Tóth-Gardó Gertrúd székelyhídi mozgásterapeuta segít a betegeknek kihozni magukból a legjobbat

Mindig mosolygós, vidám, nagyon segítőkész és végtelenül szerény. Véleményem szerint arra született, hogy segítsen az embereknek, gyógyítson, amit az életútja is teljes mértékben igazol. Ő Tóth-Gardó Gertrúd, mozgásterapeuta, aki a telefont is mindig mosolyogva veszi fel, hisz a szeretet, a vidámság a vonalon túlra is elér.

– Milyen érzések kötnek gyerekkorodhoz?

– Csupa jó érzéssel tudok csak a gyerekkoromra gondolni. Olyan szeretetteljes családban nőttem fel, amely annyi mindent hozzáadott az életemhez, hogy igazából mindenben, ami velem történik, vissza tudok nyúlni a gyerekkoromhoz. Négy évvel nagyobb fiútestvérem volt, akire igazán felnéztem és akivel nem volt külön szobánk. Édesapám igazi családfenntartóként azt mondta, hogy egy édesanyának otthon, a gyerekeivel van a helye. Édesanyámnak, a tökéletes anyukának mindig volt ideje arra, hogy meghallgasson bennünket és minden kívánságunkat leste – persze nem anyagi értelemben véve –, a lelkünkkel, érzéseinkkel foglalkozott igazán. Visszagondolva a gyerekéveimre én semmit sem csinálnék másképp, mint ahogyan történt, minden úgy volt jó, ahogy volt.

Beszélgetés Levente Péter színművésszel

„Tágas égen andalog! Tán te vagy, vagy én vagyok?” Tán egy sablonos interjú? Á, dehogy! Tán a Levente Péter? Á, dehogy! Sokkal inkább Péter bátyó, aki április 12-én látogatott hozzánk a refomátus egyházközség meghívására, és égből pottyant vendégként kacagó koncerttel ajándékozott meg bennünket a munkásklubban.

– Az én generációm tagjai az önök történetein és dalain cseperedtek fel, a gyerekek azonban sokat változtak azóta. Kicsit úgy érzem, mintha a mai fiatalok egy elveszett generáció tagjai lennének. Milyen hatást gyakorolnak az előadásaik a mai gyerekekre?

Beszélgetés Böjte Csabával, a Szent Ferenc-alapítvány vezetőjével a székelyhídi gyerekotthon alapítása alkalmából

Számos gyereknek fog otthonul szolgálni az ismét benépesülő  székelyhídi Stubenberg-kastély, ahol elkezdődtek a felújítási munkálatok. A gyerekotthont a Dévai Szent Ferenc Alapítvány fogja működtetni, az épület hivatalos bérleti szerződését július 30-án írták alá a városi önkormányzat és a szervezet képviselői. Ezen alkalomból beszélgettünk el vezetőjével, Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetessel.

Az ötlet, hogy a Búzavirág népdalcsoportot létrehozzuk onnan jött, hogy 2004 októberében volt a népdalfesztivál. Mi egyházi kórusban voltunk, és akkor elkezdtünk beszélgetni, hogy Diószegnek is van, innen is jött az ötlet, miért nem tudnánk mi is egy ilyen népdalcsoportot létrehozni, és akkor szerencsénk volt, mert tanárnőt is kaptunk pályázat útján. A debreceni kulturális központból itt volt az igazgató és a vezetőség, tehát ők rendezték, vagyis az ők pályázatuk alapján jön létre minden évben ez a népdaltalálkozó.Ott voltunk mi is, a vacsoránál besegítettünk főzni, akkor mondtuk, mi is szeretnénk egy népdalkört, de nincs tanárunk, és csak úgy akarunk megindulni, ha egy képzett tanárt kapunk.

Beszélgetés Tihanyi Tóth Csaba színész-producerrel
Engem leginkább a Barátok közt című sorozatból ismernek. S hogy ezenkívül mivel foglalkozom még?Az az igazság, hogy a két dologgal. A televíziózás, ami 12 éve van az életemben, ami nagy dolog számomra, a másik a Tihanyi  Vándorszínpad. A saját társulatomban 13 éve tevékenykedem. Előtte is színészként dolgoztam, de alkalmazásban mindenféle közszínházakban különböző szerepeket osztottak rám, különböző szerződéseim voltak. A sorozat forgatásának kezdete előtt egy évvel kitaláltam a Tihanyi Vándorszínpadot, ami egy nagy dolog, mert gyakorlatilag  13 év alatt több mint 2000 előadásunk volt: operettel, meseelőadásokkal, János vitézzel.

Interjú Karancsi Bélával, a Székelyhídi Férfikórus karnagyával

A férfikórus megalakulása az akkori RMDSZ-nek, az akkori polgármesternek a kezdeményezése volt 1997-ben. Akkor én zenét tanítottam még, s azt hitték, hogy tudok kórust is vezetni. Rá kellett beszéljenek, nem akartam az istenért sem elvállalni. Az első próbák a új múzeum épület helyén álló épület egyik termében volt. Kéri Gáspárnak ott voltak kiállításai, képei voltak meg tárgyai, abba a terembe gyűltünk össze először.

A XVI. Érmelléki borverseny legeredményesebb székelyhídi borásza Czapp Árpád lett, akinek idén sikerült elnyernie a Mihály Gábor  szobrászművész által készített Hamvas fürt vándor bordíjat.

– Mióta foglalkozik szőlőtermesztéssel?

– Komolyabban 1995-ben kezdtem szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozni.

– Hol található a szőlőse és mennyit szőlőt művel?

– Cservölgyön 1,27 hektár szőlőst művelek. Királyleánykát és muskát ottonelt termesztek.

– Milyen eredményeket ért el eddig?

– Nagyon változatos. Az aranytól a bronzig minden féle fokozatban részesítettek már.