Minden Bihar megyei, de főként érmelléki diák számára szeretne táborozási lehetőséget biztosítani – mondta el lapunknak Mocsár László, a Partiumi Oktatásért Egyesület elnöke. Hozzátette: a tábor megvalósítása maximálisan illeszkedik a szervezet célkitűzéseihez. Jelenleg a helyszín kiválasztása zajlik, de tavaszra már kézzelfogható munkálatok is várhatók, hiszen már vannak támogatók, akik e nemes ügy mögé álltak, illetve folyamatosan zajlik a további források keresése is. A Partiumi Oktatásért Egyesület a környékbeli, főként tanügyben dolgozó, a tanügyért tenni akaró embereket fogja össze. Az egyesület célja ugyanakkor az érmelléki, Bihar megyei és tágabb körben a partiumi oktatás ügyének a felkarolása.

Hagyományos disznóvágáson vehettek részt a hegyközszentmiklósi Hegyköz-Ér Panzió vendégei és a helyi lakosok, akik kilátogattak a január végi eseményre. Az első hagyományos disznóvágást 2015-ben tartották a panzió területén és azóta minden évben megszervezték.

Árus Csongor László helyi református lelkipásztor elmondta, az ötletgazda Perje Csaba érmelléki származású mesterszakács volt, aki jelenleg Bécsben él. Ő javasolta, hogy télen legyen egy ilyen hagyományőrző disznóvágás. Az ötlet nagy sikere abból is kitűnik, hogy tavaly két alkalommal is volt igény a disznóvágásra, így decemberben és januárban is megszervezték. „Mióta megépült a panzió, lehetett kényelmesen fogadni a vendégeket, mivelhogy tágasabb a hely, jobban elfértek. A szálláshelyeink telt házasok voltak, de jöttek külsős vendégek is. Az első években élőzenés rendezvény volt, tombolával. Most, hogy van ez a korlátozás, így háromnapos lett a rendezvény. Magyarországról sokan vannak visszatérő vendégek, akik ebben az évben nem tudtak jönni. Nagyon sajnálták, hogy nem tudtak részt venni a disznóvágáson” – tette hozzá a lelkész. Arra a kérdésre, hogy mit javasol a helyi közösségnek, a lelkipásztor azt válaszolta, „fontos lenne, hogy az emberek megéljék a hagyományt, sajnos felgyorsult a világ, olyannyira, hogy most már nem ünnep a disznóvágás. Lényeg, hogy minél hamarabb dolgozzák fel a sertést, majd kerüljön be a fagyasztóba a hús.

Rejtő Jenő Az admirális című bohózatát láthattuk az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport előadásában a hegyközszentmiklósi kultúrotthonban február 13-án, szombat este. Igaz, csak félig telhetett meg a kultúrház, hiszen kevés néző vehetett részt az előadáson a járványhelyzet okozta korlátozások miatt – betartva a szabályokat, üres székek és kézfertőtlenítés –, de aki eljött, jól érezte magát.

Az admirális egy eljegyzés történetét mutatja be, ahova Olga kisasszony, maga a menyasszony, meghívja a tengernagynak hitt édesapját, akiről talált egy fényképet – persze kiderült, hogy színész. A történetben Olga édesanyja ráveszi a férfit, játssza el az admirális szerepét, illetve közben megjelenik a főtiszt felesége is.

Körkápolna létesül a hegyközszentmiklósi termálstrand mellett

Mi lenne, ha a bővülő strand mellett, romtemplomok köveiből épülne egy körkápolna? – vetette fel az ötletet a hegyköz­szentmiklósi létesítmény egyik törzsvendége, a nagyváradi születésű Kozma Dávid vállalkozó, aki jelenleg Kolozsváron él és dolgozik, ebéd utáni beszélgetős, kávézós társalgás közben tavaly novemberben. Hisz a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárulásával, európai uniós támogatással öthektáros területen három úszómedence és a hozzájuk tartozó épületek már körvonalazódnak. A református egyház tulajdonához tartozó termálfürdő fejlesztését szorgalmazó Árus László Csongor helyi lelkész továbbította a kérdést Forró Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzőjének, aki azonnal támogatója  lett az ötletnek. Nem különben Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere, és már a következő hétvégén komoly megbeszélésre, pontosításra összeült a négyes, elindult a munka. Az eredeti felvetéstől annyiban tértek el, hogy a hajdanvolt keresztény templomok kövei, mintegy kiállított tárgyként beépülnek a körkápolna falába. Mindegyik mellett ott lesz egy rövid ismertető vagy kép és egy QR-kód, ami a már azóta levédett korkapolna.eu internetes oldalra vezeti a látogatókat, ahol végigkísérhetik az egykor volt istenházak történetét – alapkőletételtől a jelenig, képekben, történetekben.

