Sikerrel, jókedvvel zajlott a nemzetközi jellegű magyar kultúra napi jótékonysági bál

Újra bálteremmé alakult városunk múzeuma, a fagyos január harmadik hétvégéjén megtelt fénnyel, zenével, az ízléses berendezés és a pincérek sürgése-forgása pedig egyértelművé tette a báli jelleget. Ugyanezt erősítették az érkező elegáns vendégek, kiknek kezében halkan csilingeltek az összekoccintott pezsgőspoharak, a ruhatárban pedig egyre fogytak az üres vállfák. Nőttön nőtt a tömeg, ezzel egyenesen arányosan a rég nem látott ismerősök közötti „hogy még vagytok”-ok morajlása is. Azonban amint a Böjte Csaba testvér vezérelte gyermekcsapat megjelent, mindenki elhagyta asztalát, és a felsorakozott népi ruhás gyermekekben gyönyörködve állt a táncteremben. A várakozással megtelt levegőt végre eloszlatta a műsorvezető köszöntése, majd sorra következtek a báli megnyitó pontjai.

Erdei Ferenc mindig tanító szeretett volna lenni, édesapja nyomdokain járva

Tanító bácsik. Mindig kuriózumként figyeltem azokat a fiúkat, férfiakat, akik tanítói pályát választottak maguknak. Persze titkon kicsit vágytam is arra, hogy nekem is legyen egy tanító bácsim. Bár az álmom nem vált valóra, de ha gyerekként nem is, felnőttként lett ilyen kollégám, Erdei Ferenc, akinek a munkáját nagyra értékelem és akit mindannyian csak Feri tanító bácsiként ismerünk.

A nagy hideggel szemben nem tudta felvenni a versenyt a hőszolgáltató

A 2017-es év hozott a mindennapjainkat befolyásoló meglepetéseket, mind közül legérzékenyebben egyértelműen a mínusz tíz fok alá hosszabb időre lesüllyedt hőmérséklet volt. Nagyjából január ötödikén sújtott le térségünkre némi téli csapadék után a kutyahideg, pontosabban a –10 Celsius-fok körüli hőmérsékleti szelet abból a kontinentális, részben szibériai hideg levegőáradatból, ami a finn fővárosban, Helsinkiben például –22 Celsius-fokra állította a higanyszálakat, a horvát Adrián pedig 180–200 km/órás, 0 Celsius-fokos szelet idézett (a meteorológiai szolgálat adatai szerint).

Brikettet és tüzifát kaptak a legszegényebbek a városvezető kezdeményezésére

A tél mindig fokozott megpróbáltatást jelent a legszegényebbek számára. Ha pedig a levegő az átlagnál jobban lehűl, akkor teljesen védtelenné válnak.

Székelyhídon is többen kerültek lehetetlen helyzetbe, olyanok, akik pénz híján tüzelő és villanyáram nélkül kell szembenézzenek szélsőségesen hideg téllel. Ebből kiindulva Béres Csaba polgármester január 11-re sürgősségi tanácsülést hívott össze, melynek egy napirendi pontja a lehető legrövidebb időn belül segítséget nyújtani a rászoruló családoknak és egyedülálló személyeknek.

Évértékelő interjú a sikerekről, gondokról és tervekről Béres Csaba polgármesterrel

A 2017-es esztendő új reményekkel kecsegtet bennünket. A Bihar megyei embereket különösképpen, hisz magyar nemzetiségű vezető került a megye élére. A 2016-os helyhatósági választások során Béres Csaba polgármesternek újabb négy évre bizalmat szavazott a lakosság. Ez stabilitást és folytonosságot jelent a Székelyhídon és a hozzá tartozó falvakban lakók számára. Az elmúlt év történéseiről, valamint az idei év várható megvalósításairól kérdeztük az elöljárót.

Anyaországi segítség a hátrányos helyzetű gyermekek nemzettudatának erősítésére

Lezárult a Néptánccal a gyermekekért elnevezésű program, melyet a debreceni Jövődért Alapítvány szervezett Székelyhídon.

A program célja a határ két oldalán élő hátrányos helyzetű gyermekek és a körülöttük tevékenykedő felnőttek, szervezetek, családok nemzeti azonosságtudatának erősítése a Jövődért Alapítvány, az érmelléki, székelyhídi szervezetek és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány közös tevékenységei eredményeképpen. A határ két oldalán működő, gyermekvédelmi gondoskodásban élőkkel foglalkozó szervezetek célja ugyanaz: olyan fiatalok útra bocsátása, akik keresztény értékrendet valló teljes emberekként hasznos tagjaivá váljanak a közösségnek, amelyben élnek.

A maga módján egyedi irodalmi alkotást, id. Boér Péter Pál Fenyőágon füstifecske című regényét mutatta be Boér Elvira, az említett alkotás szerzőjének felesége és Holczman Ilona magyar nyelv- és irodalom szakos tanár. A könyv bemutatóját a tavaly decemberi székelyhídi karácsonyi vásár programjaként tartották a városi múzeumban.

A könyv létrejötte több szempontból is különleges. Elsősorban a csavar abban rejtezik, hogy a székelyföldi életképeket valósághűen megjelenítő regényt két Érmelléken született személy szerezte. Idősebb Boér Péter Pál prózaíró nagykágyai családi gyökereket tudhat magáénak, míg felesége – kinek épp olyan fontos szerepe van művek létrejöttében, mint férjének – Hegyközszentmiklóson született. Máris érezni, hogy milyen szerves összefonódik a házasságon túl a két személy élete: a könyveket együtt írják.

Az egyedül élő időseket a kisdiákok otthonukban köszöntötték

Az Érköbölkúti Általános Iskola kisdiákjai (előkészítő csoport és I. osztály) és azok tanítónői rövid időre kicsi „angyalokká” változtak. Csengőszóval indult az „angyaljárás”, melynek célja az volt, hogy az angyalok örömteli perceket szerezzenek olyan néniknek és bácsiknak, akik egyedül élik életüket. A nénik, bácsik kíváncsi tekintettel várták a kisdiákok műsorát, akik csupa szívvel-lélekkel énekeltek és szavaltak nekik, majd egy-egy angyalkát nyújtottak át ajándékul. Az ajándékangyalkák kézimunkaóra során születtek. Az ügyes kezek lázasan dolgoztak, hisz tudták, az elkészített angyaloknak fontos szerepük lesz. A vendéglátók arcára nemcsak mosolyt csalt az angyalsereg, hanem örömkönnyeket is, hiszen számukra sokat jelentett, hogy tele a kis konyha vagy gyerekzajtól hangos a ház. A nénik, bácsik is meglepték az „angyalokat”, mindenki egy kicsi aprósággal távozhatott a szeretetteljes vendéglátás mellett.