Bemutatták a Bihar megyei műemlékvédelmi értékeket megörökítő kisfilmeket április 28-án a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban. A Bihar megyei értékek a mi lencsénken keresztül elnevezésű projekt záróeseménye családias hangulatban zajlott, Béres Csaba, városunk polgármestere és Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő köszöntőbeszéde után láthattuk a nyolc rövidfilmből álló videósorozatot. A bemutatott műemlékvédelmi értékek név szerint a bályoki Károlyi–Dégenfeld-kastély, a belényesszentmiklósi csonka templomtorony, a bihardiószegi Kossuth Lajos-szobor, a biharvajdai református templom, a mezőtelegdi református templom, a révi fehér népi kerámia, a székelyhídi Csíkos-tó ingóláp, valamint az albisi református templom.

Sikeresen pályázott három székelyhídi civil szervezet Magyarország agrárminisztériuma által a határon túliaknak meghirdetett Hungarikum kiírásra. A nyertes szervezetek képviselői Béres Csaba polgármesterrel közösen tartottak sajtótájékoztatót július harmadik hetében a városi múzeumban, ahol megtudtuk, milyen célokat tűztek ki, amelyeket a pályázaton elnyert összegből fognak megvalósítani.

Az Érmelléken is áthaladtak a Máriapócsra igyekvő görögkatolikus zarándokok

A magyarországi Görögkatolikus Metropólia az idén is megszervezte hagyományos zarándoklatát augusztus 7–12. között a máriapócsi kegyhelyre. Első ízben az anyaország határán kívüli területről, Nagyváradról indult el a zömében fiatalokból álló, háromszáz fős sokaság.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Érmelléki Népművészeti Tábor Székelyhídon

Érik a szőlő, hajlik a vessző… az első Érmelléki Népművészeti tábor minden napján felcsendült az ismerős népdal, ahol együtt búcsúztunk a nyártól és köszöntöttük az őszt. Nagyon vártam már ezt a tábort. Az idei nyár sokszínűre sikeredett, rengeteg tábort szerveztek a székelyhídi és ideérkező vendég gyerekeknek: voltak vallástáborok, nyelv-, alkotó-, médiatábor és – ami a számomra a legnagyobb öröm – végre helyet kapott a népművészet is a palettán. Idén maroknyi embernek sikerült az, ami sokak szívében már évek óta egy dédelgetett álom: megszervezni egy olyan népművészeti tábort, amely minden bizonnyal hagyományteremtő lesz.

A természet és a felelőtlen ember régi konfliktusáról szól ez a történet. Az Ér patak menti belvizek okáról, az elvezető árkok állapotáról a székelyhídi önkormányzat katasztrófavédelmi felelősét, Guba Józsefet kérdeztük. A válaszok borítékolhatóak…

– Mi az oka, hogy tavasszal rendszerint hatalmas területeket áraszt el a belvíz?
– A mocsár visszafoglalja azt, ami az övé volt, ilyen egyszerű. Az köztudott, hogy Székelyhíd mocsaras terület volt. A lecsapolásokkor létrehozott szárítóárkok pedig ma már nagyon elhanyagolt állapotban vannak, vagy sok esetben nem is léteznek, mert betömték őket. Így egyértelmű, hogy nincs hol eltűnjön a felgyülemlő víz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Érbe vezető szárító árkok zsilipjei rugós szerkezetűek.

Januári lapszámunkban már beszámoltunk arról a Kommunikáció Határok Nélkül Plusz elnevezésû projektről, melynek célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti területeken élőket. Első állomása Debrecen volt, ahol idén januárban egy öt napos képzésen vehettek részt azok a Bihar és Hajdú-Bihar megyeiek, akik úgy döntöttek, hogy részt vállalnak a közös fejlesztések elősegítésében. A képzés végén olyan pároknak kellett alakulniuk, melyeknek egyik tagja magyarországi, másik pedig romániai. A párok azt a feladatot kapták, hogy közösen dolgozva megvalósítsanak valamit, ami településük egy apró darabkáját megismerteti a nem ott élőkkel. Ennek a feladatnak értelmében következzen most két írás az érmelléki, illetve a Hajdú-Bihar megyei magyar lakodalmakról.

Nyéki István 1931. november 10-én született Érkeserűben, népművész, több mint negyven éve foglalkozik gyékényfonással. Erről a kihalófélben lévő mesterségről beszélgettünk a népművésszel. István bácsi szerint a fiataloknak nincs türelmük e kihalófélben levő mesterséghez.  Ő apjától tanulta a mesterséget,  1986-ban megbetegedett,  így kerültem át Székelyhídra Érkeserűből, immár negyvenegy éve foglalkozik ezeket a kézimunkával, amelybe leginkább a fia segít neki.  Sokféle tárgyat használati eszköz készültenek a gyékényből. Nagyon sok fesztiválon vett részt Magyarországon és itthon is egyaránt.

A hollandiai Eushede városban megszervezett ünnepségen vett részt Gavrucza Tibor lelkipásztor akvarellfestményeivel. A Karmel International Romania hollandiai egyesület által szervezett neves rendezvényen más erdélyi településekről (Zerind, Marosvásárhely, Bethlen) érkezett művészek társaságában állíthatták ki képeiket Eushede egyik kulturális központjában. Az érdeklődők színvonalas és változatos tárlatot tekinthettek meg. Gavrucza Tibor képeit Écaussinnes – a Székelyhíddal húsz éve szoros kapcsolatban levő belgiumi testvérváros – házasságkötő termében is kiállították.

Ér hangja