^ Vissza Fel
pálinka címke bejegyzései:

„Amiből lekvárt nem csinálnál, abból pálinkát se készíts”

Kultúra    2020. február 28. péntek 
 376

A Pálinkatúra a modern pálinkák világában elnevezésű rendezvényen a címbeli idézettel kezdte előadását Dezső Tibor sepsiszentgyörgyi pálinkafőző mester a székelyhídi múzeum épületében berendezett kóstolóterembe kíváncsian érkező több mint hetven résztvevőnek február 22-én délután. A kóstolást megelőzően az előadót köszöntötte Nagy Botond, az Érmelléki Pálinkakultúra Egyesület elnöke, majd Béres Csaba polgármester üdvözlő szavai után kitöltötték az első italt, mely az almapárlat volt.

A sort követte a szilva-, a Vilmoskörte-, a kajszi-, a feketeribizli-, az ágyasszőlő-, az ágyasbirs-, a málna- és az erdeiáfonya-párlat.

A különlegesebbnél különlegesebb italok kóstolása közben Dezső Tibor megosztotta a különböző lepárlási technikák csínját-bínját a jelenlévőkkel, akik közül sokan még nem vettek részt eddig hasonló pálinkakóstoló esten. Az előadó olyan titkokra és érdekességekre hívta fel a figyelmet, amelyekre fontos odafigyelni a modern pálinkakészítés során. Kiemelte a minőségi alapanyagok használatának és a minőségi pálinkafogyasztás kultúrájának fontosságát. Egyben örömét fejezte ki az iránt, hogy egyre nagyobb számban érdeklődnek a minőségi gyümölcspárlatok fogyasztása és azok elkészítésének módszerei iránt.

Minőségi nedűk versenye a II. Érmelléki Pálinkafesztiválon

Közélet    2011. szeptember 3. szombat 
 433

„Bár elég döcögősen haladt a verseny és kisebb-nagyobb problémák is felmerültek, a hiányosságok idővel majd eltűnnek, és remélhetőleg a pálinkafesztiválnak is olyan hagyománya lesz Székelyhídon, mint a borversenynek” – mondta bizakodóan Domahidi Sándor, a II. Érmelléki Pálinkafesztivál főszervezője a rendezvényen. A nemrégiben felújított munkásklubban tartott versenyre benevezett 39 pálinka közül a Pakó István, Czapp Árpád és Menyhárt Imre, valamint Lovász Sándor pálinkaszakértő alkotta zsűri választotta ki a legjobb nedüket.

A régi disznótorok nosztalgiája

Közélet  , ,   2011. február 10. csütörtök 
 1 231

Egyre inkább elveszni látszanak e hagyomány hangulati elemei

 

Március elején járunk, lassan búcsút inthetünk a télnek, véget ér a nagy bakancsok és a fűtés időszaka. És még valami másé is: az elmaradhatatlan téli disznótoroké. Ennek apropóján úgy gondoltam, talán érdemes lenne néhány szót szólni erről a családi ünnepnek is beillő kedves hagyományról. Kíváncsi voltam, hogyan zajlottak ezek régen, s mára mivé formálta őket egyre inkább modernizálódó világunk. Elkezdtem hát kérdezősködni szülőknél, idősebb rokonoknál, ismerősöknél s a hallottakat most megpróbálom úgy papírra vetni, hogy írásom a lehető legjobban visszaadja az egykori disznótorok hangulatát.