Több mint száz gyermek vett részt a három nagy téma (bizalom és a félelem, környezetvédelem, internet és média) köré csoportosuló, ötnapos Hálós – Szentjánosbogár táborban július harmadik hetében a székelyhídi termálstrandon – közölte Konrád Katalin, a szervező Partiumi HÁLÓ Egyesület vezetője. A mostani, városunkban lezajlott rendezvény a huszonnyolcadik alkalom volt, ahol a gyerekek figyelmét sok beszélgetéssel, bibliai történetekkel fogták össze.

A tábor első kérdései a bizalom és a félelem köré épültek. Kiben bízhatnak a gyerekek? A hangsúly itt a szülőkön, a családtagokon és barátokon volt, akikben bízhatnak, és akikben bízniuk kell a gyerekeknek. Melyek azok a helyek, ahol biztonságban érezhetik magukat? Így az otthon, a templom, az iskola vagy akár a tábor helyszíne. A félelem kapcsán Mózes történetéről beszélgettek a gyerekekkel, aki bízott Istenben és nem félt az egyiptomi fáraó elé állni, elmondani neki Isten utasításait, nem félt átkelni a Vörös-tengeren.

Kerek évfordulót ünnepelt az Érmelléki Zenetábor a hegyközszent­miklósi termálfürdő területén, idén már a tizedik alkalommal szervezték meg a tábort augusztus 9. és 14. között. Az Érmelléki Református Egyházmegye rendezvényén a hangsúly a zeneoktatáson volt, furulyán, gitáron vagy billentyűs hangszeren lehetett megtanulni játszani, de emellett volt énektanulás és hangszerismertető előadás is. A zenei oktatáson és tanuláson kívül nagyon fontos volt a hitbeli nevelés, a reggeli és esti áhítat, amely során a gyerekek közelebb kerülhettek az Úrhoz. A jubileumra egy értarcsai  édesanya,Tóth Mária tortát készített.

Herman Csaba szervező, az egyházmegye zenei előadója elmondta, hetven gyermek gyűlt össze a táborba tizenöt településről (Albis, Bihardiószeg, Érbogyoszló, Érmihály­falva, Érszőllős, Értarcsa, Gálospetri, Hegyközszentmiklós, Jankafalva, Nagy­várad, Margitta, Micske, Poklos­telek, Székelyhíd, Tasnád). A táborban fontos a jókedv, a játék, a gyerekek már várták az angyalkás játékot, az ismerkedést, és a Ki mit tud?-vetélkedőt.

Ismerjük meg közösen a Csíkos-tavat! elnevezéssel környezetvédelmi találkozót szerveztek Hegyközszentmiklóson augusztus 3–5-e között. A , a Partiumi Oktatásért Egyesület ökotáborának célja az volt, hogy a résztvevő gyerekek megismerjék a védett ingólápot és felismerjék megóvásának jelentőségét. Háromnapos programmal készültek az érdeklődő kicsik számára, akik a Csíkos-tó és a környezetvédelem témájában dolgoztak együtt.

Borkóstolónak adott helyet a hegyköz­szent­miklósi Hegyköz-Ér Panzió és Étterem július 23-án. A bemutatott borok a bihardiószegi Szőnyi László borászatából származtak. Ez a „családi vállalkozás” már generációk óta foglalkozik  szőlészettel-borászattal, ám a jelenlévő tulajdonos csak 2014 óta szenteli idejét ennek a nemes foglalkozásnak.

A terembe belépve egy kedves fiatalember köszöntötte az érkezőket. Az előregisztrációnak köszönhetően mindenkinek saját helye volt, nem volt kavarodás. (Pluszpont a szervezőknek.) Az asztalnál várakoztak az előkészített „borkorcsolyák”, valamint ízlésesen elhelyezett almaszeletek is. Minden bor előtt egy rövid bemutatás, történet került az „asztalra”, ez is elősegítette a jó hangulat létrejöttét. Ízelítőt kaphattunk egy bortermelő család mindennapjaiból, nehézségeiből-örömeiből. Természetesen a gazda járta körbe a vendégeket, mindenkinek töltött az ízesebbnél-ízesebb nedűkből, de aki akart, az még repetázhatott is.

Beszélgetés Hercz Vilmossal, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetőjével

A közelmúltban véget ért hegyközszentmiklósi népművészeti táborokról, néptánc tevékenységekről, jövőbeli rendezvényterveikről kérdeztük Hercz Vilmost, Debreceni Népi Együttes művészeti vezetőjét. Hercz Vilmos 1988 óta táncol, előbb a debreceni együttes gyermek- vagy ifjúkorú utánpótlás csoportjaiban lépett fel, később tánckarvezetőként tevékenykedett.

