Festménykiállítást szerveztek Érköbölkúton Kovács József, a település egykori tanítójának és festőművészének emlékére szeptember 3-án. A képekről készített reprodukciók a festőművész tiszteletére az egykori községháza épületének közelmúltban renovált nagytermében találtak otthont egy állandó kiállítás formájában. A kiállított ötven darab műalkotás között köbölkúti utcarészletek és csendéletek is fellelhetőek a környező tájról, visszanyúlva az időben egészen 1964-ig, valamint a Duna-kanyar és a Börzsöny ihlette képek, amelyek nyugdíjazása után készültek, amikor Kovács József áttelepült Magyarországra a gyermekeihez. A helybélieken kívül a családtagok is jelen voltak az eseményen.

Háromnapos néptánctábor mozgatta meg az érköbölkúti fiatalokat augusztus 25. és 27. között. Naponta átlagosan húsz-harminc gyermek perdült táncra, délelőtt a nagyobbak, délután pedig a kicsik. Az érmelléki néptánchagyományok felelevenítése mellett párhuzamosan bukovinai székely táncokkal is gazdagíthatták repertoárjukat a gyerekek Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetőjének koreografálásával. Az oktató kifejtette, elnyerte a gyerekek tetszését ez a sokféle mozgásforma elsajátítása, mint például a magyar néptánc hagyományokból adódó páros formák. Manapság a szórakozóhelyeken külön-külön táncolnak a fiatalok, már nem megszokott ez a fajta táncstílus, már többnyire csak egy hagyomány, ami kezd elveszni a mindennapjainkból.

Újra megszervezte lovastáborát Érköbölkúton a Rákóczi család néhány évnyi kihagyás után. Július 4–6. illetve 11–13. között festői táj és barátságos környezet várta mindazokat, akik először vagy már sokadik alkalommal tértek vissza a táborba. A tábor utolsó felvonására július 18–20. között kerül majd sor.

Rákóczi Andrea, a tábor lovasedzője elmondta, hogy nemcsak azt sajátíthatták el a gyerekek, hogyan kell lovagolni, hanem azt is, miből áll maga a lovaglás. Nemcsak arról van szó, hogyan ülünk fel a lóra, hanem miképpen ápoljuk és hogyan gondozzuk az állatot. Ezek nagyon fontos feladatok, mert ha valaki nem tudja őket teljesíteni, akkor nem mondhatja magát lovasnak. Itt a táborban azonban lehetőség volt arra, hogy mindezeket a dolgokat megtanulják, és a gyerekek nagyon örülnek ennek. Idén a tábor struktúrájában is különbözött az előző évektől, a szervezők olyan korcsoportot céloztak meg, akik körülbelül egyidősek.

Egyesületünk, a KORONA ÉRKÖBÖLKÚTI KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET, egy elég frissen alakult szervezet, alapítási éve 2018.

Alapítói viszont már jó pár éve a helyi közösség aktív oszlopos tagjai: Az elmúlt években sikerült megragadnunk egy lehetőséget, ami által használatba kaptunk a Székelyhídi önkormányzattól a régi Érköbölkúti Néptanács épületét, amely sajnos nagyon rossz állapotban van és teljeskörű felújításra szorul.

A közelmúltban elkezdődött az érköbölkúti református templom felújítása Románia és Magyarország kormánya, a székelyhídi polgármesteri hivatal, valamint a helyi közbirtokosság támogatásával. Az eddig összegyűlt pénz segítségével felújítják a tetőzetet, a mennyezetet, a templomtorony feljáróját, restaurálják a karzatot és a szószéket, a bútorzatot pedig teljesen kicserélik. Emellett belső felújítás veszi kezdetét, ablakcsere is lesz. Az óraszerkezetet és az óralapokat is rendbeteszik.

Annak érdekében, hogy a helyreállítás teljesen megvalósulhasson, további adományokra van szükség. Kérjük mindazokat, akik támogatni szeretnék a templom felújítását, hogy adományaikat juttassák el a lelkészi irodába (nyugta ellenében) a hétvégeken vagy utalják az alábbi, CEC Banknál megnyitott bankszámlaszámok egyikére: RO37 CECE BH35 30RO N077 8201 (lej), RO10 CECE BH35 S4HU F077 8202 (forint).

Az érköbölkúti Erdei Sándor tárt kapukkal várja a tanulni vágyó kádárinasokat műhelyébe
Az Érmellék utolsó kádáraként emlegetett mesterember több, mint 30 éve látja el az Érmelléket minőségi faedényeivel, azok teljeskörű gyártói felelősségvállalásával. Hogyan lett ő kádár és mit gondol a mesterségről napjainkban?

Az érköbölkúti Kecskehát, a sokak által felfedezetlen vagy elfeledett terület a faluban szokatlan eseménynek adott otthont, borpikniket tartottak ugyanis az itt-ott erdős, szőlős, itt-ott tisztás dombtetőn szeptember végén. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete és a Székelyhídi Borászok Egyesülete szervezte borpiknik programja természetesen a nemes nedű köré épült.

Fergeteges hangulatban telt a negyedik alkalommal megszervezett, idei nőnapi bál Érköböl­kúton március 7-én a helyi kultúrotthonban.

A bál hagyományai már az előszervezésben is felbukkantak, ugyanis ilyenkor a falu férfi tagjai igencsak kitesznek magukért, hogy megtiszteljék, megkíméljék a hölgyeket eme jeles nap alkalmából. Ilyenkor a terem berendezésétől, a takarításig, főzésig mindent szorgos férfikezek végeznek el. A bál előtti napon már megkezdődik a sürgés-forgás, takarítás, pakolás, krumpli- és zöldségpucolás, disznóvágás, hogy előkészítsék a másnapi ízletes vacsora alapanyagait és a termet a hölgyek méltó fogadására. A férfiak a hölgyek iránti tiszteletük és rajongásuk jegyében, jókedvűen végzik a feladatokat, így estére mindig hangulatos nótaesttel zárják a napot. Nem volt ez másként az idén sem. A segítők külön örömére szolgált a tény, hogy a bál napjára a falu férfi tagjai közös önkéntes kalákamunkájával elkészült az a húsz asztal, amelyek a jövőben a falu javát fogják majd szolgálni. Nem kell már máshonnan asztalt kölcsönözniük egy-egy rendezvény alkalmából, hisz ott lesznek a saját kezük munkái. Ez jó példa arra, hogy összefogás, közös munka által lehet csak előrehaladni, megteremteni egy faluközösség jövőjét .