Az idei ökumenikus imahéten Hegy­közszentmiklóson is, a világ többi krisztuskövetőjéhez hasonlóan tanulmányoztuk a Pál máltai hajótörésének történetét március elején, vendéglelkészek szolgálatával. A viharos tengeren Rómába tartó apostol még ebben a nehéz helyzetben is missziós lehetőségeket látott. A megpróbáltatásban nem csüggedt el, tudta: Isten kezében van. Meg volt győződve róla, hogy Istennek mindennel, ami történik, távlati tervei vannak. Az imahét központi üzenete iránymutatás embertársainkkal való kapcsolatunkban: „nem mindennapi emberséget tanúsítottak irántunk…” (ApCsel 28,2).

Hétfőn a Nagyváradon szolgáló Szabó Ervin római katolikus plébános látott el tanácsokkal az ige üzenetéből kiindulva. Ha egy háromlábú szék egyik lába megbillen, akkor a szék instabillá válik. Ezért fontos a biztos alap, ne sajnáljuk magunktól az időt az alapozásra. A szeretet mindent összetart. Az egyik lába egyensúly, a másik lába a közösség, a harmadik lába a szeretet.

Kedden Oroszi Kálmán kiskereki református lelkipásztor hirdette az igét a Zsoltárok 27. fejezete alapján. Az istentisztelet végén a lelkipásztor közös gyülekezettörténeti érdekességre hívta fel a hívek figyelmét: a kiskereki templom tornyának építésekor (1815–17) a szentmiklósi toronysüveg alakját, míg az 1845-ös templomfelújításkor pedig a mi istenházánk deszkamennyezetét tartották mintának.

Szerdán Demeter Szabolcs albisi református lelkésszel, csütörtök este Balla Frigyes nagykágyai vallástanárral tanulmányoztuk közösen az igét. Pénteken Buzás Árpád, az álmosdi reformátusok lelki vezetője – akit elkísért gyülekezete néhány tagja – elmondta példaként: nem a kinézetétől értékes a doboz, hanem hogy a belsejében mi van. Ugyanígy attól lesz érdekes az ember élete, hogyan élünk. A nehéz helyzetnek ne csak a tartalmát várjuk, hanem tegyünk is ellene.

A vendégszeretetről tanított szombaton az ApCsel 28,1–2.7 alapján Gecse Tamás értarcsai református lelkipásztor. Elmondta, így szabadultak meg Pálék a tengerből. A vihar után az apostol és társai partra jutottak, nem tudták, hova érkeztek, de befogadták őket. Isten segítségével Pál megmenekült a kígyómarás után is, mert a császár elé kell állnia. A mi emberi kapcsolatainkban is ott a kígyó mérge: mi alapján ítélem meg a testvért? Mindenki gondoljon saját életére, tegyük fel a kérdést, terólad lemondott a mindenség ura?

Az imahét úrvacsoravétellel záruló istentiszteletét gyülekezetünk lelkipásztora, Árus Csongor László tartotta. Áldott legyen az Úr munkája minden hívő életében.

A többi településhez csatlakozva Hegyközszentmiklóson is imahetet tartottak a reformátusok. A megkonduló harang szavára minden este megtelt a templom, más-más lelkész hirdette az igét a lélek épülésére.

Az idei ökumenikus imahét bibliai textusait, imádságait a karibi keresztyén testvérek állították össze, amelynek központi igéje így hangzott: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” / „Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz 15,6). Azért választották Mózes hálaénekét, mert a kivonulás története a rabszolgaság mélységeiből a szabadítás örömmagaslataira vezet. A karibi térség népei hosszú időn át szintén megtapasztalták a rabszolgaság nyomorúságát, mélységét, kínjait és fájdalmait. Az ökumenikus imahét témájában az életterüknek ezt a jellegzetes sajátosságát akarták felmutatni a világ keresztyén egyházaiban.

Ezzel a mottóval (2Móz 15,6) szervezték meg az egyetemes imahetet Nagykágyán idén március 11–18. között. Az alkalmak vasárnap este kezdődtek Ledán István köbölkúti lelkipásztor szolgálatával. Az utolsó ítélet volt a téma, melynek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Istenben hinni nem a gonosztól vagy a pokoltól való félelmet jelenti, hanem az Isten által adott örök üdvösség elfogadását, a hozzá és az egymáshoz való odafordulást.

Hétfőn Mérten Nikolett, a Miskolc melletti Tardona gyülekezetének lelkipásztora hirdette az igét az irgalmas samaritánus története alapján. Figyelmeztetett arra, hogy az irgalmas samaritánushoz hasonlóan nekünk is meg kell állnunk, időt kell szentelnünk embertársaink szükségeinek enyhítésére. Az irgalmas szamaritánus lehajol a szenvedőhöz, de nem leereszkedik, segít, de nem könyöradományt ad.
Kedden Szomor Attila síteri lelkipásztor szolgált gyülekezetünkben. A Mt 18,1–7 alapján figyelmeztetett, veszélyes úgy hallgatnunk Jézus szavait, hogy közben arra vágyunk, hogy a Mester tanítása saját elképzeléseinket igazolja. Amikor Jézus a kisgyermekeket állítja középpontba, nem azt várja el, hogy felnőttként gyermeknek tettessük magunkat, hanem hogy gyermeki alázattal és felnőtt odaszánással éljük életünket és kövessük őt.

