A magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át Romániában a képviselőház. Az RMDSZ képviselői és szenátorai által idén tavasszal kezdeményezett törvény lehetővé teszi, hogy Romániában hivatalos úton is minden magyarlakta településen méltón megünnepelhessék a magyar nyelv napját és kulturális eseményeket, programsorozatokat szervezhessenek.

A törvény előírja, hogy az önkormányzatok pénzösszegeket különíthetnek el költségvetésükből a kulturális események lebonyolításának céljából és a közszolgálati tévé és rádió beemelheti műsorrácsába az eseményekről szóló tudósításokat. Ugyanakkor a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.

„A romániai magyarok jogos elvárását emelte az ország jogrendjébe ma a képviselőház plénuma. Az egész Kárpát-medencében november 13-án ünneplik a magyar nyelv napját, ehhez kívántunk mi is csatlakozni. 1844-ben ezen a napon lett hivatalos a magyar nyelv az államigazgatásban és a közoktatásban. Ennek emlékére a magyar Országgyűlés 2011 szeptemberében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította” – fogalmazott Szabó Ödön Bihar megyei képviselő a parlamentben a szavazást követően.

Városunk polgármestere, Béres Csaba, valamint a RMDSZ székelyhídi szervezetének elnöke, Ormos György képviselte Érmelléket a nemzeti öszszetartozás napja (június 4.) alkalmából a magyarországi Gyermelyen (Komárom-Esztergom megye) szervezett megemlékezésen, amelyen a határon túli országok magyarlakta régióiból több meghívott is részt vett.

Verőfényes napsütésben, kokárdával a mellükön gyülekeztek március 13-án délután a színház előtt azok, akik úgy érezték, idén is meg kell ünnepelni nemzeti ünnepünket. Az ünnepséget Major Zsuzsa műsorvezető nyitotta meg, az első szónok városunk polgármestere, Béres Csaba volt. A városvezető ezúttal a forradalom azon személyiségeit emelte ki, akik névtelenségbe burkolózva lettek naggyá, váltak hőssé. „A mai ünnepen gondoljunk azokra, akik meghozták a legnagyobb áldozatot, életüket áldozták a hazáért! Ezzel párhuzamban azonban feltevődik a nagy kérdés, vajon lenne-e a mai emberekben elegendő forradalmi kedv és bátorság, hogy hasonlóképpen cselekedjenek, ha kellene” – hangsúlyozta a polgármester.

Székelyhídon március 15-e előestéjén emlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 162. évfordulójára a helyi RMDSZ és a Pro Székelyhíd Egyesület szervezésében. A helyszín idén is a Városi Művelődési Ház előtti tér, valamint a forradalmár költő, Petőfi Sándor emlékére állított tábla volt.Már hagyománnyá vált, hogy minden évben kézzel készített kokárdák kerülnek kiosztásra az ünneplők között. Így történt ez az idén is, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett székelyhídi napközicsoport tagjai már hetekkel az ünnep előtt szorgalmasan varrták nemzeti jelképünket.