Amióta világ a világ, a gazdálkodó ember mindig arra törekedett, hogy a megélhetését egész évben biztosítsa, tavasztól egészen őszig.

A természet rendjét követve, a falusi ember ősszel felszántotta a földet, elvetette a búzát, majd pedig elültette a gyümölcsfákat. Tavasszal következett a napraforgó, kukorica elvetése és a veteményezés a zöldségeskertben. Szorgos kezek rakják el a burgonyát, eldugdossák a fokhagymát, vöröshagymát, elvetik a mákot, sárgarépát, petrezselymet, céklát, paszulyt, tököt és egyebeket. Amikor a melegágyban nevelt palánták megnőnek, akkor azokat is ki lehet ültetni a kertbe, így kerül paradicsom, paprika, káposzta, karalábé, padlizsán a családi asztalra. Ha a gazda és a gazdasszony gondoskodik a gyomnövények és kártevők kiirtásáról és az időjárás is kedvező, akkor a kert egész évre biztosítani tudja a család szükségleteit. Az ügyes gazdasszonyok kamráiban őszre már sok zöldségből és gyümölcsből készült finomság sorakozik: befőttek, lekvárok, savanyúságok, szörpök, paradicsomlé, zakuszka.

jegyzet

Elmondhatom, és talán állíthatom is, hogy nincs olyan pedagógus, aki pályája során ne szembesülne napi szinten azzal a kihívással, hogy a hátrányos helyzetű családból érkező diákot miként nevelje és oktassa. A családi helyzet nagyon sok esetben befolyásolja az iskolai teljesítményt. Nagyon fontos szerepet játszik a szülők hozzáállása az iskolához. Azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei partnerként állnak az iskolához, megfigyelhető, hogy sokkal fogékonyabbak, nevelhetőbbek.

A jelen problémája az is, hogy nagyon sok családból a szülő – sok esetben   mind két szülő – kénytelen itthon hagyni gyermekét, rábízzák  nagyszülőre, nagyobb testvérre, szomszédra, hogy biztosítsa a megélhetést a családja számára.

Nem is gondolnak abba bele, hogy ezzel mekkora súlyt helyeznek a kiskorú gyerekük vállára. Megfosztják a gyereket a családi biztonságtól, érzelmektől, és nem beszélve arról, hogy egy kisgyerek lelke, lelkivilága ebben a korban a legsérülékenyebb.

28 darab előnevelt facsemetét – platán- és juharfákat – ültettünk el a központi parkban és az új városi parkban. Erre a környezetvédelmi oktatási célra használta fel a polgármesteri hivatal azt az 5000 lejes nyereményt, amelyet Székelyhíd városa a megyei szelektív hulladékgyűjtési versenyben elért előkelő III. helyezéséért kapott. Az idén júniusban megtartott versenyt a Bihar Megyei Tanács és az Ecolect Fejlesztési Egyesület szervezte.

A faültetési akció remek lehetőséget biztosított arra, hogy a fiatalok környezettudatos nevelését is elősegítsük. Ezért az ültetésben aktívan részt vettek a Petőfi Sándor Elméleti Líceum X. és IV. osztályos diákjai is. A felnőtt segítséget és szaktudást a polgármesteri hivatal munkatársai és az AVE Bihor cég dolgozói biztosították.

Az amatőr sportot, ha lehet, még a mindennapi, jól megszokott életünknél is jobban megszorongatta a koronavírus-járvány. Előbb az edzéseket állították le országszerte, majd a bajnokságok kezdeteit tologatták maguk előtt a megyei szövetség emberei.

A pontvadászatoknak, mielőtt neki kezdtek volna, véget is vetettek, míg végül idén ősszel tesztekkel és oltásokkal elkezdődött a Bihar megyei negyedosztályú labdarúgó-bajnokság. A megyei szövetség rendesen megvariálta a kiírás menetét, két csoportot hozott létre, melyek közül a Székelyhídi Sasok Sportklubnak az északiban jutott hely.

Kevés változás a keretben

Az elmúlt évekhez képest a keretben nem sok változás történt. A kapuba – egy kis nagykárolyi kitérő után –visszatért Ármós Sándor, mellé második számú kapusnak hazatért Szentjobbról Oláh Márton, végre bemutatkozhatott a már hónapok óta Székelyhídon edző és a védelembe Biharról érkező Kulcsár Zsolt, érkezett a mindössze 16 éves Silaghi Hendric (aki először játszhat felnőttek között!) és a bihari labdarúgásban nagyon jól csengő név, Gado Ramses.

