^ Vissza Fel
szabadságharc címke bejegyzései:

Székelyhíd az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben (2.)

Kultúra  ,   2020. május 11. hétfő 
 21

Az előző számunkban elkezdett összeállítás befejező részében részleteket közlünk Nánási Zoltán Székelyhíd történeti monográfiája (kiadta az Érmellék Egyesület, Székelyhíd, 2003) című művéből.

(folytatás előző lapszámunkból)

Az előbbiek arra világítanak rá, hogy a sok helyen fellángolt nemzetiségi ellentétek, sőt a kíméletlen összeütközésekkel szemben a forradalom és szabadságharc még haldoklásának pillanatában is egyesítette az együtt élő nemzeti sajátosságokkal rendelkező, a haza és a szabadságharc megmentésére áhítozó érmelléki embereket. Az összeírásokba foglalt népfelkelők elindulására már nem kerülhetett sor.

Augusztus első napjaiban Debrecen környékén összeroppant a honvédsereg. Az egész fronton visszavonulás kezdődött, a bal szárnyon Vámospércs, Nagyléta, Pocsaj, Bihar irányába. A sereg egy része Székelyhíd, Diószeg, Biharfélegyháza érintésével érkezett Váradra, de a túlerőben lévő orosz seregekkel szemben az összegyűlt honvédsereg nem is gondolhatott Várad megvédésére. Augusztus 7–9. között Rüdiger tábornok hadteste elérte és elfoglalta Váradot, amelyet rövidesen egész Bihar megye megszállása követett. A Nyírség és az Érmellék vidékét alig hagyták el az oroszok, augusztus közepén már az osztrák csapatok és a hatóság emberei jelentek meg, akik hozzákezdtek az új hatalom kiépítéséhez. Begyűjtötték a fegyvereket, a községházakban kifüggesztették Haynau parancsolatát, a császári Constitutiót. Figyelték a lakosok minden megnyilvánulását, a császári biztosok megfélemlítették az embereket.

Nemzeti ünnepünkre emlékezve

Közélet  , , , , , ,   2011. március 16. szerda 
 1 071

Verőfényes napsütésben, kokárdával a mellükön gyülekeztek március 13-án délután a színház előtt azok, akik úgy érezték, idén is meg kell ünnepelni nemzeti ünnepünket. Az ünnepséget Major Zsuzsa műsorvezető nyitotta meg, az első szónok városunk polgármestere, Béres Csaba volt. A városvezető ezúttal a forradalom azon személyiségeit emelte ki, akik névtelenségbe burkolózva lettek naggyá, váltak hőssé. „A mai ünnepen gondoljunk azokra, akik meghozták a legnagyobb áldozatot, életüket áldozták a hazáért! Ezzel párhuzamban azonban feltevődik a nagy kérdés, vajon lenne-e a mai emberekben elegendő forradalmi kedv és bátorság, hogy hasonlóképpen cselekedjenek, ha kellene” – hangsúlyozta a polgármester.