Istentiszteletre hívtak bennünket a harangok vasárnap, november 15-én, a hegyközszentmiklósi református templomba. A falusi ember számára fontos az Isten háza, a hit és az istentisztelet. Számára olyanok ezek, mint egy szikla, amihez kapaszkodik, miközben bízik abban, hogy Istennél meghallgatást és kegyelmet talál.

A vasárnapi istentiszteleten Kiss Imre vendégteológus szolgált, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet II. éves hallgatója. Az ige Jób könyvéből (Jób 1,21)szólt, amely szerint Jób egy feddhetetlen, derék ember volt, aki félte az Istent és kerülte a rosszat. Ezért Isten nagy családdal és gazdagsággal ajándékozta meg. Miután a Sátán meglátogatta, majd elvette tőle gyermekeit és vagyonát, Jób így szólt: „Az Úr adta az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!”

A Bihar megyei magyar iskolák első alkalommal megrendezett tanévnyitója ünnepi istentisztelettel kezdődött szeptember 13-án a hegyközszentmiklósi református templomban. Árus Csongor László helyi lelkész igehirdetése után a Szózat hangzott el a jelenlévőktől.

Tizenhét település 71 borászának 106 bormintája mérettetett meg a harmadik alkalommal megrendezett hegyközszentmiklósi borversenyen március 7-én: A fehér száraz, fehér aromás, vörös (valamint a helyi gazdák számára megengedett magántermő) kategóriákban versenyző bormintákat az eddigi szokástól eltérően idén négytagú zsűri – Féth Imre, Nagy Sándor, Oláh Zoltán-Lóránd és Zatykó István – rangsorolta (lásd keretes írásunkat).

Miközben a megmérettetés zajlott, a szervezők jóvoltából finomabbnál finomabb falatok kerültek terítékre. Természetesen az elmaradhatatlan tombolán ismét sok értékes eszközt húztak ki a szerencséseknek, melyek a szőlész-borász feladatokhoz jelentenek segítséget. A jó hangulathoz Pontos József biztosította a zenét. Külön élmény volt a külföldről hazalátogató Csóka Szabolcs zenész is, aki rövid ideig szórakoztatta a megjelenteket.

Az idei ökumenikus imahéten Hegy­közszentmiklóson is, a világ többi krisztuskövetőjéhez hasonlóan tanulmányoztuk a Pál máltai hajótörésének történetét március elején, vendéglelkészek szolgálatával. A viharos tengeren Rómába tartó apostol még ebben a nehéz helyzetben is missziós lehetőségeket látott. A megpróbáltatásban nem csüggedt el, tudta: Isten kezében van. Meg volt győződve róla, hogy Istennek mindennel, ami történik, távlati tervei vannak. Az imahét központi üzenete iránymutatás embertársainkkal való kapcsolatunkban: „nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28,2).

Hétfőn a Nagyváradon szolgáló Szabó Ervin római katolikus plébános látott el tanácsokkal az ige üzenetéből kiindulva. Ha egy háromlábú szék egyik lába megbillen, akkor a szék instabillá válik. Ezért fontos a biztos alap, ne sajnáljuk magunktól az időt az alapozásra. A szeretet mindent összetart. Az egyik lába egyensúly, a másik lába a közösség, a harmadik lába a szeretet.

Kedden Oroszi Kálmán kiskereki református lelkipásztor hirdette az igét a Zsoltárok 27. fejezete alapján. Az istentisztelet végén a lelkipásztor közös gyülekezettörténeti érdekességre hívta fel a hívek figyelmét: a kiskereki templom tornyának építésekor (1815–17) a szentmiklósi toronysüveg alakját, míg az 1845-ös templomfelújításkor pedig a mi istenházánk deszkamennyezetét tartották mintának.

Szerdán Demeter Szabolcs albisi református lelkésszel, csütörtök este Balla Frigyes nagykágyai vallástanárral tanulmányoztuk közösen az igét. Pénteken Buzás Árpád, az álmosdi reformátusok lelki vezetője – akit elkísért gyülekezete néhány tagja – elmondta példaként: nem a kinézetétől értékes a doboz, hanem hogy a belsejében mi van. Ugyanígy attól lesz érdekes az ember élete, hogyan élünk. A nehéz helyzetnek ne csak a tartalmát várjuk, hanem tegyünk is ellene.

A vendégszeretetről tanított szombaton az ApCsel 28,1–2.7 alapján Gecse Tamás értarcsai református lelkipásztor. Elmondta, így szabadultak meg Pálék a tengerből. A vihar után az apostol és társai partra jutottak, nem tudták, hova érkeztek, de befogadták őket. Isten segítségével Pál megmenekült a kígyómarás után is, mert a császár elé kell állnia. A mi emberi kapcsolatainkban is ott a kígyó mérge: mi alapján ítélem meg a testvért? Mindenki gondoljon saját életére, tegyük fel a kérdést, terólad lemondott a mindenség ura?

Az imahét úrvacsoravétellel záruló istentiszteletét gyülekezetünk lelkipásztora, Árus Csongor László tartotta. Áldott legyen az Úr munkája minden hívő életében.