„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell,

hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember:

mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember –

így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.”

(Babits Mihály: Ritmus a könyvről)

Ünnepséget szerveztek az idén hetvenedik születésnapját ünnepelő székelyhídi városi könyvtár tiszteletére július 1-én. Az „ünnepelt” számára jó előre elkészültek az ajándékok is: Guba-Kerekes Zsuzsa könyvtáros versenyt hirdetett, mely keretében a lelkes olvasóknak kedvenc könyvük borítóját kellett megtervezniük.

A könyvtár megalakulása előtti időszakból, az 1940-es évekből számos kezdeményezést említhetünk, mely előrevetítette az olvasóközönség igényét egy hivatalos intézmény megalakulására. Ezek közül a legjelentősebbek a székelyhídi olvasók közkönyvtára, a munkásosztálynak szánt könyvgyűjtemény, az Úri Kaszinó értelmiségi rétegnek fenntartott könyvgyűjteménye, valamint  két jelentős magángyűjteményt is megemlíthetünk (az egyik a Stubenberg család, a másik dr. Garán János jogász tulajdonában volt). Ma már talán érdekességnek számít, hogy ebben az időszakban Székelyhídon két magánnyomda is működött.

Megtekinthetőek az Érmellék műemlékei elnevezésű fotópályázatra készült válogatott alkotások mintegy fél éven keresztül az új színház épületében. A műemlékvédelmi világnap alkalmából szervezett fotópályázatot még áprilisban hirdette meg a székelyhídi városi könyvtár, de az intézmény költözése miatt csak július végén állították ki a nyertes fotókat. Az alkotásokat Árus Tünde képzőművész, rajztanár, Guba-Kerekes Zsuzsa reklámgrafikus, könyvtáros, illetve Medve Ferenc operatőr, fotográfus értékelte és választotta ki. A közel húsz jelentkező által beküldött képek közül nyolc munkái láthatóak a kiállításon. A kiértékelésnél nem a kép készítőjén, hanem a tíz alkotáson volt a hangsúly, nemcsak a dokumentáción, hanem a művészi meglátáson is. Tematikáját tekintve a pályázat kötött volt, de  a kiállított képek között Székelyhíd mellett Érmellék más településeinek műemlékeit is megörökítették a pályázók. A fotópályázat és a kiállítás az épített műemlékeink megörökítését szolgálta, és figyelemfelhívás volt azok megőrzésére.

Visszaköltözött a felújított színház épületébe a székelyhídi könyvtár, június második hetétől már a régi, megszokott helyén várja az olvasókat.

Guba-Kerekes Zsuzsa könyvtáros kiemelte, hogy az új épület és az új könyvtár sokkal korszerűbb és jobbak a körülmények is. A természetes fény jobban bevilágítja a termeket, ezáltal sokkal kellemesebbek a fényviszonyok. Most már fűtőtestekkel és hőszabályzóval is fel van szerelve a könyvtár épülete, és a falakon belül természetes módon is hűvösebb a levegő a forró nyári időszakban. Jelenleg még zajlik a könyvek elhelyezése, a költözés már végső szakaszában van. Mindenkit újra szeretettel vár a könyvtár, a régi-új helyén.

Járulékrendezvényekkel törekednek az olvasás népszerűsítésére

A székelyhídi városi könyvtár 1952 óta rendelkezik leltári könyvjegyzékkel, és az azóta eltelt évtizedek alatt könyvállománya soha nem csökkent 30 ezer kötet alá. Az Érmellék rangos intézményét, amely az egykori színház épületében működik, 27 éve vezeti Kerekes Terézia, akit a könyvtár állományának folyamatos alakulásáról kérdeztük.

Újabb értékes könyvekkel, számszerint 348 kötettel gazdagodott a Székelyhídi Városi Könyvtár, amelyeket kiállítás keretében mutattak be a városi múzeumban.  A közművelődési intézmény munkatársai azért döntöttek a kiállítás mellett, mert mindenképp szerették volna, hogy olvasóik még így együtt láthassák az új könyveinket. A három nap alatt szép számban, közel háromszázan tekintették meg a kiállítást, diákok, pedagógusok, érdeklődők. Örömmel láttuk a nagy érdeklõdést és azt, hogy a kiállítást követően már alig várták a gyerekek, hogy hazavihessék és birtokba vegyék a szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb kiadványokat.

Meseszép-mesehét: rajzok mesékből

A Székelyhídi Városi Könyvtár másodszor szervezte meg a Meseszép-mesehét rendezvénysorozatot. Az elmúlt évben Benedek Elekre emlékeztünk, akkor Benedek Elek-mesék dramatizált változatát adták elő az I–IV. osztályos gyerekek, akik az idén rajzokat készítettek, egy választott mesét  vagy irodalmi művet mondanak el képekben. A paletta igen változatosra sikeredett. Találkozhatunk Kacor király őfelségével, A tulipánná változott királyfival (magyar népmesék), A kiskakas gyémánt félkrajcárjával (Ion Creangă), az Öreg néne őzikéjével (Fazekas Anna). De itt van a Bóbita, tündér képében, Weöres Sándor közismert verséből. Nem hiányzott La Fontaine A holló és a róka meséje, de a Négyszögletű Kerek Erdő, illetve a Hétfejű tündér (Lázár Ervin) sem.