Képességfejlesztés hároméves korig

Pazonyi Erika debreceni gyógypedagógus-logopédus előadása a baba-mama körben

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa februárban a gyermekek képességfejlődéséről tartott előadást a Székelyhídi Baba-Mama Körben.

Mi az, hogy képesség?
A képesség azt jelenti, hogy van egyféle tudása a gyereknek ahhoz, hogy valamilyen cselekvésformát véghezvigyen. A képesség kialakulásához elengedhetetlenek az adottságok, vagyis azok a tulajdonságok, amivel a gyermek megszületik. Például: akkor lesz képes a gyermek beszélni, ha a beszédszervei egészségesek és hall (születési adottság). Mindez nem elég: beszédet kell hallania ahhoz, hogy megtanulhassa ő is a hangokat, szavakat kiejteni. Tehát nem elég, hogy egy gyermeknek van lába, gyakorlatoznia kell vele (rugdosás, elfordulás, mászás stb), ahhoz, hogy később valóban járni, ugrálni, lépcsőzni legyen képes. Ezek a képességek, mint például a járás fejlődik készséggé akkor, ha már belső rutinná válik a lábának használata és bonyolultabb cselekvésformákra is képessé teszi nagyobb korára, mint mondjuk a tánc. Ezt aztán még tovább lehet fejleszteni.

Milyen feltételeket teremtsen a szülő gyermekének ideális fejlődéséhez?
A gyógypedagógus elmondta, hogy a gyermekek fejlődésének egyik legfontosabb feltétele az érzelmi biztonság.
Biztonságos, szeretetteljes, gyermek felé forduló családi környezetben lehet fejlődni. A szülő nyújtson stabil érzelmi támaszt az újszülött, csecsemő, kisgyermek, majd kamasszá érett gyermek számára.
A képességek kibontakozásához megfelelő környezetet szükséges teremteni. A beszéd, a járás, a későbbi írás, olvasás, gondolkodási műveletek, szociális készségek kialakulásának egyik legalapvetőbb eleme a mozgás. Gyermekünk mozgásának fejlődéséhez való körülmények megteremtése a szülő feladata. A természetes járás megtanulásának egyik gátja lehet például a kerekes bébikomp használata, mivel abban kényelmesen ülve a gyermek kerekeken gurítani tanítja meg magát, nem pedig ülni, járni, jól elesni. Mozgásfejlődésében leginkább korlátozza, mint segíti őt. Mindig arra törekedjünk a gyermek mozgásfejlődésének elősegítése érdekében, hogy a legnagyobb mozgásteret biztosítsuk amely biztonságosan megoldható.
A gyermek játékon keresztül tanul. A gyermek korához, fejlettségi szintjéhez igazodó játékok, mozgástér biztosításával tudunk segíteni neki. Nem elég a játékokat megvenni, meg kell tanítani játszani a gyermeket. Szoktatni kell az önálló játékra is, mivel a saját ütemében való fejlődés, gondolkodás kialakulását az önálló játékban tanulhatja meg.
Nagyon fontos, hogy a gyermek megismerje a saját testét, mert a saját testünkhöz, önmagunkhoz képest tudunk meghatározni másokat (érzelmi, szociális képességek kialakulásának egyik alapja), helyzeteket, irányokat. A beszédfejlődésben, a későbbi írás, olvasás tanulásában is jelentőséggel bír.

