
A maga módján egyedi irodalmi alkotást, id. Boér Péter Pál Fenyőágon füstifecske című regényét mutatta be Boér Elvira, az említett alkotás szerzőjének felesége és Holczman Ilona magyar nyelv- és irodalom szakos tanár. A könyv bemutatóját a tavaly decemberi székelyhídi karácsonyi vásár programjaként tartották a városi múzeumban.
A könyv létrejötte több szempontból is különleges. Elsősorban a csavar abban rejtezik, hogy a székelyföldi életképeket valósághűen megjelenítő regényt két Érmelléken született személy szerezte. Idősebb Boér Péter Pál prózaíró nagykágyai családi gyökereket tudhat magáénak, míg felesége – kinek épp olyan fontos szerepe van művek létrejöttében, mint férjének – Hegyközszentmiklóson született. Máris érezni, hogy milyen szerves összefonódik a házasságon túl a két személy élete: a könyveket együtt írják.
Boér Péter ugyanis izombetegsége folytán ágyban fekvő beteg, így a memóriájában feltoluló, fantázia segítségével kiegészített élettapasztalatokat diktafonra mondja, majd felesége, Elvira gépeli be azokat. Ilymódon a szerző már négy novelláskötetet és két regényt adott a kortárs magyar irodalomnak, illetve folyamatosan publikál számos internetes irodalmi portálon. A házaspár kanyargós életútja második felére visszatért a szülővidékre, jelenleg is Nagykágyán élnek, és míg a férj továbbra is főként a kis felvevő szerkentyűt használja ötletei megvalósítására, Elvira saját szerzeményeit bevallása szerint egyelőre csak a fióknak írogatja. Emellett ő felel férje gondolatainak megjelenítéséért, ő hangolja össze a kiadás folyamatát.
Valahogy így jött létre a Fenyőágon füstifecske címet kapott regény is, amely a szerző hatodik kötete és alapvetően Boér Péter Székelyföldön töltött gyermekkori nyarainak megelevenedése. A könyv központjában egy hétköznapi szántó-vető család, azon belül is egy erős asszony áll, akiről a könyvbemutató során megtudtuk, hogy az ötletgazda édesanyjának állít emléket a cselekményben való megjelenéssel. A könyv méltatatását és közönséggel való megszerettetését Holczman Ilona tanárnő biztosította.
A bemutató során több részletet is felolvasott, szép logikai rendbe válogatva azokat. Arra a feltevésre alapozva, hogy régiónk lakói közül legtöbben a pünkösdi búcsún való részvétel által találkoznak Székelyfölddel, legelőször a megjelenített család zarándokútjáról hallhattunk. A felolvasott részletekből világossá vált, hogy az olvasót a könyv egyenesen Erdély szívébe repíti, hiszen a leírt, valós alapú élethelyzetek az annak megfelelő székelységgel vetülnek a papírra, s szinte hallani a nyelvjárás ízét. A bemutató zárásaként az időzítésnek megfelelő ünnepi mozgolódásokról szóló fejezet következett, melyben az érzékletes leírások segítségével együtt tölthettük az ünnepnapot a családdal az asszonyok sütés-főzésétől az éjféli miséig, a friss kalács illatától a tömjén füstjéig.
Az eseményre érkezett kis tömeg mosollyal az arcokon figyelte a barátságos hangulatú bemutatót itt-ott kérdéseket címezve Boér Elvirának, aki a kötetekből felállított torony köré gyűlt érdeklődőknek dedikálások sorát teljesítette.
Írta: Bíró Orsolya
Vélemény, hozzászólás?