„Minden szentnek maga felé hajlik a keze!” mondja a közmondás és milyen igaz.  Szociális nevelést tanítok a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Liceumban, az V-VIII osztályos diákoknak, ez ihlette írásom témáját.

Pár szót szeretnék szólni a városról illetve az iskolánkról. Székelyhíd város Bihar megye északi részén terül el, a román-magyar határ mellett, 40 km-re Nagyváradtól. Lakosságának száma kb. 12600 fő, ami a város etnikai elosztását illeti, a lakosság 67% magyar-, 25% roma-, 8% román nemzetiségű. A Petőfi Sándor Elméleti Liceum, az Érmellék legnagyobb múltú középiskolája, jogelődje az 1954-ben alapított Székelyhídi Magyartannyelvű Vegyes Középiskola volt. A líceum 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét, ahol jelen pillanatban közel 600, V-XII osztályos diákot oktatunk. Akárcsak a városunk, iskolánk is több nemzetiségű intézmény, ahol magyar, román és roma diákok tanulnak. Leginkább az V-VIII. osztályokban érzékelhető a kulturális sokszínűség.

32 millió lejjel támogatja a fejlesztési minisztérium egy új iskola megépítését városunkban, a kivitelezési szerződését január 4-én írták alá. A jelenleg kilenc különböző épületben elszórt óvodások és az elemi osztályos diákok problémáját orvosló fejlesztésről Béres Csaba polgármesterrel beszélgettünk, aki kihangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja, hogy ennek a nagy múlttat rendelkező iskolának a jövője is hasonlóan fényes legyen.

A székelyhídi Petőfi Sándor Elmélet Líceum annak a Vegyes Középiskolának a jogutódja, amely az 1948-ban indult gimnáziumból alakult át, és melynek 1952-től a Stubenberg-kastély adott helyet – olvashatjuk Nánási Zoltán Székelyhíd történeti monográfiája című könyvében.

Minden család életében elérkezik az az időszak, amikor nagycsoportos, tanköteles gyermeküket iskolába, előkészítő osztályba íratják.

Mi az előkészítő osztály?

Az előkészítő osztály átmenetet képez az óvoda és az iskola között. Egyes dolgok az iskolai életet idézik, míg mások inkább az óvodai életre emlékeztetnek. Tanórákra osztott napi program szerint dolgozunk, de egy tanóra rövid, 35 perces, ami sok mozgásos tevékenységgel, játékkal tűzdelt tanulási tevékenységet jelent. A tanórákat 15 perces játékos, szórakoztató, kreatív tevékenységek követik.

Ünnepi konferenciát tartottak Székelyhídon  a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) partiumi, bánsági és máramarosi régiójának képviselői január 15-én az érdekvédelmi szervezet megalakulása 30. évfordulójának alkalmából a Szabó Ódzsa Városi Színházban. A szövetség azzal a céllal alakult három évtizede, 1991. december 12-én 84 résztvevővel Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban, hogy biztosítsa a minőségi anyanyelvi oktatást képviselje a magyar tannyelvű oktatásban érintettek érdekeit, lehetőséget teremtsen az új, innovatív módszerek megismertetésére és a tudás megosztására. Mára jelen van minden olyan megyében, ahol a magyar oktatás valamilyen formában megtalálható.

Az „Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája” mottóval meghirdetett jubileumi ünnepségre és konferenciára Aradtól Máramaros megyéig összesen 150 pedagógus, iskolai vezető érkezett, hogy közösen emlékezzenek az elmúlt három évtizedre, és keressék a válaszokat a jövőbeli kihívásokra.

Sokan örülnek, hogy gyermekeik újra a tantermekben tanulhatnak. Kevesebben vannak, akik emiatt aggódnak vagy kételyeik vannak.

Szigorú szabályok betartásával, február 8-án újraindult a tantermekben a tanítás. Reggelente ismét iskolába siető gyermekekkel és az őket kísérő szülőkkel teltek meg az utcák.