Az ismeretek elsajátítása egészen kicsi korban megkezdődik. A gyermek az idő múlásával egyre kifinomultabban működő érzékszervei segítségével ismeri meg az édesanyjáról leváló önmagát, majd lassacskán az őt körülvevő világot is. Ízek, hangok, illatok, fények, színek, formák, az anyagok puhasága, keménysége, hideg, meleg érzékelésével, tapasztalatai által tanul. A szülő feladata, hogy a világot úgy ismertesse meg gyermekével, hogy gyermeke megtanuljon bízni a jóban, megismerje a biztonságot, és képes legyen elkerülni a veszélyt.
A nagyobb, iskolás gyermek esetében nagyon fontos, hogy az otthoni szabad játékra, feltöltődésre hagyjunk időt és lehetőséget a tanulás és kötelességek mellett. Az otthoni tanuláshoz alakítsunk ki egy csendes sarkot megfelelő lehetőséget a kényelmes íráshoz, olvasáshoz jó megvilágítással, nyugalmas körülményekkel. A gyermek napirendjének kialakítása azért fontos, mert ha rutinná válik már egészen kicsi kortól, akkor természetes lesz számára, hogy minden nap az adott időben leüljön tanulni.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minden embernek, így a gyereknek is, szüksége van arra, hogy naponta egy bizonyos kis időt (egy-két órát) a maga igénye és saját döntése szerint szabadon tölthessen azzal, amihez éppen kedve van. Ez kell a feltöltődéshez. Ez fokozottabban érvényes a kamaszokra, akik fejlődési szükséglete az ábrándozás, pihenés és sok alvás.

Fejlődési szakaszok, fejlesztési lehetőségek
1. Újszülött kor
Gyermekünk fejlődése már a méhen belül elkezdődik, növekszik, kialakulnak a látó, halló, érzékeléshez szükséges szervei. Ebben az életszakaszban is nagyon fontos, hogy óvjuk őt. Újszülött gyermekünk megérkezésekor az életben maradáshoz szükséges reflexekkel rendelkezik, sírással jelzi szüleinek, ha éhes, szomjas, fázik vagy magányos. Az édesanyák néhány hét elteltével meg is tudják már különböztetni, hogy mikor miért sír a baba.
Fejlesztési lehetőségek: tornáztassuk fürdetés előtt a gyermekünket. A sírásra való minél hamarabbi reagálásunkkal megtanítjuk a gyermeket arra, hogy jelzésére választ kap, biztonságban érezheti magát. Alakítsunk ki már a kezdetektől egy a gyermek igényeihez igazodó napirendet, legyen elkülöníthető a gyermek számára is az éjszaka a nappaltól (fürdetési rituálé, éjszaka legyen félhomály a szobában és olyankor csak a legszükségesebb cselekvések történjenek. Ezzel szemben nappal lehet játszani, hangosabban beszélgetni). Testének simogatása, a szabadban töltött idő, az időjárás viszontagságaitól, az erős zajhatástól való védelem fontos. Ne hagyd sírni kisbabádat!

2. Csecsemőkor egyéves korig
A csecsemőkorban óriási látványos fejlődésen megy keresztül a gyermek. Nagyon fontos, hogy ne hasonlítsuk össze a gyermekünk fejlődését a többiekével, mert változó időpontokban tanulnak meg átfordulni, felülni, mászni. A gyermek az érzékszervein keresztül játékosan fejlődik. Jól lehet már a három hónapos gyermekkel is játszani. Csörgővel lehet irányítani a figyelmét más más irányba, különböző tárgyakat a kezébe adva ütögetheti az asztalt, különböző formákat lehet a kezébe adni, hogy megismerje. Próbáljunk vele nyelvöltögetőset játszani. Fejlesztő hatású, ha egy leterített pokrócra tesszük a kicsit különböző helyeken (szabadban, a lakás különböző pontjain). Különböző, veszélyt nem jelentő otthoni tárgyakat ismertessünk meg vele (ruhacsipesz, doboz, kiürült műanyagfalakon, fésű, stb.). Mondókázzunk sokat! Kezével üssük a ritmust, tapsoltassuk!
A gyermek három-négy hónaposan felfedezi a kezét, majd lassan megtanulja használni azt, és manipulál vele. Megtapasztalja a világot az ő szemszögéből hat hónapos korától fokozatosan megkóstolja a különféle ételeket, megismeri testrészeit. El kezdi használni csippentésre is az ujjait, először kettőt, majd hármat, ezzel megindul a finommozgás gyakorlása. Ha a szülő odafigyel a gyermekére és új mozgásformát észlel, ennek megfelelően hagyja a gyermeket játszani, a legjobban cselekszik. Amikor már képes arra, hogy fogjon a kezével és a szájához vigye az ételt, akkor eljött az ideje, hogy hagyjuk őt egyedül enni. Ezzel párhuzamosan megtaníthatjuk a kanál használatára is. Ha apró ételdarabokat rakunk az ülni képes, kicsi fogaival már rágni próbálkozó, két ujjal csipegetni tudó gyermek tányérjára, a legmegfelelőbb és leghasznosabb, korához és fejlettségéhez igazodó képességfejlesztő játékkal láttuk őt el. Ismerje meg a különböző ízeket úgy, hogy közben nevezzük is meg neki: savanyú, édes, sós. Ismerje meg a hideg, meleg közötti különbséget! Nézegessen a gyermek képeket, meséskönyvet!
Minden gyermeknek nagy szüksége van arra, hogy naponta több órát töltsön a szabad levegőn. Ismertessük meg vele a környezetét is: bogarat, madarat, csigát, madárhangot. Törjünk el vele gallyat! Engedjük, hogy megfogja, amit lehet. Utánozzuk a hangokat! Hagyjuk őt alkotni, és segítsük is ebben. Rakosgassuk egymás mellé, egymásra, vagy egymásba a tárgyakat, építőkockákat, majd hagyjuk, hogy próbálja egyedül.

