Méhészeti termet avattak Érköbölkúton, a hagyományos méhészeti eszközök bemutatását szolgáló kiállításra egyaránt várták a helyi lakosokat, környékbeli gazdákat és méhészeket is március 11-én. Ezzel negyedik, egyben utolsó állomásához ért a Korona Érköbölkúti Közösségi és Kulturális Egyesület Értékteremtés Érköbölkúton elnevezésű nyertes pályázata, amely Magyarország Agrárminisztériuma és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósulhatott meg. Eme kiállítás nemcsak a régi eszközök megismerését szolgálta, hanem az érköbölkúti, méhészetben jártas Gődér Attila jóvoltából többet megtudhattunk magáról a méhészetről, a természet nagyszerű rovarairól, a méhekről, valamint Érköbölkút értékéről, hungarikumáról, az akácmézről.

Idén is nőnapi bált szerveztek Érköbölkúton, március 11-én zsúfolásig megtelt jókedvű helyi és környékbeli vendégekkel az ötödik alkalommal megrendezett, hagyományos rendezvény helyszínéül szolgáló kultúrotthon.

Bádon Levente, a főszervező Korona Egyesület elnöke az érkező hölgyeket egy-egy szál virággal ajándékozta meg. Miután minden vendég megérkezett és elfoglalta helyét az elegánsan berendezett teremben, nyitóbeszédében köszöntötte a közelről s távolabbról érkezett vendégeket, illetve a bál fellépőit: a helyi Csorgó néptáncegyüttes tagjait és a Debreceni Népi Együttes Szarkaláb csoportját.

Bádon Levente Elnököt kérdeztük:

A 2022 es év a pandémiás korlátozásokkal indult, így az év első fele programszegényebbre sikerült, ennek ellenére januártól folytattuk és az év minden hónapjában következetesen szerveztük a helyi néptánc csoport táncoktatási próbáit, köszönhető ez a gyerekek kitartásának, az oktatóknak és a Csoóri Sándor Alap pénzügyi támogatásának. Köszönet nekik!

2022-ben Kovács József „tanitóbácsi”, Érköbölkút több évtizeden keresztül meghatározó pedagógusa és festőművésze, emlékére egy nagyszabású kiállítást szerveztünk munkáiból, aminek első lépéseként több hónapos kutató és gyűjtő munka kezdődött el, augusztusra sikerült több tucat képét felkutatni határon innen és túl, azokat mérethűen lemásoltatni. Szeptember 3.-én nyitottuk meg és avattuk fel székházunkban a „Kovács József Termet” és nyitottunk meg egy állandó kiállítást öt évtizedet felölelő munkáinak mérethű másolataival, az eseményen fellépett településünkről elszármazott két színművész Molnár Julia és Kocsis Gyula,  itt szeretném megköszönni a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatását.

Szüreti bál és családi nap várta a szórakozni vágyókat Érköbölkúton szeptember 17-én és 18-án. A kétnapos eseményt kissé beárnyékolta az őszi borongós esős idő, de ez nem vette el a résztvevők kedvét. A szombati szüreti felvonulás Érköbölkútról indult, ahonnan a népviseletbe öltözött fiatalok továbbmentek Érolasziba, majd Hegyközszentmiklósra és vissza. Az ifjúság hívogató szüreti felvonulása eredményesnek bizonyult, hiszen este szép számú résztvevővel kezdetét vette az igazi szüreti mulatság. Másnap családi nap várta az embereket, ahol első körben a falu fiataljai a helyi kultúrotthonban mutatták be előadásaikat. Elsőként a szüreti felvonuláson bemutatott saját koreográfiájukat adták elő, majd az augusztusi néptánctábor folyamán Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője segítségével tanult táncokkal kápráztatták el a közönséget, bukovinai székely táncokat mutattak be.

Festménykiállítást szerveztek Érköbölkúton Kovács József, a település egykori tanítójának és festőművészének emlékére szeptember 3-án. A képekről készített reprodukciók a festőművész tiszteletére az egykori községháza épületének közelmúltban renovált nagytermében találtak otthont egy állandó kiállítás formájában. A kiállított ötven darab műalkotás között köbölkúti utcarészletek és csendéletek is fellelhetőek a környező tájról, visszanyúlva az időben egészen 1964-ig, valamint a Duna-kanyar és a Börzsöny ihlette képek, amelyek nyugdíjazása után készültek, amikor Kovács József áttelepült Magyarországra a gyermekeihez. A helybélieken kívül a családtagok is jelen voltak az eseményen.

Háromnapos néptánctábor mozgatta meg az érköbölkúti fiatalokat augusztus 25. és 27. között. Naponta átlagosan húsz-harminc gyermek perdült táncra, délelőtt a nagyobbak, délután pedig a kicsik. Az érmelléki néptánchagyományok felelevenítése mellett párhuzamosan bukovinai székely táncokkal is gazdagíthatták repertoárjukat a gyerekek Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetőjének koreografálásával. Az oktató kifejtette, elnyerte a gyerekek tetszését ez a sokféle mozgásforma elsajátítása, mint például a magyar néptánc hagyományokból adódó páros formák. Manapság a szórakozóhelyeken külön-külön táncolnak a fiatalok, már nem megszokott ez a fajta táncstílus, már többnyire csak egy hagyomány, ami kezd elveszni a mindennapjainkból.

Újra megszervezte lovastáborát Érköbölkúton a Rákóczi család néhány évnyi kihagyás után. Július 4–6. illetve 11–13. között festői táj és barátságos környezet várta mindazokat, akik először vagy már sokadik alkalommal tértek vissza a táborba. A tábor utolsó felvonására július 18–20. között kerül majd sor.

Rákóczi Andrea, a tábor lovasedzője elmondta, hogy nemcsak azt sajátíthatták el a gyerekek, hogyan kell lovagolni, hanem azt is, miből áll maga a lovaglás. Nemcsak arról van szó, hogyan ülünk fel a lóra, hanem miképpen ápoljuk és hogyan gondozzuk az állatot. Ezek nagyon fontos feladatok, mert ha valaki nem tudja őket teljesíteni, akkor nem mondhatja magát lovasnak. Itt a táborban azonban lehetőség volt arra, hogy mindezeket a dolgokat megtanulják, és a gyerekek nagyon örülnek ennek. Idén a tábor struktúrájában is különbözött az előző évektől, a szervezők olyan korcsoportot céloztak meg, akik körülbelül egyidősek.

Egyesületünk, a KORONA ÉRKÖBÖLKÚTI KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET, egy elég frissen alakult szervezet, alapítási éve 2018.

Alapítói viszont már jó pár éve a helyi közösség aktív oszlopos tagjai: Az elmúlt években sikerült megragadnunk egy lehetőséget, ami által használatba kaptunk a Székelyhídi önkormányzattól a régi Érköbölkúti Néptanács épületét, amely sajnos nagyon rossz állapotban van és teljeskörű felújításra szorul.