Minden év május 25-én összegyűlnek a térség borászai és szőlőtermesztői Szentjobbon az úgynevezett kopaszhegyen a Szent Orbán-szobornál, hogy közösen mondjanak köszönetet a szőlőhegy védelméért és a bőséges termésért.

A szőlészek, borászok, kádárok és kocsmárosok védőszentjének egész alakos szobrát a Pro Szentjobb Alapítvány védőszárnyai alatt létrehozott Csáky Miklós Borbarátok Köre 2017-ben állíttatta fel.

Szent Orbánt a néphagyomány a negyedik fagyosszentként tartja számon, mivel a szőlő a virágzás időszakában a legérzékenyebb, ezért az Orbán-napi lehűlés komoly károkat okozhat a későbbi termésben. Jellegzetes szokás, hogy ezen a napon a fagytól és jégkároktól megkímélésképpen kis borral meglocsolják a szobrot.

A szentjobbi Sváb utcai park felújításához hozzátartozik a központi részén található emlékmű elengedhetetlen felújítása is.

A hivatal munkatársai leszerelték a három márványtáblát. Ezeket újracsiszoltatjuk, illetve újrafestetjük a véseteket.

A karszt talapzatát az idő vasfoga sem kímélte, meg van repedezve, egyes darabok már le is törtek, ezért ezt is kijavítjuk.

Második alkalommal is megszervezte a sajbóvasárnapot nagyböjt első vasárnapján a tavalyi év sikere után a Szentjobbi Ifjúsági Szervezet és a RMDSZ helyi szervezete. Az érdekes szokás több évszázaddal ezelőtt a svábok betelepülésével terjedt el a térségben.

A hagyomány és az elnevezés a német ’Scheibe’, vagyis korong szóból származik, és a szatmári svábok honosították meg a történelmi Magyarország északi területein.

A sajbózás lényege abból áll, hogy nagyböjt első vasárnapján a községbeli fiatalok az esti harangszó elhangzása után a településhez tartozó legelőn tüzet gyújtottak. A tűzbe bükkfakarikákból készült korongokat tartottak és mikor azok már eléggé ízottak, a legelő egy távolabbi részére hajították, hogy azok tűzcsóvát húzzanak az esti égbolton. Az első sajbót mindig Szűz Mária és Szent József tiszteletére hajították el, miközben azt kiabálták: „Sajbó, sajbó, kié legyen a sajbó?”

Zatykó Jácint a 2020-as önkormányzati választások óta tölti be a polgármesteri tisztséget Szentjobbon, az ezt megelőző mandátumban pedig alpolgármesterként tevékenykedett. Az elöljáróval a választások óta eltelt időszakról, fejlesztési terveiről, az önkormányzat által benyújtott pályázatokról és a legsürgetőbb tennivalókról beszélgettünk.

– Eltelt egy év a tavalyi helyhatósági választások óta. Ön az előző ciklusban alpolgármesterként szolgálta a közösségét, aktív, kezdeményező és felelősségvállaló emberként. Mennyire más a polgármesteri szerep?

– A polgármesterség hatalmas felelősség egy olyan embernek, aki becsületesen és lelkiismeretesen dolgozik. Mindenki tudja, hogy nem egy jól fejlődő, működő, sikeres önkormányzatot vettem át, hanem éppen ellenkezőleg: „egy rothadó almát”. A nagy feladat ott van, hogy a semmiből, virágzó és működni tudó hivatalt teremtsek. Ezt nem lehet egyik napról a másikra létrehozni. Az első feladatok között volt, hogy felmértük a hivatal munkaerő-állományát, és annak tevékenységét hatékonyabbá tettük.

Első alkalommal szervezték meg az Öreghegyi Szőlőfesztivált és Vásárt a közelmúltban Szentjobbon. Az egész napos program célja a helyi értékek bemutatása volt.

