^ Vissza Fel
Kultúra

Megkeresett minket a Mikulás…

Kultúra  ,   2021. december 6. hétfő 
 101

Meglepetésszerűen érkezett látogatót fogadtunk az Ér hangja szerkesztőségében

Furcsa vendég érkezett a szerkesztőségbe. Még bőven az utolsó lapzárta előtt, ami idén november 25-re lett kijelölve: bozontos szemöldökű, szomorú szemű, hófehér szakállát zavartan babráló alak kopogtatott, s motyogva kérdezte, ráérnék-e meghallgatni a mondandóját. Kíváncsian fürkésztem piros kucsmáját, hatalmas subáját, fényesre suvickolt csizmáját, a zsákját kerestem, miközben az járt a fejemben: Úristen, hisz ez a Mikulás! De mit keres ő itt ilyenkor? Beinvitáltam:

Új könyvek érkeztek a könyvtárba

Kultúra  ,   2021. december 5. vasárnap 
 102

Száz új könyv érkezett a könyvtárba, román és magyar nyelvű művek egyaránt – adta hírül örömmel Guba-Kerekes Zsuzsa, városunk könyvtárosa. Az új felhozatal a már meglévő könyvtári könyvek kiegészítése, olvasói kívánság szerint rendelt könyvek, és természetesen nemzetközileg elismert bestsellerek.

Továbbra is szeretettel várnak minden olvasni vágyót a könyvtárba.


A szív zakatol, ha a bor bakator

Kultúra  ,   2021. november 11. csütörtök 
 137

Pálfi Noémi borszakértő az érmelléki borászat újjászületéséről, távlati kilátásairól

A jó bornak nem kell cégér, tartja a mondás, de az útról, amin végighalad mindig érdemes beszámolni, főleg ha az örökségünkről van szó, az érmelléki szőlőfajták királyáról. Pálfi Noémi borszakértőnek köszönhetően többet megtudhattunk a bakator reneszánszáról, az érmelléki borászat távlatairól, jelenéről és jövőjéről.

Pálfi Noémi programszervezőként dolgozott egy nagyváradi borszaküzletben (vinotékában), ahol elsajátította a borok ismeretét, majd létrehozta a Nagyváradi Bor­ba­rátnők Egyesületét borvidékünk népszerűsítése és fejlesztése érdekében. Megszervezték az első nagyváradi Bor-Bált, nagyon sok magánszeméllyel, borásszal, támogatóval, többek között dr. Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével, Maurer Oszkár délvidéki borásszal, valamint dr. Balla Géza, arad-hegyaljai borász szakmai segítségével. Ezzel megtörténtek az első lépések ahhoz, hogy ténylegesen támogatni tudják a borvidéket.

A célkitűzés az egykor híres bakator szőlő visszahonosítása, amiből annak idején Székelyhídról Stu­benberg gróf és Bihardiószegről Zichy gróf csodálatos borokat vittek ki a párizsi és londoni világkiállításokra a XIX. században, és aranyéremmel tértek vissza. A bakator szőlőfajtát a Heit család telepítette vissza elsőként Bihar­dió­szegre, majd a tőlük hozott vesszőkkel által több mint 15 ezer oltványt osztottak szét az Érmelléken.

Szűkebb körű, de hangulatos szüreti bál Hegyközszentmiklóson

Kultúra  ,   2021. október 27. szerda 
 219

„Megérett, megérett a fekete szőlő,

ne menj arra csárdás kisangyalom, megfog a kerülő…”

Ősszel természetes, hogy ünnepelünk szüreti mulatsággal Hegy­közszentmiklóson.

Elérkezett az ősz, a betakarítás ideje, amikor a szentmiklósi munkásember megnézi munkája gyümölcsét, amiért dolgozott, előkészíti a szüretre a megfelelő eszközöket a darálót, puttonyt, prést, pincét, hogy könnyen megközelíthető legyen. Megszemléli a szőlőhegyet, milyen a termés, elég édes-e a szüretre, meg van-e a megfelelő cukorfoka? Idén meleg volt a nyár, kedvezett a szőlőnek és elmondható, hogy jó a termés. Jöhet a szüret(i bál)! Fiataljaink összefogtak, Kaszoni Mária tanárnő vezetésével tíz pár részvételével. Rövid, mindössze háromhetes felkészülés alatt sikerült szebbnél szebb népdalokkal gazdagodniuk.

Igaz, idén kicsit másképp zajlott a bál, mivel betartották a járványügyi szabályokat és csak megengedett létszámmal kezdődhetett, de a kitűnő hangulat nem maradt el. Hogy igazi szüreti bálos hangulat legyen, a párok lovas fogatokkal járták be a falut, hívogatták a helyieket az esti bálba.

