Jótékony farsangi bálon vettek részt a monospetri lakosok február 22-én a falu kultúrházában. Szoros összefogásról tettek így bizonyságot a katolikus templom egyik harangjának megjavíttatásáért.

Az augusztusban Monospetribe került fiatal katolikus plébános, Varga Sándor, szolgálata elején, októberben komoly gonddal találta szemben magát. A messze szálló déli harangszó megtörött, akár csak a harang, amely eddig hűen hívta a híveket a vasárnapi misékre. Ahogyan azt Sándor atya elmondta, a templomnak két tornya van. Egyikben egy 156 kilogrammos, míg a másikban egy nagyobb, több mint hatmázsás harang van, amelyek közül ez utóbbi meghasadt. Hosszas keresés után találtak végre megfelelő vállalkozót a javításra, de az ezt fedező költség lassan gyűl. Épp ezért Monospetri kulturális csoportjai, az egyházi énekkar és a helyi Német Demokrata Fórum néptánccsoportja jótékonysággal egybekötött farsangi bált szerveztek a harang megjavításának előmozdításáért.

Az estet a katolikus közösség kántora, Hajas Attila vezette, aki nyitóbeszédében megkérte a megjelenteket, hogy ahogyan a harang hívja imára a templomba járókat, úgy hívják most imára egymást azok is, akik a harang rendbe hozását szívügyüknek érzik, hiszen a probléma megoldásával büszkék lehetnek majd a lakosokra az egykor a templomot építő ősök. Őt a felszólalással a már említett Varga Sándor követte, aki számtalanszor megköszönte az est ötlet- és házigazdáinak, hogy véghez vitték a szervezést és nagy tömeget sikerült összehívniuk az eseményre, majd jó szórakozást kívánt a bálhoz, csak úgy, mint az őt követő monospetri polgármester, Barcui Barna.

monospetri2

Az este folyamán a közönség szórakoztatására a tánccsoport négy koreográfiával készült, melyeket az ifjú tagok kabaréjelentei szakítottak meg olykor. A csoport vezetője, Bereczki Klára elmondása szerint a csoport gyakran kap meghívást fellépésekre bálokban vagy falunapokon, és mindig lelkesen indulnak el mindenhová, ez az alkalom azonban számukra is különösen fontos volt, hiszen ők is monospetriek. Az i-re a pontot az énekkar dalcsokra tette fel, a lelkes kórus több könnyűzeneszámmal készült a hallgatóság számára, így az éneklésből már egyszerűbb volt az átmenet a báli hangulatba. A közösségi ház nézőteréből pár perc alatt bálterem nyílt a székek félrepakolásával, és kezdődhetett a tánc, a mulatság, melyhez a zenét a helyi Miklós zenekar szolgáltatta a szórakozni vágyóknak. A kacagás és mulatozás ellenére sem feledkezett el senki bedobni a maga részét a jótékony adakozásra kidekorált dobozba, így az est végére 3400 lejre kerekedett az adományok összege.


Írta: Bíró Orsolya