A nagy hideggel szemben nem tudta felvenni a versenyt a hőszolgáltató

A 2017-es év hozott a mindennapjainkat befolyásoló meglepetéseket, mind közül legérzékenyebben egyértelműen a mínusz tíz fok alá hosszabb időre lesüllyedt hőmérséklet volt. Nagyjából január ötödikén sújtott le térségünkre némi téli csapadék után a kutyahideg, pontosabban a –10 Celsius-fok körüli hőmérsékleti szelet abból a kontinentális, részben szibériai hideg levegőáradatból, ami a finn fővárosban, Helsinkiben például –22 Celsius-fokra állította a higanyszálakat, a horvát Adrián pedig 180–200 km/órás, 0 Celsius-fokos szelet idézett (a meteorológiai szolgálat adatai szerint).

Sokat segít a címben feltett kérdés megválaszolásában, ha valaki termálvízforrásokban gazdag környéken él – akár Székelyhídon vagy Macedónia fővárosában, Skopjéban, esetleg Mszczonówban, Lengyelországban. Még közelebb lehetett jutni a helyes válaszhoz Massa Maritimában, Olaszországban, ahol a geotermikus energiák hasznosításának tapasztalatiról konferenciát és bemutatót is tartottak. Június 10–11-én a toszkán kisvárosban nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is megtapasztalható volt a termálvíz életet jobbító hatása, és ez esetben nem strandokról vagy élményfürdőkről volt szó. 

Mélyfúrású kutak szükségesek a környezet védelmére

Az Ér hangja szerkesztőségi e-mail címére kapott olvasói levél nyomán az elhasznált termálvíz környezeti hatásairól kérdeztük Wilhelm Ákos környezetvédelmi felügyelőt, a székelyhídi polgármesteri hivatal munkatársát és Béres Csaba polgármestert, milyen lépéseket terveznek a elhasznált termálvíz környezetbe való visszavezetésének megoldására.