A térség népi világát idézte fel a székelyhídi népművészeti tábor a résztvevő nyolcvan gyermek és harminc felnőtt számára, hogy megőrizzék és átadják népi kincseinket a következő nemzedékeknek. Az idei évben is néptánc, népzene és népi játékok tanulásával teltek a tábor napjai a városi strandon augusztus végén. A résztvevők közül többen még csak most ismerkedtek a néptánccal, de voltak visszatérők is. Azonban nem csak táncra volt lehetőség: a gyermekek saját kezűleg régi gyermekjátékokat készíthettek, barkácsolhattak, kipróbálhatták a „gólyalábakon” való járást, valamint a citerázás fortélyait is elleshették. Kisebbek és nagyobbak is találtak maguknak elfoglaltságot, hiszen éppen az a szép a népi gyermekjátékokban, hogy mindenki megtalálja közülük a maga kedvencét. A picik számára a Debrecenből érkezett Horváth Zsuzsi foglalkozásvezető Ringató-foglalkozást, Szigeti Ibolya népi játszóházvezető pedig játszóházat tartott. A tánctanulás a Debreceni Népi Együttes táncosai és Hercz Vilmos vezetésével valósult meg. Idén az egyik különlegességnek számított, hogy a táborban résztvevőknek alkalmuk volt felvonulni, valamint a helyi néptáncosoknak bemutatni a jól begyakorolt koreográfiáikat a Székelyhídra érkező debreceni virágkocsik ünneplésén, egy életre szóló élménnyel gazdagítva a lelkes gyermeksereget.

Nemzetközi ökotáborra került sor augusztus 19. és 23. között Székelyhídon, több mint 25 gyerek bevonásával. A résztvevők a magyarországi Edelényből, illetve Székelyhídról és környékéről érkeztek. A program célja, hogy környezettudatosabbá nevelje a fiatal generáció tagjait, megismertesse velük a kreatív újrahasznosítás alapjait, illetve a természeti környezet különböző elemeit.

Az első napon a gyerekek játékosan ismerkedtek egymással, majd ebéd után plakátokat festettek. Az alkotások mindegyike kettős jelentőséggel bírt, az egyik oldal egy tiszta környezetet ábrázolt, legyen szó az óceán vizéről, az erdőről, a bolygóról, a parkról, a másik pedig a környezetszennyezés káros hatásait mutatta be, az előbbi ellentéteként.

Az álmosdi rendhagyó táborban résztvevő érmelléki diákok Bocskai István erdélyi fejedelem és Kölcsey Ferenc költő, politikus munkásságával ismerkedhettek, hiszen mindketten történelmünk és irodalmunk szempontjából is kiemelkednek, jelentős szerepük van a magyarság összetartásában. A Biharért Kulturális Alapítvány június végén zajlott táborába többek között a székelyhídi Petőfi Sándor Líceum és a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskola diákjait, valamint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Gálospetriben, és Székelyhídon működő gyermekotthonának lakóit hívták meg. A tábor végén nyílt napot szerveztek, ahova az érdeklődőkön túl meghívták a támogatókat, valamint a sajtó munkatársait is.

Szakképzett tanárok, önkéntesek segítették a román nyelvtáborban a székelyhídi, kereki és adonyi 26 gyereket abban, hogy élménydús módon tanulják, fejlesszék és gyakorolják nyelvtudásukat. A Gyermek Jézus Szabadidő- és Sportközpontban július 29. és augusztus 2. között zajló tevékenységek tantárgyköziek voltak, egymást kiegészítve fejlesztették a 9–14 éves tanulók készségeit és intellektuális képességeit, ugyanakkor bővítve szókincsüket és kifejezőképességüket.

Élményekben gazdag háromhetes intenzív angoltáborban vehettek részt a lelkes székelyhídi gyermekek, július második felében. A tizedik nyelvtábor vezetője a kaliforniai San Joséból érkező, 19 éves, vietnami származású Chau Le volt, a Learning Enterprises egyesület önkéntese. Chau ezt megelőzően az érkeserűi gyermekekkel szerettette meg az angol nyelvet.

A táborban résztvevő gyermekek játékosan, interaktív módszerek által gyakorolhattak. Az önkéntes segítők elmondása alapján Chau módszertanilag nagyon jól felépítve, kreatívan és egyben mókásan próbálta a gyermekek tudását gyarapítani, mindezt úgy, hogy a résztvevők észre sem vették, hogy épp tanulnak. A foglalkozások során kézimunkáztak, színeztek, játékos feladatokat oldottak meg, valamint különböző körjátékokkal és mozgásos játékokkal ismerkedhettek meg, mindezt angol nyelven. A tábort a csapatmunka és a jó hangulat jellemezte. A gyerekek új barátságokat köthettek és olyan élményekkel gazdagodhattak, amelyekre nincs lehetőségük a tanév során. Így a szünidő úgy telik el, hogy közben a gyerekek mókásan szereznek olyan felhasználható tapasztalatokat, amelyekre szívesen emlékeznek vissza. Többen már harmadszorra-negyedszerre voltak jelen, szívesen térnek vissza a jövőben is.

Az ÖltöztetŐ elnevezésű nyári gyermekmissziós program szerint zajlott a csokalyi gyerekek vakációs bibliahete június végén. József jól ismert bibliai történetén keresztül arról hallhattak, hogy az öltöztető Isten milyen helyzetekben formálja, alakítja az övéit, hogy a bennük lévő talentumok végül igazi értékké váljanak.

A hét vezérgondolata a jól ismert közmondáson alapult: „Nem a ruha teszi az embert!” Ezt a gondolatot Tokár Imola tiszteletes magyarázatai bontották ki József életútján napról-napra előre haladva. Az első napon („készült számodra egy ruha!”) a gyerekek arról hallhattak, hogy Isten hogyan választotta ki magának Józsefet. Másnapon arról tanultak, hogy Isten hogyan vezette őt a viszontagságos élethelyzeteken, amikor Józsefnek „elvették a kedvenc ruháját”.

A következő Székely­hídon rendezett vagy itteni vonatkozású nyári táborozási/sportolási/szabadidős lehetőségeket ajánljuk olvasóink figyelmébe. Részletekért forduljanak az események szervezőihez.

• Hittantábor (0–VIII. osztalyosoknak) – július 2–6. (lehet jelentkezni vallástól függetlenül június 23-ig)

• Bibliatábor – július 8–14.

• Angol nyelvtábor – július 15.–augusztus 1.

A művészeti alkotótábor résztvevői összetett élményekkel gazdagodtak

Mindig is szerettem a Csorján Melitta által szervezett művészeti alkotótáborokat, mégha csak rövid időre is tudtam bepillantani azokba. Magával ragadott a gyerekek önfeledt, már-már idilli békességet idéző alkotási láza. Ez volt az a tábor, ahol nem volt az iskolai ,,kell”, mégis mindenki  önmagát túlszárnyalva dolgozott, megfeszülten figyelt, festett, rajzolt, nemezelt vagy selyembe álmodott színeket. Az ember csak kapkodta a fejét, hogyan is kerültek a diófára a papírdarvak, hova trappol időutazóként egy lovasszekér tele gyerekkel, vagy mit fejeznek ki tanítványaim kézzel-lábbal mutogató kontúrjai az óriásplakáton.