Tippek a sikeres szőlőgyökereztetéshez

Az évek során többféle szőlőszaporítási módot kipróbáltam: a venyige bujtását, a földbe történő dugványozást és a vízben való gyökereztetést is. Az én tapasztalatom az, hogy a vízben történő gyökereztetés a legeredményesebb, így ehhez szeretnék néhány gyakorlati tanácsot, tippet adni azoknak, akik kedvet éreznek a szőlőszaporításhoz.

A sikeres szőlőgyökereztetés lépései:

1. A szőlőfajták kiválasztása és a vesszők megszedése

A gyökereztetésre szánt vesszőket több helyről is beszerezhetjük, ahol finom szőlőt találunk, melyet szeretnénk a házunk táján meghonosítani. A szőlővesszőket megszedhetjük ősszel vagy tavasszal is. Ha ősszel szedjük meg a szőlővesszőket, akkor ezt még a fagyok beállta előtt tegyük meg és a vesszőket tároljuk pincében. Ha tavasszal szántuk rá magunkat a szőlőszaporításra, akkor a vesszőket még addig metsszük le, míg azok meg nem indulnak, amit időjárástól függően február végétől március végéig megtehetünk.

A gyökereztetéshez metsszünk le kb. 80–120 cm hosszú, egészséges, közepes vastagságú vesszőket. Ha több szőlőfajtáról gyűjtünk vesszőt, akkor érdemes ezeket felcímkézni, hogy később tudjuk, hogy melyik vesszőnk milyen fajta szőlőt fog teremni.

2. A szőlővesszők áztatása

Ehhez a folyamathoz szükségünk van egy 10 literes vödörre, amibe teszünk kb. 6 liter vizet, majd jól elkeverünk benne 1 deciliter virágmézet. A virágméz természetes gyökereztetőszer és elősegíti a szőlővesszők meggyökeresedését. Erre a célra használhatunk a kereskedelemben kapható gyökereztetőport is. Fontos, hogy a gyökereztetéshez ne használjunk klóros vizet.

A szőlővesszőinket egy napig hagyjuk a mézes vízben állni, tovább azonban nem, mert akkor fennáll a veszély, hogy a szőlővesszőn a szemek „megvakulnak” és nem fognak kihajtani.

3. A gyökereztető üveg előkészítése

Egy 8 deciliter űrtartalmú befőttesüvegbe helyezzünk egy réteg vattát, majd töltsünk bele kb. 3 deciliter tiszta, klórmentes vizet. Az üveg oldalán a vízszintet jelöljük meg filctoll segítségével, hogy később a vizet addig a szintig pótoljuk, ha a szőlő azt felszívja vagy elpárolog.

4. A szőlővesszők előkészítése

A szőlővesszőket kivesszük az áztatásból, majd metszőolló segítségével két-három babosra metsszük. Ez azt jelenti, hogy egy vesszőn két-három szem, azaz rügy kell legyen. A szőlővesszőket ne közvetlenül a rügy alatt vagy fölött vágjuk el, hanem hagyjunk rá kb. 4–8 centimétert. Az így kapott szőlővesszőnk alsó végén a kérget körbe hasítsuk be négy-öt helyen, 1–1,5 cm hosszan éles kés segítségével. Fontos, hogy a vesszőket ne fejjel lefelé tartsuk, tehát a szemeknek felfelé kell nézniük.

5. A szőlővesszők gyökereztetése

A szőlővesszőket helyezzük bele az előkészített gyökereztető üvegünkbe. Egy üvegbe akár nyolc-tíz vesszőt is tehetünk. Lehetőleg egy üvegbe csak egyféle szőlőt tegyünk. Továbbra is érdemes címkével ellátni a vesszőket vagy az üveget. Ezután az üvegeket helyezzük egy fűtött szoba világos ablakába, lehetőleg oda, ahol fűtőtest is van, mivel az alulról érkező hő elősegíti a gyökeresedés folyamatát.

Időnként ellenőrizzük az üvegekben a vízszintet és ha szükséges, pótoljuk azt, ha nem éri el a jelölést. Az így gyökereztetni tett vesszők kb. két-három hét múlva kihajtanak, ami után egy-két héttel a gyökerek is megjelennek ott, ahol a víz és a levegő találkozik.

A legtöbb szőlőfajta esetében először levelet hajt a vessző, a gyökér csak ezután jelenik meg, de ez fordított sorrendben is előfordulhat. A gyökerek megjelenése után kb. egy-két héttel ültessük el a szőlőnket – akkor, amikor már a gyökerek egy kicsit nőttek.

Az én tapasztalatom alapján ez a gyökereztetési módszer rendkívül hatékonynak bizonyult, mivel a gyökereztetni tett vesszőim több mint 90%-a kihajtott és meggyökeresedett.

6. A meggyökeresedett szőlő elültetése

Ehhez a művelethez szükségünk van kétliteres műanyag palackokra, amelyeknek a tetejét levágjuk, az aljukat pedig három-négy helyen kilyukasztjuk, hogy öntözéskor a felesleges víz távozni tudjon. Ezután puha, apró szemcséjű földhöz (pl. vakondtúrás) kevés érett, szerves portrágyát keverünk, mellyel megtöltjük a palackokat. Ebbe ültetjük a kihajtott, meggyökeresedett szőlőnket. Az elültetett szőlőt alaposan megöntözzük. Később azonban ne öntözzük túl, mert elhalhat. A palackokat helyezzük félárnyékos helyre és hagyjuk fejlődni, növekedni a szőlőnket, melyet már ősszel vagy tavasszal kiültethetünk a végleges helyére, szabadföldbe. Helyes gondozás mellett a kiültetett szőlőnk három-négy év múlva már megmutatja termését.

Összességében ezek lennének azok a lépések, melyek követésével tapasztalataim szerint örvendeztető eredményeket lehet elérni a szőlővesszők megszedésétől egészen a termésig. Sikeres szőlőszaporítást kívánok mindenkinek!