Sokszínű és érdekes tevékenységeken keresztül igyekeznek a méhészet világát megismertetni, az akác és az akácméz jelentőségét pedig népszerűsíteni, tudatosítani az érköbölkútiak körében.

Kirándulást szervezett március 23-án az Értékteremtés Érköbölkúton – Az akác és az akácméz jelentősége – Érdekességek a méhek világából elnevezésű pályázat keretében a Korona Érköbölkúti Közösségi és Kulturális Egyesület. Ellátogattak az érmihályfalvi akácerdőkhöz, ahol terepgyakorlaton és előadásokon keresztül újabb felfedezéseket tettek az akácerdők különleges világában.

A mostani tevékenységek előzménye, hogy az  egyesület még a 2022–2023-as évek folyamán, a magyarországi Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően, sikeresen lebonyolított egy, a magyar akácmézet bemutató és népszerűsítő programot. Ennek keretében a helyi iskolás gyerekek tanultak az akácméz összetételéről, illetve élettani szerepéről, megismerhették az Érköbölkúton működő méhészetet. Továbbá előadást láthattak a méhek életének érdekességeiről és a méhészeti termékről, valamint szerveztek a hagyományos méhészeti eszközöket bemutató kiállítást is. Ez annyira népszerűnek és hasznosnak bizonyult, hogy az utóbbi évben az egyesület folytatta a magyar akácméz hungarikum népszerűsítését, kiemelten hangsúlyt fektettek a magyar akác (Robinia pseudoacacia) ismertetésére.

E két hungarikum kistérségünkre, az Érmellékre jellemző, Érköbölkúton mindkettő igen nagy fontossággal bír. Az akácméz olyan hungarikum, amely – amellett, hogy az egészséges életmód egyik fontos tényezője – fontos gazdasági szerepet tölthet be egy település vagy térség gazdasági fejlődésében. Az Érmellék mindig fontos méhészeti területnek számított, az akácerdők sokasága (a térségben több ezer hektárnyi akácerdő terül el) biztosítja a méhlegelőket a tavaszi méhészeti szezonban.

Erdély és a Partium legnagyobb összefüggő akácerdője az Érmelléken található, Érmihályfalva környékén, ugyanakkor az egész régiónkban jelentős területeket foglal el az akác. A méhészet és az akácerdők összekapcsolódása evidens, az erdélyi méhészet sajátossága a földrajzi elhelyezkedés miatti több fázisban végbemenő méhészeti akácszezon: a Nagyalföld peremén elhelyezkedő Érmelléken a szokott időben, május első két-három hetében történik az akácvirágzás, míg a magasabban fekvő szilágysági Meszes hegységben kb. 10–12 nap eltolódással (második akác). A mostani pályázat első programjának keretében tavaly októberben kirándulást szerveztek a Meszesre, ahol terepgyakorlaton és előadásokon keresztül felfedezhettük, megcsodálhattuk az akácerdők különleges világát. Gődér Attila agrármérnök és Gődér Csongor hivatásos méhész átfogó előadásaiból sok érdekes dolgot megtudhattunk az akác botanikai jellemzői mellett származásáról, magyarországi és erdélyi elterjedéséről, valamint az érmelléki hagyományos gazdálkodásban betöltött szerepéről és jelentőségéről.

A második program az akácméz jelentőségének és felhasználásának népszerűsítését célozta meg a közép- és általános iskolások körében, gyakorlati és elméleti foglalkozások keretében. Egyidejűleg felelevenítették  a mézeskalács-készítés és -díszítés hagyományát  is. Ez a tevékenység a Nagykágyai 1-es Számú Technológiai Líceummal partnerségben valósult meg. Tavaly decemberben az iskola szakács és vendéglátóipari szakjához tartozó tankonyhában, az itt tanuló és tanító diákok és tanárok, valamint a környékbeli települések iskolásai részvételével. Több mint 50 kg mézeskalács készült, ezekből karácsonyi ajándékcsomagokat készítettünk az érköbölkúti idősek számára.

A megvalósult programokat az Agrárminisztérium és a Hun­gari­kum Bizottság támogatta.


Írta: HAJAS-SCHMOTZER ANETT