Megőrzik Csokaly épített örökségét

Közélet,Kultúra    2021. október 21. csütörtök 
 110

Fotókiállítással és kiadvánnyal ismertetik a falu neves kúriáit

Régmúlt Csokaly elnevezéssel rendeztek kiállítást a csokalyi református egyházközség gyülekezeti termében. A tárlat a Pro Csokaly Egyesület nyertes pályázatának a része, amelyet a magyar agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogat – fejtette ki Antal Noémi projektfelelős.

A projekt egyik részét a kiállításon bemutatott neves csokalyi kúriák régi- és jelenlegi állapotukban látható, artisztikusan ábrázolt képei jelentik. A szintén helyi kúriákat bemutató kiadványban pedig az ezekről készült képek mellett rövid leírás által ismerhetik meg az érdeklődők az épületek történetét.

A tárlatnyitón Béres Csaba polgármester elmondta, hogy Székelyhíd városvezetésének távlati terveiben szerepel a romokban lévő kúriák felújítása és hasznossá tétele, bevonva ezeket a város turisztikai vérkeringésébe: „Ha ezeket szépen fokozatosan felújítjuk, lesz az embereknek oka ellátogatni és megcsodálni ezen épületeket.

Bihari naplók és gyíkok, kígyók, teknősök „találkozója”

Kultúra    2021. október 8. péntek 
 123

Közös könyvbemutatón ismertették Dérer Ferenc, illetve Wilhelm Sándor kötetét

Rendhagyó, kettős könyvbemutató helyszíne volt október elsején a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színház aulája. Két különböző karakterű kiadvány került a nagyközönség elé: Dérer Ferenc újságíró Bihari naplók, illetve dr. Wilhelm Sándor biológus Gyíkok, kígyók, teknősök bonckés alatt című műve.

A meghitt, barátságos légkörű rendezvényt Béres Csaba polgármester nyitotta meg, aki örömének adott hangot, hiszen két Székelyhídhoz szorosan kötődő szerző művét mutatták be.

Dérer Ferenc Bihari naplók című könyvét Szűcs László nagyváradi újságíró, szerkesztő méltatta, aki szívesen emlékezett a közösen megélt eseményekre és felvázolta azt az emberfeletti munkát, ami a kötet megjelenése mögött van. A szerző közel harminc éven át volt a Bihari Napló munkatársa, Megyejáró rovatának szerkesztője. Az érmihályfalvi születésű Dérer Ferenc újságíró, szerkesztő, politikus, 1974 és 1978 között a bukaresti egyetem nappali tagozatán politológiai tanulmányokat folytatott. A kilencvenes évek elejétől Bihar megye szinte valamennyi magyarok lakta településéről írta riportjait, egyedül vagy szerzőtársakkal.

Nagy Gábor, a kágyai borászat jeles képviselője

Kultúra    2021. október 2. szombat 
 389

Az Érmellék több évszázados hagyományú, kiváló szőlő- és borkultúrájának kiemelkedő művelője volt Nagy Gábor (Nagy­kágya, 1855. október 24. – Nagyvárad, 1934. január 31.).

Nagy Gábor Nagykágyán született pintér- és bortermelő család gyermekeként, munkásságát pintérként kezdte, később pedig a helyi állami mértékhitelesítő hivatal vezetője volt. Az ő feladata volt a borászati edények űrtartalmának megállapítása és hitelesítése. 

1890-ben megalapította az első érmelléki szőlőoltványtelepet. Az érmelléki 1882–1888-as nagy filoxérajárvány (szőlőgyökértetű) miatt elpusztult és megbetegedett 4000 hektárnyi szőlőültetvény  újratelepítéséhez szükséges szőlőoltványokat állítottak itt elő. A széles látókörű szakember vállalkozását modern üzleti szellemben vezette, több mint száz szakképzett vincellért alkalmazott és a szükséges felszereléseket Pestről szerezte be. Az 1900-as évek elején évente több mint kétmillió szőlőoltványt állítottak elő Nagy Gábor telepén. A legkiválóbb bor- és csemegefajtákat telepítette, személyes kedvence pedig a delaware volt. „Az oltványok készítését, eliskolázását, nyári kezelését, felszedését, osztályozását és csomagolását szigorúan figyelemmel kísérem, s így minden telepemről eladott anyagoknak minden tekintetben kifogástalan voltáért kezességet vállalok” – írta. A minőségi követelmények meghozták számára a sikert, hiszen volt olyan időszak, amikor naponta több vagon oltványt is útnak indítottak a bihardiószegi vasútállomásról.