„Jobbod, Uram dicső az erőtől…” (2Móz 15,6)

Megszokottá vált az egyetemes imahetek megrendezése református gyülekezeteinkben a téli időszak második felében. Az imahét Isten drága ajándéka, amit nem szabad lebecsülni, sőt a gyülekezeti tagok számára ünnep kell legyen! Áldott alkalom arra, hogy találkozzunk egymással és együtt legyünk megváltó Krisztusunkkal és tanuljunk Tőle.

A székelyhídi református egyházközségben január 28.–február 4. között tartott az imahét és nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy áldott alkalom és lehetőség volt mindenki számára a lelki fejlődéshez, növekedéshez.Január utolsó vasárnapja délelőttjén első alkalommal hirdette Isten igéjét a székelyhídi szószékről Fehérvári Ernő selymesilosvai lelkipásztor, aki a Máté evangéliuma (25,31–46) alapján hangsúlyozta, Krisztusba vetett hitünk mellett fontos, hogy törődjünk az éhezőkkel, szomjazókkal, ruhátlanokkal, jövevényekkel, betegekkel és a fogságban levő emberekkel. Krisztus iránti szeretetünket kifejezésre juttathatjuk azáltal is, hogy hogyan viselkedünk egymással.

Első ízben volt lehetőségük részt venni az egyetemes imahéten az érköbölkúti reformátusoknak. A február végi esős, szeles idő sem tántorította el híveinket, hetven-nyolcvan egyháztagunk hallgatta esténként az igét, a hét második felében pedig, mihelyt kiderült az idő, az istentiszteletek látogatottsága is megnőtt, hét végére már több mint kilencvenen gyűltünk össze kevéssé fűthető templomunkban az ige világosságánál melegedni.

Hétfőn dr. Geréb Miklós érkezett hozzánk Irinyből, aki bár (ha nem is éjfélig, mint Pál apostol) megnyújtotta a tanítást, örömmel hallgattuk bizonyságtételét a Mt 16,21–28 alapján. Geréb tiszteletest gondnoka is elkísérte, akivel a helyi gondnok, Gődér Imre társaságában az istentiszteletet követő vacsorán gyülekezeteink életét, mindennapjait illető kérdésekről is eszmét cserélhettünk.

Hála legyen Istennek, estéről-estére megtöltötte a csokalyi templom padjait február 20–26. között. Sokan meghallották a harangok hívó szavát és eljöttek, hogy együtt hallgassák az igét.

Az imahét első napján, vasárnap Illyésné Gábor Zsuzsanna szolnokház-sándorfalvi lelkész hirdette Isten igéjét gyülekezetünkben. Prédikációjának központi gondolata a Korintusbeliekhez írt második levél 5. részének 14. verse volt: „Mert Jézus meghalt mindenkiért, mindenki meghalt vele”. Jézus Krisztus nem csak egy bizonyos népért, nem egy kiválasztott rétegért, néhány emberért halt meg, hanem mindenkiért, azért, hogy mindenkit megváltson és mindenkinek új életet ajándékozzon. Aki elfogadja ezt a megváltást, annak a régi élete a múlté lesz, és egy új, bővelkedő életet kap.

Nagykágyán az egyetemes imahét – március 5–12. – vasárnapi nyitó alkalmán Rákosi Jenő, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese felhívta a figyelmet arra, nagy a különbség aközött, hogy csupán tudunk Krisztus szeretetéről, vagy valóban meg is tapasztaljuk és viszonozzuk azt.

Hétfőn és kedden egy fiatal Maros megyei lelkészházaspár hirdette az igét, Lukács-Lőrincz Csilla és férje, Lukács Vilmos-István. Jó volt hallani igehirdetésükben, hogy a sérült énünket, amelyik mindig a figyelem középpontjában szeretne lenni, csak Isten gyógyíthatja meg, aki minket és ezt az egész világmindenséget teremtette, fenntartja és kormányozza. Örültünk annak is, hogy rávilágítottak: ebben a földi életben korlátozott idő adatott számunkra, nem mindegy, hogy miképpen használjuk azt fel.

„… Krisztus szeretete szorongat minket…” (2Kor 5,14) – ez volt az idei ökumenikus imahét központi gondolata. A reformáció 500. évfordulója alkalmából a tematika összeállítói, a németországi testvérek a megbékélésre, az egymással békében együtt élésre hívják fel figyelmünket. A keresztény ember, miután megbékélt Istennel, arra hivatott, hogy hirdesse, úgy szóban, mint tettekben ezt a megbékélést, és környezetében is erre a békességre törekedjen.

Hegyközszentmiklóson az öküméniát szó szerint értik

Ökumenikus imahét zajlott Hegyközszentmiklóson február 27. és március 5. között. Az idén ötszáz éves reformáció a kegyelemből való megváltásra helyezte a hangsúlyt, a Jézusban való hit által. Krisztus legyőzi a megosztottságot, és közelebb von bennünket egymáshoz.