Változatos programok várták az érdeklődőket a magyar kultúra napjának megünneplése alkalmából Székelyhídon az Ady Endre Kulturális Központban, illetve a Szabó Ódzsa Városi Színházban. A múzeumi eseményeket Tristan Youinou, az Ér Hangja Egyesület nemzetközi francia önkéntese szervezte, aki az Európai Szolidaritási Testületnek köszönhetően tevékenykedik városunkban.

Január 21-én, pénteken Székelyhíd történeti bemutatóját láthatta a nagyközönség Kormányos Enikő tanárnő közreműködésével.

D. Mészáros Elek újságírónak tavaly jelent meg első riportkötete Albion fóliasátrai alatt címmel

Vannak olyan emberek, akiket a Jóisten is írásra teremtett. D. Mészáros Elek író, újságíró, volt kollégám közéjük tartozik. Csodálatos, míves nyelvezetével elmondja azt, amit sokan érzünk, gondolunk, de nem tudunk megfogalmazni. Beszél helyettünk a világról, igazságról és életről.

– Hogyan emlékszel vissza a gyerekkori énedre?

– Érdekes módon az egész életemet a konfliktusok jellemezték és jellemzik a mai napig is. Valahol már akkor azt éreztem, hogy  akaratlanul is mindig kilógok a sorból. Talán a túlzott őszinteségemmel volt a baj, az igazságérzettel, ami sosem engedte, hogy hallgassak. Pedig néha lehet jobb lett volna. Így történt az, hogy hatodik osztályosként átkerültem szülőfalumból, Kiskerekiből, a székelyhídi iskolába. Egy akkor drasztikus módszereiről hírhedt párttitkár igazgató kegyetlen fenyítése vezetett el idáig. Mi volt a bűnöm? Igazából semmi, csak annyi, hogy gyermeki őszinteséggel, már akkor is ki mertem mondani az igazságot.

A járványhelyzeti gondok dacára zajlanak az Ér Hangja Egyesület nemzetközi programjai

Az Ér Hangja Egyesület nemzetközi projektjeit is érintette a világjárvány által beárnyékolt elmúlt két év, amely kellemetlenül befolyásolta az ifjúsági szakterületet és a benne dolgozókat vagy dolgozni vágyókat is.

Hónapok, sőt, egyes esetekben több mint egy év telt el, míg az egyesület meg tudott valósítani egy-egy projektet, együtt várakozva a szervező partnerekkel,  az utazásra váró fiatalokkal a legújabb hírekre. A tavalyra tervezett hat megmozdulásból hármat sikerült teljesíteni, ezekről olvashat alább a kedves Olvasó.

Újabb lépést tett Székelyhíd közvilágításának modernizálása felé a városvezetés, hiszen a tavalyi év végén új, korszerű lámpatestek kerültek az iskolát a központtal összekötő nagy parkba. A régi, elavult lámpákat 24 darab környezetbarát, mozgásérzékelővel ellátott fényforrásra cserélték. Ez nagy segítség, hiszen a park igen forgalmas terület, a diákok zöme ugyanis napi szinten itt jut el az iskolába, illetve különböző iskolán kívüli tevékenységekre a sportcsarnokba vagy az uszodába.

Ünnepi konferenciát tartottak Székelyhídon  a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) partiumi, bánsági és máramarosi régiójának képviselői január 15-én az érdekvédelmi szervezet megalakulása 30. évfordulójának alkalmából a Szabó Ódzsa Városi Színházban. A szövetség azzal a céllal alakult három évtizede, 1991. december 12-én 84 résztvevővel Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban, hogy biztosítsa a minőségi anyanyelvi oktatást képviselje a magyar tannyelvű oktatásban érintettek érdekeit, lehetőséget teremtsen az új, innovatív módszerek megismertetésére és a tudás megosztására. Mára jelen van minden olyan megyében, ahol a magyar oktatás valamilyen formában megtalálható.

Az „Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája” mottóval meghirdetett jubileumi ünnepségre és konferenciára Aradtól Máramaros megyéig összesen 150 pedagógus, iskolai vezető érkezett, hogy közösen emlékezzenek az elmúlt három évtizedre, és keressék a válaszokat a jövőbeli kihívásokra.

A tél jellemzően a disznóvágások, disznótorozások időszaka. A falusi gazdálkodó ember ilyenkor összehívja a családot, és közösen dolgozzák fel a levágni való hízót, hogy legyen friss húsból készült étel az ünnepi asztalon, valamint sonka, kolbász, szalonna. Ez a hagyomány emberemlékezet óta így zajlik.

A romániai sertéspestis 2017-es kirobbanása óta a falusi gazdaságokban a sertésállomány igencsak megcsappant a hízók nevelése és szaporítása terén is. Ezt a hiányt Románia a sertéshús importjával próbálja megoldani. Mára a nálunk elfogyasztott sertéshús 70 %-a külföldről származik. Valószínűleg ez a nagy mennyiségű hús nem természetes körülmények között tartott állatokból származik. Különböző hírportálokon gyakran látni olyan tartalmakat, amelyek arról szólnak, hogyan növelik meg mesterségesen a feldolgozott sertéshús tömegét, amelynek fogyasztása az emberi szervezetre bizonyosan nincs jó hatással.

Legómódszertani tanfolyam a Petőfi oktatóinak

LEGO-módszertani tanfolyamon vett részt  a Petőfi Sándor Elméleti Líceum húsz pedagógusa  Az oktatási és egészségügyi szolgáltatások minőségi javítása a székelyhídi roma közösségben elnevezésű projekt keretében tavaly no­vember végén.

A járványhelyzetre való tekintettel online térbe helyezett előadásokat – amelyen tanár- és tanítónők mellett óvónők is részt vettek – szakképzett akadémiai LEGO-trénerek tartották. A  résztvevők különböző legókészletek tanításbeli használatának fortélyaival ismerkedtek meg.

Bemutatta Ismerjük meg közösen a Csíkos-tavat! elnevezésű kiállítását az azonos nevet viselő projekt záróeseményeként a Partiumi Oktatásért Egyesület a hegyközszentmiklósi kultúrházban december 17-én. Az expozíció olyan képeket foglalt magába, amelyeket tizenkét Bihar megyei (hegyközszentmiklósi), Szatmár megyei (kaplonyi) és Szilágy megyei (sarmasági) kisdiák és kísérőik készítettek a lápról. A fotók bemutatják a mocsár növény- és állatvilágát, illetve egy általános képet is nyújtanak annak környezetéről.

Az eseményt Mocsár László, az egyesület elnöke nyitotta meg. Elmondta, ez a pályázat a szervezet első nagyobb szabású programja, és a közeljövőben azon fognak dolgozni, hogy további eseményeknek adhassanak helyet. Megköszönte a magyarországi Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatását a pályázat megvalósításához. Ezt követően Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője szólalt fel. Kiemelte, örömmel tölti el, hogy ez a projekt a környezeti értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.