A rendezvénysorozatot a magyar kormány és az agrárminisztérium támogatta, és a Hungarikum Bizottság települési, tájegységi értéktárak létrehozását célzó pályázatának keretében rendezték meg. A nagyszabású eseményen helyi értéktár-konferenciát tartottak, melyen a település épített, kulturális, természeti, gasztronómiai és ipari értékeiről volt szó. Ugyanakkor a szórakoztató események sem hiányozhattak, mint például a hagyományőrző, gasztronómiai és kézműves termékek bemutatója, de volt íjászat, bográcsfőzőverseny, must- és borkóstoló, sárkányrepülés, kézműves foglalkozások, lovagi fegyverek bemutatója, szüreti népszokások előadása stb. Az esemény főszervezője a Pro Szentjobb Alapítvány volt, és társszervezőként közreműködött a helyi polgármesteri hivatal, a helyi népdalkör és a huszár hagyományőrzők is.

Zatykó Jácint, Szentjobb polgármestere kifejtette: „Fontos állomáshoz érkeztünk Szentjobb település életében. A Hungarikum Bizottság, az agrárminisztérium támogatásával és az RMDSZ segítségével sikerült a helyi értékeket összeállítanunk. Jómagam az elnöke vagyok a helyi értéktárbizottságnak. Az agrárminisztérium támogatásából valósítottuk meg a helyi értékek bemutatóját, szerveztük meg a helyi termékek vásárát, a kulturális programokat, az esti koncertet, és lehetőséget biztosítottunk helyi előadók, művészek fellépésére.”

Ünnepélyes keretek között tartották meg a Bihar megyei magyar iskolák tanévnyitóját szeptember 10-én a szentjobbi Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplomban. Májernyik Mihály helyi plébános Jézus hegyi beszédét példázva, anyanyelvünk megőrzésének felelősségét nyomatékosította. A pedagógus feladata, hogy ne csak tudást, hanem az általános derűt, világosságot is vigyen az iskolákba. Ezt követően Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte az egybegyűlteket.

A szentmise után Vajda Zita Bonifácia nővér, a helyi Szent István Általános Iskola igazgatója, majd Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes köszöntőbeszédét hallhattuk, majd Zatykó Jácint, Szentjobb polgármestere és Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője osztották meg ünnepi gondolataikat. Az eseményen tizenhat nyugdíjba vonult Bihar megyei pedagógus vette át a Pedagógus Szolgálat Emlékérmet Kéry Hajnaltól munkája elismeréseként.

A tanévet Bihar megye minden egyes tanintézménye az úgynevezett zöld forgatókönyv szerint kezdte, de felkészültek az online oktatásra is, ha esetleg a járványügyi helyzet ezt indokolná  – közölte a főtanfelügyelő-helyettes.

Az idei év első napjai nem hozták meg a „kopogós” időt. Itt-ott még hártyavastagságú dér csipkedte a sáros-latyakos földes utakat, amint a cikornyás huszárok paripákon és szekereken lómozgató portyára indultak Szentjobbról Hegyközszentmiklós irányába.

Az idei huszártevékenységeket megörökítő naplóba első bejegyzésként a szentjobbi huszárportya került. Tizenegyedik alkalommal gyűltek össze a hagyományőrzők a szokásrendet megtartva, az újév első hétvégéjén.

Szentjobb egy olyan falu, amely hűen őrzi hagyományait, így a szüreti bál sem maradhat el az emberek szokásaiból. A szüret többet jelent az egyszerű munkánál, ez az alkalom, amikor a szőlősgazda az egész évi munka gyümolcsével szembesül. Az Úr szavával áldást kérve a szüretre és az ünnepségre, a helybeliek és a három magyarországi településről (Szentpéterszeg, Sáp, Gáborján) érkezett vendégek szombaton együtt fohászkodtak a római katolikus templomban, október elsején, 11 órai kezdettel.

Kurilla Gábor helyi plébános a szentmise alatt elmondta, hogy amint minden ünnep az Isten ajándéka, a szüret is az Ő adománya. Minden egyes esemény, ünnepség a találkozás lehetőségét jelenti, amelyek valamilyen szinten nyomot hagynak az ember életében. Mindenkinek szüksége van az ünnepre, hiszen az ember a rohanó világban ilyenkor kap időt, lelki és testi kikapcsolódásra, regenerálódásra. A mise befejező áldását Fábián Tibor szentjobbi református lelkipásztor prédikálta, buzdítva mindenkit az Istenben való hitre és az Ő követésére, mivel az ember akkor esik el mikor csak a saját erejében hisz.