Az Érmellék „fővárosában” is folynak a fejlesztések, több beruházás is szimultán zajlik, sok már meg is hozta a gyümölcsét, amelyek főként az itt élők életkörülményeit hivatottak javítani. Uniós finanszírozásból a tavalyi év során közel négy kilométernyi útszakaszt sikerült leaszfaltozni városszerte a terv szerinti közel nyolc kilométerből. Annak a húsz kilométer hosszú kerékpárútnak a kialakítása is jó ütemben halad, aminek az átadását idén augusztusra tervezik.

Eddig a kerékpárutak szegélyét sikerült kiépíteni körülbelül tíz-tizenöt kilométer hosszan. Mivel a város nagy területen fekszik, adott a lehetőség és az igény a városi tömegközlekedés megvalósítására is. Ennek elősegítésére közszállítási szolgáltatást fognak biztosítani. Ez nagyban megkönnyíti majd a helyi lakosok számára a bevásárlás lebonyolítását, a munkába, iskolába való eljutást.

Már aláírta a szaktárca és a szalárdi helyi tanács a kivitelezési szerződést, melynek értelmében megújul és kibővül Szalárd község polgármesteri hivatala. A 15,8 millió lej összértéket meghaladó beruházást a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium biztosítja. A megújult épület belső terét összesen 1274 négyzetméteresre bővítik.

A kibővített épületben a házasságkötési és lakosság-nyilvántartási szolgáltatások is helyt kapnak majd. A munkálatok során a több mint 110 éves épület tartószerkezetét megerősítik, hőszigetelik és energiatakarékossá teszik. A felújításnak köszönhetően pedig az épület fenntartásának költsége is jelentősen csökken. A kivitelezési szerződés értelmében a munkálatok 26 hónapot vesznek majd igénybe. 

Húsz magyar gyermeknek biztosít majd korszerű nevelési és oktatási feltételeket az az új szalárdi bölcsőde, amelyet a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében adtak át. A helyi református egyházközség tulajdonában lévő új, 330 négyzetméteres épület a Féltőn-Szerető Bölcsőde nevet kapta.

Az új szalárdi bölcsöde a tervek szerint ősztől kezdi majd meg működését. A beruházás összértéke 124 millió forint volt.

„Egyre több a megszületett, megkeresztelt gyermek, és nemcsak a gyülekezetben éreztük annak szükségét, hogy a legkisebbeknek is legyen egy befogadóhelye, hanem községi szinten is láttuk, hogy szükség van erre. Fontosnak tartjuk, hogy ameddig az óvodás kort elérik, addig is legyen olyan oktatási intézmény, ahol a bölcsödés korú gyermekeket is foglalkoztatni tudják.

Megkezdődött Érbogyoszlón annak a hat plusz egy férőhelyes gépszínnek a megépítése, amely azt a célt szolgálja, hogy a helyhatóság tulajdonában lévő járműveket és nehézgépeket megfelelő körülmények között tudják tartani akkor is, amikor ezek éppen használaton kívül vannak. Az eredetileg hat férőhelyesre tervezett gépszínt azért fogják még egy külön zárt térrel megtoldani, hogy a 2017-ben vásárolt tűzoltóautó télen is védett helyen legyen; így a fagyásveszély miatt nem kell belőle a vizet leengedni. Eddig ugyanis telente a vizet leengedték a tűzoltókocsiból, és csak riasztás esetén kezdték el újra feltölteni, ami ilyenkor jelentős időveszteséggel járt.

Erre jelent megoldást a most készülő zárt helyiség. Hasonló a helyzet a többi járművel is, hiszen mindegyik sokkal hamarabb bevethető, ha nem kell az időt azzal vesztegetni, hogy leseperjék róluk havat vagy a szélvédőről lekaparják a jeget.

Összesen több mint nyolc kilométernyi útszakaszt aszfaltoznak le Érbogyoszló és Albis települések utcáin egy nyertes uniós pályázat eredményeként. Kócza István polgármester elmondta, a pályázatot már 2016-ban megnyerték, de sajnos több hátráltató tényező is közbeszólt a munkálatok megkezdésébe.

