Avagy az öreg Halász és a tengely

Előd tökéletesen vágta az elméletet. Bár sosem mart, de a tankönyvekből mindent tudott, és az eszterga, amin gyakorolgatott, meg a marógép között nincs nagy különbség. Az egyik mellett állni kell, a másik mellett ülni is lehet.

– Hé, János, ide gyer! Mitől véres a szád széle?
– Elestem, s megüttem, édösapám…
– Na, fordulj hát! Egyszerre estél hasra és hanyatt? Dudor van a tarkódon es. Hadd lám, közelről! Csomóan egymagába pöffeszkednek itt. No, vetkőzz le derékig!
– Édösapám…
– Tedd, amit mondtam!
János hátán, lila folt hátán folt volt mindenhol.
– Ki tette ezt veled, fiam, és nem mellékesen, miért?
– Édösapám, a miérten nem es gondolkodom, próbálok okot keresni, de nem emlékszem, hogy ártottam volna valakinek. Az a baj, hogy a „ki tette”-re sem tudok válaszolni.

A maga módján egyedi irodalmi alkotást, id. Boér Péter Pál Fenyőágon füstifecske című regényét mutatta be Boér Elvira, az említett alkotás szerzőjének felesége és Holczman Ilona magyar nyelv- és irodalom szakos tanár. A könyv bemutatóját a tavaly decemberi székelyhídi karácsonyi vásár programjaként tartották a városi múzeumban.

A könyv létrejötte több szempontból is különleges. Elsősorban a csavar abban rejtezik, hogy a székelyföldi életképeket valósághűen megjelenítő regényt két Érmelléken született személy szerezte. Idősebb Boér Péter Pál prózaíró nagykágyai családi gyökereket tudhat magáénak, míg felesége – kinek épp olyan fontos szerepe van művek létrejöttében, mint férjének – Hegyközszentmiklóson született. Máris érezni, hogy milyen szerves összefonódik a házasságon túl a két személy élete: a könyveket együtt írják.