A továbbtanulás lehetőségéről tartottak ízelítő bemutatót Érköbölkúton a nyolcadikos végzős diákoknak a nagykágyai 1. számú Szakközépiskola tanárai Karancsi Béla igazgató vezetésével május 19-én. Mindig nagy gond az érmelléken a nyolcadikosok továbbtanulása, hisz a gyermek életét ez a továbblépés határozza meg. Karancsi Béla beszélt a szakiskola előnyeiről, miért iratkozzanak Kágyára a diákok, mit biztosít az iskola. Mindenek előtt fontos az, hogy tudjuk hova szeretne továbbmenni a diák. Mi a fontos számára, a líceum vagy a szakiskola? Egy jó szakember mindig talál munkát.

Idén Kágyán három szak indul: egy élelmiszer-ipari líceumi osztály és két szakiskolai, mely elvégzése után szakvizsgát tesznek a diákok. De itt továbbtanulásra is van lehetőség, beiratkozhatnak XI. osztályba a líceumba, és letehetik az érettségit. A technológiai líceumi oktatásban részt vevő diákok a képzés befejezésével érettségi diploma megszerzése mellett a technikusi oklevelet is megszerezhetik. Érettségi után a diákok bármely felsőoktatási intézményben továbbtanulhatnak. Az iskola a gyakorlati oktatást is biztosítja különböző cégeknél, hogy a diákok jobban el tudjanak helyezkedni.

Ez az egyre inkább fokozódó jelenség már városunkban is felütötte a fejét. Helyi szülőkkel való beszélgetéseim során aggasztó történetekkel találkoztam. Nem ritka a huzamosabb időn keresztül, különböző módszerekkel történő fizikai bántalmazás, molesztálás, fojtogatás sem. Azonban a szülők gyakran nem tudják, kihez fordulhatnak, nem tudják mi az első lépés a konfliktusok kezeléséhez, elmondásaik alapján a pedagógusok oldaláról is gyakran tapasztalnak passzivitást. A gyermekét védelmezni próbáló szülő sokszor beleesik abba a hibába, hogy a dühtől saját kézbe veszi az irányítást, ezzel azonban akár saját magának okozhat problémát.

Intő szavak, jó tanácsok hangzottak el az iskolavezetőktől az évnyitó reggelén

Szeptember 16-án, hétfőn reggel sorra minden iskola megnyitotta kapuit a tanulók előtt. Ki izgatottan, ki rutinosan várta már a pillanatot, hogy elfoglalhassa iskolapadját vagy, hogy elmondhassa évnyitó beszédét. Az Ér hangja munkatársai jelen voltak nemcsak Székelyhídon, de több környező falu évnyitóin is.

Nemzeti ünnepünket az alkalomhoz illő beszédek és énekek, illetve istentiszteletek és koszorúzások mellett Székelyhídon és a környező falvakban idén többek között történelmi vetélkedővel, színpadi jelenettel vagy filmvetítéssel színesítették.
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját mindenhol szép számú ünneplő köszöntötte. 

Vidáman búcsúztatták a telet a tanintézményekben

Mi a farsang?

A farsang a vízkereszt (január 6.) és a nagyböjt kezdetét jelentõ hamvazószerda közötti idõszak. Hagyományos, a színes télbúcsúztató néphagyományokra épülõ vidám lakomák, bálok, mulatságok jellemzik. Csúcspontja az utolsó három nap, a farsang farka (farsangvasárnaptól húshagyókeddig), ami nagy mulatságok közepette ünnepelnek világszerte (közismert a velencei vagy a riói karnevál). A farsanghoz kötõdik az úgynevezett torkos csütörtök, a hamvazószerdát követõ nap is.

Megszólalt a csengő a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban

Egyaránt átérezték a kicsik és nagyok a régi dal igazságát, mikor szeptember 12-én 9 órakor megszólalt az idei tanév első csengőszava. S bár együtt dúdolgatta mindenki, hogy ugyan bizony elég nehéz is az az iskolatáska, de legalább az ezt követő „ilyen szép napos délelőtt” kezdetű sor is bevált, és kivételesen most nem mosta el az eső a tanévnyitót.

… mondogattuk egymásnak a füstölgő üst mellett, azon a szép péntek délután. Mindnyájunknak születésnapja volt, ugyanis március 25-én ünnepeltük a Szédita (Székelyhídi Diáktanács) ötödik születésnapját. Hogyan is zajlott ez a pénteki nap: elmentünk a boltba hűsítőt venni, benéztünk a henteshez egy kis cubákot kérni, lementünk a sulihoz jól megfüstölögni, gitárszó kísérte a szorgalmas kezeket, később ettünk-ittunk, díszoklevelet osztogattunk, körbeültük ismét a tüzet, sokat nevetgéltünk saját „humoristáink” jóvoltából, nótázgattunk, játszogattunk, közben a nap is elrepült hirtelen. Úgy gondolom, kellemes volt a hangulat.

A két érmelléki falu iskolásai (Érköbölkút és Hegyközszentmiklós) már egy nappal korábban elkezdték a nemzeti ünnepre való felkészülést. Ebben tanáraik és a magyarországi Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei voltak segítségükre. Utóbbiak, Kaszás Mária, Szabó Edit és Hutzler Vilmos visszajáró vendégei a két falu iskolájának, hiszen múlt év vége óta rendszeresen tartanak foglalkozásokat az ott tanuló diákoknak. A programsorozat reggel indult az érköbölkúti iskolában, a gyerekek kokárdát, csákót és pártát készítettek maguknak, közben az iskola udvarán azt is megnézhették, hogyan kell egy huszárlovat felnyergelni a csatára.