Európai uniós támogatásból szabadidőközpontot épít a hegyköz­szentmiklósi stranddal szomszédos öt hektáros területen a Király­hágó­melléki Református Egyházkerület (KREK).

A szentmiklósi fürdő 1991-ben került a helyi református egyház tulajdonába, és azóta minden évben folyamatosan fejlesztették a medence körüli épületeket. A tervek szerint a már meglévő és az új strand kiegészíti egymást, és így még több pihenni vágyót tudnak vonzani a térségbe. Árus Csongor László helyi református lelkipásztor és Salánki Lóránt, a KREK gazdasági vezetője elmondta, hogy olyan fejlesztések történtek, amelyek egyelőre nem lesznek a szomszédos egyházkerületi projektben.

Egymillió euró áll a rendelkezésükre, melyből hideg és termálvizes medencét, két gyermekmedencét és az ezekhez tartozó kiszolgáló épületeket alakítanak ki. A fürdőkomplexum működtetéséből származó jövedelmet az egyházkerület vezetősége a szociális, diakóniai és szórvány gondozási feladatokra szeretné fordítani.

Az októberben meghirdetett uniós pályázati lehetőségek közül Érbogyoszló község kérést tett le a mezei utak lekövezésének érdekében.

A megpályázható maximális összeg értéke egymillió euró, amely fedezi a dokumentációk előkészítését, a hatástanulmányt és a tervrajz elkészítésének költségeit. A szóban forgó, a község mindkét falujában levő utak összhossza 11,4 km.

A pályázati feltételek megfelelő elbírálása érdekében Kócza István polgármester egy szaktanácsadó céggel együtt már hónapokkal ezelőtt elkezdte a dokumentumok előkészítését, ami több nehézségbe is ütközött, de végül minden problémát sikeresen megoldottak. Időközben megtörtént a helyszíni ellenőrzés is, aminek hamarosan közölni fogják az eredményét.

Hat diák képviselte az adventvárás jegyében megszervezett Istenes versek szavalóversenyen a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumot. Közülük Pálfi Dóra (IV. C) Almási István-különdíjban részesült, de iskolánk minden versenyző diákja – Kádár Lilla, Orosz Brigitta, Szegecs Jázmin, Víg Szabolcs (mindannyian a IV. C osztályból), illetve Pop Regina VI. osztályos tanuló– ügyesen és méltóan helytállt a november 13-i megmérettetésen. Szavalóinkat Mészáros Ildikó református vallástanárnő készítette fel.

A vetélkedő igen népszerű lett az elmúlt tizenkét év során, hiszen évről-évre többen és több településről jelentkeznek a megmérettetésre, ünnepvárásra. Idén 108 jelentkező volt, a járványhelyzet miatt a versenyt online térben rendezték meg.

Az esemény főszervezői – Szőke Ferenc, Fügedy Anikó-Erzsébet és Szatmári Annamária – a margittai Horváth János Társaság részéről ez úton is gratulálnak minden résztvevőnek, és a felkészítő pedagógusnak.

Egy év telt el a helyhatósági választások óta, Érkörtvélyesen  új tanácsosok is bekerültek a képviselő-testületbe, ebben az időszakban sikerült összekovácsolódni. Nagy István, a község polgármestere összefoglalta a választások óta eltelt időszak legfontosabb eredményeit.

Az idei helyi költségvetés összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy olyan évnek néznek elébe, amikor is világjárvány uralkodik mindenhol. Ehhez viszonyítva kellett olyan típusú pályázatokat is készíteni, olyan terveket javasolni, amelyek segítik a lakosságot ebben az időszakban. Nagy István, Érkörtvélyes polgármestere hangsúlyozta a járdák megépítésének fontosságát, hogy az emberek könnyebben tudjanak közlekedni. Lámpatesteket helyeztek el, most már a község mindkét településén LED-égők világítják meg az utakat és járdákat. Ezáltal is növelték a közbiztonságot, amihez még hozzájárult a kamerarendszer telepítése is, minden utcán van kamera.

Így csökkent a lopás és a rongálás is a településen, az emberek nagyobb biztonságban érzik magukat. A tanács úgy döntött, hogy az éjszakai szolgálatot megszüntetik Körtvélyesen, azok a munkások pedig, akik éjjeliőrként dolgoztak, a jövőben szintén a polgármesteri hivatal alkalmazásában maradnak, természetesen ők a rendért és a tisztaságért fognak felelni a jövőben.