokkal.

Jókedv, nevetés, viccelődés kísérte a közös főzést. A jelenlévő több mint negyven diák közül, Molnár-Lázár Gabriella tanárnő közreműködésével egész osztálynyi tanuló dolgozott együtt az ünnepi ebéd elkészítésén. Böjti időszak lévén, és ráadásul péntek – ami a katolikus egyház rendjében ilyenkor kiemelt jelentőséggel bír –, a töltött káposzta hús nélkül, füstölt kecskesajttal, reszelt sárgarépával, zellergumóval és hajdinával készült. Jellegzetes édességet is készítettek, baklavát, ám kis újítás ebben is volt, dió helyett mákot használtak a török eredetű süteményhez. Különben vendégünk kedvenc étele a mákos tészta és a paradicsomleves, e két nagyon gyorsan megfőzhető, egyszerű étek, annak ellenére, hogy mesterszakácsként számtalan ételkülönlegességet el tud készíteni. A főzés tudománya komoly ismereteket feltételez és ahhoz, hogy valaki mestere legyen a szakmának elhívatottság kell – vallja Paskó atya. Ő maga öt hat-évesen gondolkodás nélkül válaszolta, hogy felnőttként pap vagy szakács szeretne lenni, pedig abban az időben nem volt ez ennyire divatos mesterség. A konyhában hamar megtalálta a helyét, édesanyja hivatásos szakácsnő volt, kíváncsiságát a szakma iránt tőle örökölhette. Édesapjától (aki felnőtt fejjel vágyaira hallgatva vasesztergályosból tűzoltó lett) pedig a kezdeményezőkészséget és kitartást láthatta, azt, hogy az álmok beteljesítése soha sem késő.