Napsütéses időben, szekéren ülve huszárkísérettel vonultak végig a falun a szüreti bálos táncosaink október végén. A messze hangzó nótaszó hallatán minden helyi lakos már előre várta a táncosokat.

A szüreti bálra való felkészülés szeptember elején kezdődött. Hetente két-három alkalommal gyűltek össze fiataljaink a helyi kultúrházban, Kaszoni Marika tanárnő vezetésével, amikor őszi népdalokat tanultak (Ősszel érik babám a fekete szőlő, Kadarka kell, Komámasszony menjünk ki a szőlőbe…).  A fiatalok – 11 fiú és a 10 lány –  igazi lelkes csapattá kovácsolódtak össze a felkészülés alatt. Ez idő alatt a csoport részt vett az Érmelléki Ősz rendezvényen is, ahol a többi résztvevő előtt  mutatták be az addig tanultakat. Időközben megújult a népviseleti blúz és kötény is.

Együtt készült fel a nagykágyai fiatalság az október 19-én megrendezett szüreti bálra és a vonulók közösen díszítették fel a mulatság helyszínét. A hagyományőrző fiatalok hét párt alkotva indultak el, oldalukon két huszárral, egy postás párral és a kisbíróval, hogy hangos nótaszóval vonuljanak végig a falu utcáin.

A fiatalok kilenc helyen mutatták be táncukat, ezután a kisbíró frappáns mondókával csalogatta a falu népét az esti bálba. A településen való végigvonulást követően az elfáradt táncosokat és kocsisokat meleg étellel fogadták a nagykágyai kultúrotthonban.

„Ősszel érik babám a fekete szőlő,
Te voltál az igazi szerető.
Bocsáss meg, ha vala valaha vétettem,
Ellenedre babám, rosszat cselekedtem.”

Itt a szüret ideje, mindenki a szőlőskertekben szorgoskodik. Október elején Hegyközszentmiklóson szüreti bálba hívogattak a fiatalok, hogy megünnepeljék az idei bőséges és jó minőségű termést. A felvonulás délután kezdődött, végig járták a falu utcáit, mulatozni hívogatták a lakosságot. Több helyen előadták a tanult táncokat. A kisdobos felolvasta a bálba hívogató szöveget. Az esti forgatagban a fiatalok bemutatták a tanult táncukat, aztán kezdetét vette a szüreti bál. A fiatalok felkészítéséért köszönet illeti Kaszoni Mária pedagógust.

Szentjobb egy olyan falu, amely hűen őrzi hagyományait, így a szüreti bál sem maradhat el az emberek szokásaiból. A szüret többet jelent az egyszerű munkánál, ez az alkalom, amikor a szőlősgazda az egész évi munka gyümolcsével szembesül. Az Úr szavával áldást kérve a szüretre és az ünnepségre, a helybeliek és a három magyarországi településről (Szentpéterszeg, Sáp, Gáborján) érkezett vendégek szombaton együtt fohászkodtak a római katolikus templomban, október elsején, 11 órai kezdettel.

Kurilla Gábor helyi plébános a szentmise alatt elmondta, hogy amint minden ünnep az Isten ajándéka, a szüret is az Ő adománya. Minden egyes esemény, ünnepség a találkozás lehetőségét jelenti, amelyek valamilyen szinten nyomot hagynak az ember életében. Mindenkinek szüksége van az ünnepre, hiszen az ember a rohanó világban ilyenkor kap időt, lelki és testi kikapcsolódásra, regenerálódásra. A mise befejező áldását Fábián Tibor szentjobbi református lelkipásztor prédikálta, buzdítva mindenkit az Istenben való hitre és az Ő követésére, mivel az ember akkor esik el mikor csak a saját erejében hisz.

Hegyközszentmiklóson szüreti bál zajlott október 17-én. Az esemény délután vette kezdetét, amikor szekérrel vonultak végig a fiatalok a falu utcáin. Még a hatalmas eső se szegte kedvüket attól, hogy bálba hívogassák a falu lakosait. Végigénekelték a megtanult szép énekeket, több helyen megálltak és bemutatták a táncaikat.

A fiatalokat Kaszoni Mária tanárnő készítette fel. A felkészülés szeptember elején kezdődött, hetente két-három alkalommal gyűltek össze, azért hogy gyakoroljanak. Felelevenítették az őszi és szüreti énekeket. Örömmel mentek a próbákra, melyek jó hangulatban zajlottak. A felvonulás tagjai közt volt a kisbíró, a postások, a lovasok, a táncosok, szekeresek, és a Qoolio band zenekar Bíró Attila vezetésével.

Székelyhídon az Érmelléki Ősz keretében tartották a hagyományos szüreti mulatságot. Kicsit szemerkélő esőben a vidám szüreti bálos csapat „lóerőkkel felvértezve”, traktorral indult az utcai felvonulásra. A feltűnő menet bejárta az egész várost, így hívogatva a lakosokat az esti szüreti bálba.

A kisbíró minden megállónál felolvasta hirdetményét, viccesen pellengérre állítva a város ügyes bajos dolgait:

„S ha netán a jóléttől unatkoznak,
s nem volna mit tenni,
Utazzanak Dubajba,
hisz az ma a trendi!
Ott üdült idén Székelyhídnak krémje,
Állítólag fellendít majd minket
az arabok »rémje«” – hangoztatta a kisdobos.

Az Érmellék településein ilyenkor ősszel mindenütt felpezsdül az élet, hiszen kezdődik az év egyik legfontosabb eseménye, a szüret. Csokalyon a szüreti mulatságot – mely esemény a betakarítás végét jelzi – szeptember 26-án szombaton rendezték meg. E jeles ünnepen a hagyomány szerint a falusiak a munka során bekoszolódott ruháikat, színes viseletre cserélik, és abban járják végig a település utcáit.

Így tettek szombaton a csokalyi fiatalok is Fazekas Zoltán szervezésében. Bár az eső megnehezítette a dolgukat, tizenegy pár hat díszes szekéren, a Papp–Szász-kúriától indulva, szépen sorba vette a falu utcáit és szüreti tánccal hívogatta a lakosságot az esti bálba.

Véget értek a nyár perzselő kánikulai napjai, s helyükre lassan-lassan bekopogtat az ezerszínű érmelléki ősz. S, ha már ezen a szőlőtermesztésről híres tájegységen élünk ebben az időszakban illik ellátogatnunk a hagyományos szüreti mulatságokba. Ezt tettük a szeptember utolsó szombatján, amikor Jeremiás Éva szervezésében és az érköbölkúti fiatalok főszereplésével indult el a környék szüreti báljainak sora. A bálokra való készülődés és az általuk nyújtott élmény amellett, hogy ápolja és élteti a település hagyományát összetartja a fiatalságot s, közösségfejlesztő erőként hat.

A viseletbe öltözött fiatalok fáradtságot nem kímélve, saját hagyományaikhoz híven három település (Érköbölkút, Érolaszi és Hegyközszentmiklós) utcáit muzsikaszó kíséretében énekelve, táncolva járták végig, így hívogatva a falvak lakosságát az esti mulatságba. Mindhárom település utcáin előadták jól begyakorolt szüreti táncaikat, melyet mindenütt nagy szeretettel várt, s hálásan díjazott az utcára sereglő lakosság.