Tavaszváró népdal- és néptáncelőadással üdvözölték a kikeletet Székelyhídon a Szabó Ódzsa Városi Színházban március első szombatján. A hagyományőrző esemény házigazdája a már tíz éve városunk hírnevét egyre messzebb röptető Zajgó Néptánccsoport volt. A magyar néptánc és kultúra gazdagításához, megismeréséhez nemcsak városunk kis és nagy gyöngyszemei járultak hozzá, hanem a környékbeli települések különböző meghívottjai is.

Ünnepségünket a Zajgó Néptánccsoport nyitotta felcsíki táncokkal. Színt varázsolt eseményünkbe az érsemjéni Ezüstperje Néptánccsoport, akik szatmári és kalotaszegi táncokat adtak elő, a paptamási Gilice néptáncegyüttes pedig magyarpalatkai és szatmári táncokkal kápráztatta el a nézőket. A monospetri Bábota Néptánccsoport táncosai sóvidéki, illetve mezőségi táncokat adtak elő, de nem mehetünk el említés nélkül az érmihályfalvi Nyíló Akác Néptáncegyüttes mellett sem, akik felcsíki és magyarbődi táncokat mutattak be.

Március 15-én teltházzal ünnepelte Székelyhíd lakossága az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének emléknapját a Szabó Ódzsa Városi Színházban. Az ünnepélyes megemlékezés gazdag műsorral várta a helyieket és környékbelieket az alkalomra, amelyhez minden helyi kultúrcsoport hozzájárult tehetségével.

Az est programját Fekete Katalin kultúrigazgató nyitotta meg, Béres Csaba polgármestert szólítva  a mikrofonhoz. A városvezető elmondta, csak úgy mint elődeinknek, nekünk is nap mint nap meg kellett tapasztalnunk a szabadságjogaink korlátozását és a bizonytalanságot a közelmúltban, annak ellenére, hogy azt hittük, a XXI. században már nem lesz szükség a különbözőségek szigorításokkal teli vagy fegyveres megoldására, illetve arra, hogy életeink normalitása ilyen mértékeket öltve boruljon fel. Gondolatait azzal zárta, abban bízzunk, hogy az emberi értelem felül fog kerekedni a szívtelen, érdekalapú zsarnokságon.

Sárréti népmesék illusztrációiból nyílt vándorkiállítás Hegyközszentmiklóson március 2-án, megelevenedtek a magyar népmesék hősei a helyi kultúrotthonban. Szűcs Sándor Magyarországon élt néprajzkutató még 1950 táján népmeséket gyűjtött össze a Hajdú-Bihar megyei Sárrétről és környékéről – mondta el Mocsár László iskolaigazgató. Ezek népmesekötetben jelentek meg az 1980-as években. A kiállítás apropóját az adta, hogy megújult a Madárkereső királyfiak című népmesegyűjtemény, melyhez a berettyóújfalui Kolozsvári-Donkó Rebeka képzőművész készített igényes és szemet gyönyörködtető illusztrációkat, ezeket láthatta az érdeklődő közösség.

Különleges bor- és sajtkóstolónak adott helyet február utolsó szombatján a székelyhídi Ady Endre Magyar Kulturális Központ. Pálfy Noémi borszakértő előadásában megtudhattuk, mik a legjobb bor- és sajtpárosítások. Az eseményre a kézműves sajtokat Barta Anett érköbölkúti sajtkészítő, a borokat pedig a székelyhídi Lengyel Csaba tulajdonában lévő Lengyel Pincészet biztosította. Az eseményt az Európai Szolidaritási Testület által városunkban tevékenykedő nemzetközi francia önkéntes, Tristan Youinou szervezte meg az Ér Hangja Egyesülettel közösen.

Rendhagyó könyvbemutatón ismertette a Thália ministránsai című könyvet maga a szerző, Szabó János, az érmihályfalvi Móka színjátszó csoport rendezője február 22-én a székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban. Magyarázatában a könyv a fent említett színjátszó kör megalakulása óta megélt húsz évből merített történetek megelevenítése. A Móka tagjai nem tartják magukat Thália papjainak, hiszen nem hivatásos színészek, viszont mint ministránsok néha túltesznek azokon.

Hogy miért volt rendhagyó a bemutató? Ennek két oka is van, mégpedig a tér és a mód. A társulat tagjai közül néhányan színpadra léptek, éppen arra, ahol most a közönség is helyet foglalt. Darabont Alíz zongorán és Terjei Lóránt tangóharmónikán kísérte a Keresztesi Judit és Varga István előadta dalbetéteket, amelyek színesítették Szabó Jánosnak a színjátszó csoport múltjából merített történeteit.

A könyvbemutatón megjelent közönség tényleg színházban érezhette magát egy interaktív darabba csöppenve, hiszen volt közöttük, akit Boros Emőke Blanka még meg is táncoltatott.

Mezőgazdasági találkozót tartottak február második hetében a székelyhídi múzeumban a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület szervezésében. A cél a gazdák informálása volt a klímaváltozás eredményeként kifejlesztett új lehetőségekről, továbbá a párbeszéd és az információcsere lehetőségének biztosítása. Az eseményen a Galldorf Zrt. képviseletében Polgár Zoltán kereskedelmi igazgató, majd az MG Romania kft. képviseletében Végh András ügyvezető igazgató tartott előadást az újkeletű vetőmagjaikról, mint például a különböző kukoricafajtákról vagy a szójáról, amely műtrágya nélkül is magas hozamot tud produkálni.

Ezután Zsjak Zoltán, a Sinte Group ügyvezetője és cégalapítója előadása következett az általuk gyártott terménytárolókról és feldolgozó technológiákról, melyek megkönnyíthetik a gazdák hétköznapjait.

A téli hónapok végeztével a gyümölcstermesztők már készítik a metszéshez szükséges szerszámokat, metszőollókat. Indulhat a metszés, hiszen akinek több hektárnyi gyümölcsöse van, annak időbe telik minden fát megmetszenie, ha saját maga végzi ezt a feladatot. A gyümölcsfák metszését rendszerint nem is szeretik mással végeztetni a gondos gyümölcstermesztők, hiszen sok múlik azon, hogy mely ágakat távolítják el a fákról. A helyes metszés nagy odafigyelést és bizony sok évnyi tapasztalatot igényel. Másrészt, ahogy a szólás tartja, ahány ház, annyi szokás. Így van ez a metszéssel is, hiszen minden gazda kicsit másként csinálja, úgy, ahogy az ő szemszögéből a legjobbnak látja. Persze nem utolsó szempont az sem, hogy a gyümölcsöst milyen formában szeretné az ember kialakítani, hogyan műveli.

Számos aranyérmet, nagy- illetve champion díjat nyertek a székelyhídi Nagy Botond nedűi a XII. Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen. Kelet-Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű megmérettetésén idén 2177 minta versenyzett.

Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett verseny díjátadását január utolsó hétvégéjén tartották egy nagyszabású gála keretében a debreceni Kölcsey Központban. A székelyhídi Nagy Botond, aki Zekulhyda Prémium márkanév alatt ismert nedűivel indult a versenyen, megosztotta velem a versennyel kapcsolatos élményeit. Mint mondta, a Quintessence tizenkét éve útnak indult versenysorozat, ami az első évben körülbelül negyven pálinkamintával indult, idén már 2177 minta volt a versenyen, ezzel Európa legnagyobb ilyen jellegű versenyévé nőtte ki magát.