3. Kisgyermekkor (1–3 év)
A gyermek körülbelül körülbelül kilenc hónapos korban feláll, tíz hónaposan mászik, tizennégy hónaposan segítség és kapaszkodás nélkül megáll, kb. Tizenöt hónaposan elkezd önállóan járni. (Ettől vannak normális eltérések, a gyermekek 90%-a 17–18 hónaposan indul el.) Tologatós, húzogatós, rátámaszkodva tologatós játékokkal lehet a járáskészséget segíteni.
Amikor a gyermek elindul, fáradhatatlanul csak ezzel hajlandó foglalkozni. Ilyenkor már lehet vele tornázni, az egyszerű utasításokat is végrehajtja. Megtaníthatjuk neki a különböző eszközök használatát (homokoslapát, evőkanál, villa, játék vasaló, ceruza, stb.) Nagyon fontos játék kislányoknak és kisfiúknak is a dömper, amiből ki-be pakolhat, tolhat, húzhat, beleülhet. A lábbal hajtós kismotor is jó szolgálatot tehet a szabadban. Az egy évet betöltött gyermekkel már lehet bábozni is. Képnézegetés, mondókázás, papírtépés is jó a finommozgás fejlesztésére. Lehet műanyag flakonba papírfecniket dugdosni, botra karikát fűzni, építőkockát egymás mellé rakosgatni, lejtőn golyót gurítani. Egyensúlyozhat babzsákkal a fején vagy vihet vizet pohárban. Beszédének fejlesztésére mondjunk neki mesét, utánozza az órát, állathangokat stb. Emlékezete fejlődik, ha a korábban játszott játékokat megismétli. Megismerheti a kisebb testrészeit (szemöldök, szempilla, könyök, boka). Akaratlanul is megtanulja a dolgokat, amik körülveszik. Jó megnevezni őket (fű, levél, szűrő, fakanál, busz, homok, hűtőszekrény, fürdőkád, stb.) Ilyenkor már egészen jól el tud merülni a játékban, akár fél- vagy egy óra hosszat is, de fontos, hogy egyszerre tíz-tizenöt játéknál ne legyen több a szeme előtt, mert az megzavarja. Ha sok játéka van, érdemes cserélgetni az elől lévő tíz-tizenötfélét. Alakítsunk ki neki játszósarkot, hogy ott zavartalanul játszhasson. Fontos, hogy ne erőltessük, a nincs éppen kedve az önálló játékhoz. Van, amelyik gyerek igényli, hogy előbb bevezesse a szülő. Miután megmutatta neki, a játékot, a gyermeknek megtetszett az, szinte észrevétlenül ott lehet őt hagyni. Természetesen a kicsi gyermek azért mindig maradjon a látótérben. Így ő is biztonságban érzi magát.

Az óvodás- és iskolás korú gyermekek képességfejlesztéséről a folytatásban beszélünk.