^ Vissza Fel
Érmellék címke bejegyzései:

Diákok százait vonják be az érmelléki mesterségek világába

Ajánló,Mozaik  ,   2022. szeptember 9. péntek 

Közösséget fejlesztő és hagyományokat ápoló projekt indul Székelyhídon

Tizenkét érmelléki mesterség újjáélesztésével, felelevenítésével és digitalizálásával erősítik az etnikai kisebbségek kulturális identitását annak a nyertes pályázatnak a keretében, mely az Európai Szolidaritási Testület támogatásával az Ér Hangja Egyesület gondozásában, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum és a székelyhídi polgármesteri hivatal partnerségével valósul meg, egy év lefutással. A projekt megvalósításába a helyi iskolákból minimum négyszáz tanulót, a helyi közösségből pedig minimum száz nyugdíjast vonnak be. Ugyanakkor a kezdeményezés célcsoportjába olyan népi iparművészeket is bevonnak, akik Székelyhíd területén vagy az Érmellék térségében dolgoznak, alkotnak.

Kisfilmek népszerűsítik a Bihar megyei magyar műemlékvédelmi értékeket

Kultúra  , , ,   2022. május 1. vasárnap 

Bemutatták a Bihar megyei műemlékvédelmi értékeket megörökítő kisfilmeket április 28-án a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban. A Bihar megyei értékek a mi lencsénken keresztül elnevezésű projekt záróeseménye családias hangulatban zajlott, Béres Csaba, városunk polgármestere és Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő köszöntőbeszéde után láthattuk a nyolc rövidfilmből álló videósorozatot. A bemutatott műemlékvédelmi értékek név szerint a bályoki Károlyi–Dégenfeld-kastély, a belényesszentmiklósi csonka templomtorony, a bihardiószegi Kossuth Lajos-szobor, a biharvajdai református templom, a mezőtelegdi református templom, a révi fehér népi kerámia, a székelyhídi Csíkos-tó ingóláp, valamint az albisi református templom.

Érmelléki értékmentés: magyarországi támogatást nyert három helyi civil szervezet

Közélet  , ,   2021. augusztus 13. péntek 

Sikeresen pályázott három székelyhídi civil szervezet Magyarország agrárminisztériuma által a határon túliaknak meghirdetett Hungarikum kiírásra. A nyertes szervezetek képviselői Béres Csaba polgármesterrel közösen tartottak sajtótájékoztatót július harmadik hetében a városi múzeumban, ahol megtudtuk, milyen célokat tűztek ki, amelyeket a pályázaton elnyert összegből fognak megvalósítani.

Egyre imádkozóbb lelkületűek a fiatalok

Mozaik  ,   2017. augusztus 30. szerda 

Az Érmelléken is áthaladtak a Máriapócsra igyekvő görögkatolikus zarándokok

A magyarországi Görögkatolikus Metropólia az idén is megszervezte hagyományos zarándoklatát augusztus 7–12. között a máriapócsi kegyhelyre. Első ízben az anyaország határán kívüli területről, Nagyváradról indult el a zömében fiatalokból álló, háromszáz fős sokaság.

Hagyománymentés az alapoktól

Kultúra  ,   2016. szeptember 28. szerda 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Érmelléki Népművészeti Tábor Székelyhídon

Érik a szőlő, hajlik a vessző… az első Érmelléki Népművészeti tábor minden napján felcsendült az ismerős népdal, ahol együtt búcsúztunk a nyártól és köszöntöttük az őszt. Nagyon vártam már ezt a tábort. Az idei nyár sokszínűre sikeredett, rengeteg tábort szerveztek a székelyhídi és ideérkező vendég gyerekeknek: voltak vallástáborok, nyelv-, alkotó-, médiatábor és – ami a számomra a legnagyobb öröm – végre helyet kapott a népművészet is a palettán. Idén maroknyi embernek sikerült az, ami sokak szívében már évek óta egy dédelgetett álom: megszervezni egy olyan népművészeti tábort, amely minden bizonnyal hagyományteremtő lesz.

A mocsár visszakéri régi területeit

Mozaik  , , ,   2013. május 2. csütörtök 

A természet és a felelőtlen ember régi konfliktusáról szól ez a történet. Az Ér patak menti belvizek okáról, az elvezető árkok állapotáról a székelyhídi önkormányzat katasztrófavédelmi felelősét, Guba Józsefet kérdeztük. A válaszok borítékolhatóak…

– Mi az oka, hogy tavasszal rendszerint hatalmas területeket áraszt el a belvíz?
– A mocsár visszafoglalja azt, ami az övé volt, ilyen egyszerű. Az köztudott, hogy Székelyhíd mocsaras terület volt. A lecsapolásokkor létrehozott szárítóárkok pedig ma már nagyon elhanyagolt állapotban vannak, vagy sok esetben nem is léteznek, mert betömték őket. Így egyértelmű, hogy nincs hol eltűnjön a felgyülemlő víz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az Érbe vezető szárító árkok zsilipjei rugós szerkezetűek.

Lakodalom itt, lakodalom ott (1.)

Kultúra  , ,   2011. március 31. csütörtök 

Januári lapszámunkban már beszámoltunk arról a Kommunikáció Határok Nélkül Plusz elnevezésû projektről, melynek célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti területeken élőket. Első állomása Debrecen volt, ahol idén januárban egy öt napos képzésen vehettek részt azok a Bihar és Hajdú-Bihar megyeiek, akik úgy döntöttek, hogy részt vállalnak a közös fejlesztések elősegítésében. A képzés végén olyan pároknak kellett alakulniuk, melyeknek egyik tagja magyarországi, másik pedig romániai. A párok azt a feladatot kapták, hogy közösen dolgozva megvalósítsanak valamit, ami településük egy apró darabkáját megismerteti a nem ott élőkkel. Ennek a feladatnak értelmében következzen most két írás az érmelléki, illetve a Hajdú-Bihar megyei magyar lakodalmakról.

Az Érmellék gyékényfonó mestere

Kanapé  ,   2011. március 31. csütörtök 

Nyéki István 1931. november 10-én született Érkeserűben, népművész, több mint negyven éve foglalkozik gyékényfonással. Erről a kihalófélben lévő mesterségről beszélgettünk a népművésszel. István bácsi szerint a fiataloknak nincs türelmük e kihalófélben levő mesterséghez.  Ő apjától tanulta a mesterséget,  1986-ban megbetegedett,  így kerültem át Székelyhídra Érkeserűből, immár negyvenegy éve foglalkozik ezeket a kézimunkával, amelybe leginkább a fia segít neki.  Sokféle tárgyat használati eszköz készültenek a gyékényből. Nagyon sok fesztiválon vett részt Magyarországon és itthon is egyaránt.