A személyes jelenlétre a tanulóknak és pedagógusaiknak egyformán szükségük van, egyáltalán nem hasonlítható össze tehát a tantermekben zajló oktatás az online párjával. Vannak olyan helyzetek, amelyek ebben a megfoghatatlan térben nem megoldhatóak, hiszen az iskolában nemcsak lexikális tudás kerül a gyermekek birtokába, hanem megtanulnak közösségben élni és társas kapcsolatokat kialakítani.

Gyermekek, szülők, iskolák és helyzetek

Végez a gyermek. Az iskolával. A nyolcadik osztályt fejezi be vagy éppenséggel a tizenkettőt. A ballagással, bankettel adódó kiadások megviselik a családi bugyellárist. Csinos, cicomás ruhát és a hozzá való drága kellékeket is meg kell vásárolni, sminkre, fodrászra is költeni kell. Emellett a tanároknak is dukál némi csecsebecse vagy annál értékesebb ajándék. A minimálbérből élő többségnek igen nagy fejtörést okoz mindez, gyakran áruba kell bocsátani a góré tartalmát, a sivító hízónak való is piacra kerül, ha már a módosabb szomszédtól röstelkednek kölcsönkérni. Akinek pedig nincs kertje, gazdasága és nincstelenségét is leplezni kívánja, az inkább a pénzintézetekhez fordul kölcsönért, aztán a hajcihő kiadásait egy egész éven át törlesztheti.

A Rákóczi Szövetség oktatási és nevelési ösztöndíj programja idén összesen 5800 diákot érint. Így a szervezet munkatársai 3550 felvidéki, 1800 partiumi, Bihar megyei, temesvári és Dés környéki, 100 kárpátaljai, 350 délvidéki iskolakezdőt segítenek, eljutva mintegy kétszáz helyszínre, ahol ünnepélyes keretek között nyújtják át a támogatást.
Az ösztöndíjprogram Partiumban 2012-ben indult kísérleti jelleggel Nagyváradra, majd következő évben már sikerült egész Bihar megyére kiterjeszteni, s mára már Temesvár és Dés iskolakezdői is részesülhetnek a támogatásban. Célja, hogy ráirányítsa a magyar szülők figyelmét a magyar iskolaválasztás fontosságára, az ott megszerezhető többlettudás lehetőségére, valamint a magyar közösség megmaradására. Partiumban az idén kb. 1300 nulladikos kisdiák kezdte el tanulmányait, ennyien részesülhetnek a Rákóczi Szövetség pénzbeli juttatásában.

A beiratkozási ösztöndíjprogram két lépcsőből áll, az első egy tavasz környékén megkapott iskolakezdési csomag, amelyben iskolai tanszereket, füzeteket és írószereket kaptak a gyermekek. A második lépcső pedig a pénzbeli juttatás.

Jóváhagyta az oktatási minisztérium a második osztályosoknak szóló, hiánypótló Magyar anyanyelvi kommunikáció című tankönyv kiadását. A kiadó rövid időn belül teljesítheti a megyei tanfelügyelőségek által benyújtott rendeléseket, ugyanis az említett tankönyv a szaktárca által hivatalosan jóváhagyott tankönyvjegyzékbe is bekerül. A tankönyvkiírás értelmében a nyomtatott tankönyvet CD-n annak digitális változata is kíséri.

A tankönyvben többek között, a következő tantervi sajátos készségek fejlesztését tűzték ki a szerzők: változatos kommunikációs helyzetekben való részvétel aktív közlőként és befogadóként; változatos témájú szövegek olvasása és megértése; az írásmozgás készségszintre emelése; fonológiai jelenségek felismerése; fonológiai jelenségek készségszintű alkalmazása; szintaktikai és szemantikai jelenségek alkalmazása adott témára fogalmazott szóbeli szövegekben.

„A rendelet értelmében már az idei tanévtől kezdődően használatba kerül a második osztályosok számára íródott tankönyv, amely amellett, hogy segítséget nyújt a tanulás megtervezésében, a kerettanterv és napi gyakorlat összehangolására is lehetőséget nyújt” – emelte ki Király András, az RMDSZ oktatásért felelős államtitkára. Emlékeztetett, „már a megyei tanfelügyelőségeken vannak a másodikosok sajátos tanterve alapján készült Román nyelvű kommunikáció tankönyvek is.”