Számos programmal várta a Nyári Angol Tábor a mintegy ötven V–VIII. osztályos, főként érmelléki gyermeket július 26–30. között a hegyközszentmiklósi gyógyfürdőben. A nagy diófa árnyékában az angol nyelvtanulás mellett megannyi leleményességet, beszédkészséget, kreativitást, ügyességet, testmozgás-koordinációt fejlesztő tevékenység zajlott minden nap délelőtt tíz és délután hat óra között. A Partiumi Nyelvközpont, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) angol tanszéke és a helyszínt biztosító gyógyfürdő társszervezésében zajló tábor oktatói Andó Viktória, Marton Tímea, Nyéki Petra, valamint Kovács Zoltán, a PKE hallgatói voltak. A három csoportba osztott gyermekek három különböző helyszínen folytathatták tevékenységeiket. A programok alatt pontgyűjtésre volt lehetőségük és így versenyezhettek egymással. A nyertes csapatot hirdették ki egy erdei túra keretében. A táborban lehetőség nyílt a szocializálódásra, a barátkozásra, a gyermekek egy héten át együtt tölthették idejüket szabadtéren, együtt tanulhattak, szórakozhattak, fejlődhettek.

Harmadik alkalommal gyűltek össze a retróautók szerelmesei a hegyközszent­miklósi termálstrand zöld gyepén. A Bihar Megyei Retró Mobil Klub szervezésében zajló eseményre előzetesen regisztrált huszonegy, Nagyváradról induló autókaraván tagjai mellett, többen is csatlakoztak a résztvevőkhez, Bihar megyén kívül Szatmár és Máramaros megyékből is.

A hatályban lévő szabályoknak megfelelően a harminc évnél idősebb gépkocsik kaphatnak retróbesorolást. A laikus szemmel költségesnek tűnő szórakozás, inkább hobbi, kikapcsolódás, életstílus a megkérdezettek szerint.

A hegyközszentmiklósi találkozón kívül a Bihar Megyei Retró Mobil Klub az idei évben több hasonló eseményt is szervez a megyében. A résztvevők pedig az ország különböző területein is szeretnék felvonultatni különleges gyűjteményüket a hasonló eseményeken.

Ötvenéves jubileumát ünnepli idén a Hegyköz gyógyvízére épült fürdőhely

Ötven év a vendéglátóipari egységek életében nagyon szép kor. Ha ehhez még sok szép pillanat, sok munka, némi szerencse és egy festői táj is társul, az már egy remek „élettörténet”. Így a mindenki által röviden csak „szent­miklósi strandnak” nevezett fürdő története is ide sorolható. 1971. május 1-jén adták át a helyi termelői szövetkezet munkatársai a helyi lakosság számára.

Az akkor egy medencével és zuhanyzókkal ellátott fürdő rövid időn belül óriási népszerűségre tett szert, és gyorsan a híre ment egész Erdélyben, de a határokon túl is – meséli érdeklődésünkre Árus László Csongor helyi református lelkipásztor, a gyógyfürdő vezetője.

A keletkezéstörténet

Az 1960-as évek végén, a ’70-es évek elején az Érmelléken, Hegyközben, Berettyómentén kőolaj után kutattak küldött szakemberek, de a fekete arany helyett legtöbb helyen termálvizet találtak, főként a határ menti térségben. Így lett Margittán, Érmihályfalván vagy Papta­másiban, és nem utolsó sorban Hegyköz­szentmiklóson is termálfürdő. A Szentmiklós és Szentjobb közötti faluhatárban ejtett fúrás nyomán forró víz tört fel a földből, s az akkori termelői szövetkezet döntése alapján, nem elfojtották a szondát, hanem csapra verték azt. Árkok ásásához fogtak, csöveken vezették közelebb a faluhoz a meleg vizet, majd szintén kétkezi munkával ásták és betonozták ki a ma is használt medencét, a zuhanyzókat és az öltözőket is saját kezűleg építették. A kellő minimum megteremtése után elsőként a helyiek látták nagy hasznát a fürdőnek. Ehhez jól jött a szintén kézzel felépített kapusfülke, és a földbevájt méretes pince is. Nyaranta sok mezőgépész művelte a környező földeket, déli pihenőjükre pedig tökéletes helyül szolgált a strand, ahol a helyi asszonyok főztek ebédet, lehetett tisztálkodni, lazítani, és a pincéből is került finom, hűs bor a poros torkoknak.