Március 8-án ünnepelte megalakulásának egy éves évfordulóját az Albis-Bogyoszlói Ifjúsági Szövetség (ABISZ). Szombat délután az Érbogyoszlói Polgármesteri Hivatal gyűléstermében ünnepeltek a szervezet tagjai.
A vezetőség évértékelő beszámolót tartott az elmúlt egy év tevékenységéről. Fiatal, kicsi szervezetről van szó, de az elmúlt egy évben tucatnyi rendezvényük volt. Több alkalommal volt szelektívhulladékgyűjtési-akciójuk, temetőt takarítottak, filmmaratont szerveztek, de emellett gondoltak a település szépítésre is. Kalákában templomkerítést festettek és autóbusz megállót újítottak. Fiatalokról lévén szó pedig nem maradhatott el az ABISZ-buli sem, ami a sok település-szépítő munka után megérdemelt kikapcsolódást biztosított a szervezet tagjainak.

Megvannak a tettesek

Vasárnap virradóra eddig soha nem történt esemény borzolta fel a kedélyeket Margittán. A római-katolikus, közismert nevén az Eger-temetőben, elmebeteg vandálok, mintegy tizenkét síremléket borítottak le, törtek össze ismeretlen tettesek. Egy katolikus egyházfi értesítette Májernyik Mihály plébánost, aki Molnár Imre egyháztanács-elnök kíséretében érkezett a helyszínre.
Ledöntött és összetört sírkövek, beszakadt kripták, törött márványdarabok hevertek szanaszét. A vandalizmus nevezhető etnikai indíttatásúnak, hiszen magyar és román feliratú síremlékek is áldozatul estek a magyar anyanyelvű elkövetők tettének.

A 2014. évi magyarországi országgyűlési képviselőinek választására bárki, akinek van magyar állampolgársága, regisztrálhat!
Ebben segítünk Önnek!

Az alábbi időpontokban állunk szíves rendelkezésére az RMDSZ-székházban, a piac mellett, a Kazinczy utca 5/a. szám alatt!

Hétfőn, szerdán, csütörtökön 15–19 óra között, kedden, pénteken 8–18 óra között, szombaton 9–13 óra között.

Az RMDSZ székelyhídi szervezete

Beszélgetés Paluska György nyugalomba vonuló városi jegyzővel

Most már hivatalosan is bejelenthetjük azt, amiről mindenki beszél, amiről Székelyhíd szerte mindenki bennfentesként véleményt mond: városunk jegyzője, Paluska György, mindenki Gyuri bácsija, nyugdíjba megy!

A tizenkét – de nem tucatnyi – polgármesterrel, megszámlálhatatlan – név szerint szinte mindenkire emlékező – munkatárssal együtt dolgozó, Székelyhídon közismert titkár, jegyző úr 46 éves munkaviszony után március 1-jétől már nem fog bejárni a „Hivatalba”. Otthonában, stílszerűen egy kanapén ücsörögve beszélgettünk munkájáról, emlékeiről.

Már két évtizede rendezik meg a borok vetélkedőjét Székelyhídon

Miután a nap folyamán minden jelentkező bortermelő leadta palackjait a munkásklubban, estére gyűltek vissza régi és új gazdák a verseny színterére, miközben a zsűri már értékelte a borokat. A teremben jól látható volt, kik húzzák már régóta együtt a szőlősgazdák szekerét a szakmában, így az Ér hangja nevében az egymással szemben ülő, de nem egymással szemben álló, Takács Jánost és Kincses Balázst kérdeztem a versennyel kapcsolatos véleményükről, motivációjukról, eddigi eredményekről és a jövőről.

Pazonyi Erika debreceni gyógypedagógus-logopédus előadása a baba-mama körben

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa februárban a gyermekek képességfejlődéséről tartott előadást a Székelyhídi Baba-Mama Körben.

Mi az, hogy képesség?
A képesség azt jelenti, hogy van egyféle tudása a gyereknek ahhoz, hogy valamilyen cselekvésformát véghezvigyen. A képesség kialakulásához elengedhetetlenek az adottságok, vagyis azok a tulajdonságok, amivel a gyermek megszületik. Például: akkor lesz képes a gyermek beszélni, ha a beszédszervei egészségesek és hall (születési adottság). Mindez nem elég: beszédet kell hallania ahhoz, hogy megtanulhassa ő is a hangokat, szavakat kiejteni. Tehát nem elég, hogy egy gyermeknek van lába, gyakorlatoznia kell vele (rugdosás, elfordulás, mászás stb), ahhoz, hogy később valóban járni, ugrálni, lépcsőzni legyen képes. Ezek a képességek, mint például a járás fejlődik készséggé akkor, ha már belső rutinná válik a lábának használata és bonyolultabb cselekvésformákra is képessé teszi nagyobb korára, mint mondjuk a tánc. Ezt aztán még tovább lehet fejleszteni.

Jótékony farsangi bálon vettek részt a monospetri lakosok február 22-én a falu kultúrházában. Szoros összefogásról tettek így bizonyságot a katolikus templom egyik harangjának megjavíttatásáért.

Az augusztusban Monospetribe került fiatal katolikus plébános, Varga Sándor, szolgálata elején, októberben komoly gonddal találta szemben magát. A messze szálló déli harangszó megtörött, akár csak a harang, amely eddig hűen hívta a híveket a vasárnapi misékre. Ahogyan azt Sándor atya elmondta, a templomnak két tornya van. Egyikben egy 156 kilogrammos, míg a másikban egy nagyobb, több mint hatmázsás harang van, amelyek közül ez utóbbi meghasadt. Hosszas keresés után találtak végre megfelelő vállalkozót a javításra, de az ezt fedező költség lassan gyűl. Épp ezért Monospetri kulturális csoportjai, az egyházi énekkar és a helyi Német Demokrata Fórum néptánccsoportja jótékonysággal egybekötött farsangi bált szerveztek a harang megjavításának előmozdításáért.

Különleges evangelizációt tartottak Szentjobbon

Rendhagyó imahetet tudhatott magáénak a szentjobbi református közösség február 16–23. között. A meghívott lelkészek nem csak prédikációkkal, de saját történetekkel is szolgáltak. A hetet a magyarkéci lelkipásztor és az ifjúsági együttes zárta.

„Hát részekre szakítható-e Krisztus?” (1Kor 1,1–7)

Ez volt a vezérigéje a nemrég lezajlott egyetemes imahétnek Szentjobbon, amelynek utolsó, vasárnap esti istentiszteletén az Ér hangja is jelen volt.