Kiderült, hogy rosszul készült el a hatástanulmány, terveket kellett módosítani, ami a településnek jelentős pluszköltséget és időveszteséget jelentett. A licit is csak 2018-ban zárult le, de szerencsére sikerült minden problémát megoldani. Az aszfaltozás 2020-ban elkezdődött, ekkor sikerült a mellékutcákat leaszfaltozni. Idén pedig március elején megkezdték Albis főutcájának leaszfaltozását, megcsinálták az első aszfaltréteget, és reményeik szerint nyár elejére megkapja a második réteget is és sikerül teljes mértékben befejezni. Ez azért hosszadalmasabb munkafolyamat, mert a csatornafedőket is fel kell emelni az aszfalttal egy szintre, csak ezt követően lehet a második réteget is elhelyezni.

Új ivóvízkutat fúrattunk Monospetriben a vízgazdálkodási üzem udvarára február végén, március elején. Erre azért volt szükség, mert minden évben a nyár beálltával nagy volt a szárazság, akadozott a vízszolgáltatás.

Az eddig működő egy kút teljesítménye nem bírta el kétezer személy vízszükségleti ellátását. Az új kút 150 méter mély, és nagyon jó minőségű, arzénmentes vizet találtak benne. Ennek vizét vegyítettük a régi kút vizével, így pedig a vízminőség megfelel a szabványos paramétereknek szűrés nélkül is.

Reményeink szerint hamarosan megtörténik a rendszerre való rákötés, amivel megszűnik az ivóvízellátás akadozása és a vízminőséggel kapcsolatos problémák.

Második alkalommal is megszervezte a sajbóvasárnapot nagyböjt első vasárnapján a tavalyi év sikere után a Szentjobbi Ifjúsági Szervezet és a RMDSZ helyi szervezete. Az érdekes szokás több évszázaddal ezelőtt a svábok betelepülésével terjedt el a térségben.

A hagyomány és az elnevezés a német ’Scheibe’, vagyis korong szóból származik, és a szatmári svábok honosították meg a történelmi Magyarország északi területein.

A sajbózás lényege abból áll, hogy nagyböjt első vasárnapján a községbeli fiatalok az esti harangszó elhangzása után a településhez tartozó legelőn tüzet gyújtottak. A tűzbe bükkfakarikákból készült korongokat tartottak és mikor azok már eléggé ízottak, a legelő egy távolabbi részére hajították, hogy azok tűzcsóvát húzzanak az esti égbolton. Az első sajbót mindig Szűz Mária és Szent József tiszteletére hajították el, miközben azt kiabálták: „Sajbó, sajbó, kié legyen a sajbó?”

Március 15-e alkalmából a szalárdiak megemlékeztek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseiről a helyi református templomban. Az ünnepi megemlékezés istentisztelettel vette kezdetét, az igehirdetés és az imák után a kórus éneke töltötte be a templomot. Ezt követte a Szalárdi János Általános Iskola 25 diákjának rendhagyó műsora, amely a szabadságharc azon szereplőit emelte ki, akikről kevésbé szólnak az ünnepi műsorok, úgy mint Czuczor Gergely, Irinyi József vagy Sükei Károly.

Nagy Miklós, Szalárd polgármestere örömét fejezte ki az esemény kapcsán, hogy mindenki kivette a részét a siker érdekében és az összetartozás jegyében. „Jó volt látni, hogy készültünk arra, hogy együtt legyünk, készültünk arra, hogy segítsünk, és jó volt megtapasztalni azt, hogy együtt tudunk ünnepelni, együtt tudunk gondolkodni, együtt tudunk tervezni az egyház, az önkormányzat és az iskola” – örvendett az elöljáró. Emellett a község vezetője elmondta, ez a március 15-e egy rendhagyó alkalom volt Szalárd község életében, hisz nemcsak a magyarság és hagyományok ápolása volt a szempont, hanem mások megsegítése is. „Március elején hirdettük meg, hogy szeretnénk adományt gyűjteni az orosz–ukrán háború rászorulóinak, szeretnék segíteni azoknak, akiknek menekülni kell, akiknek fájdalom van a szívükben, akiknek nincs hova fordulniuk.