A legnagyobb hiba a meg sem kezdett elsősegélynyújtás

A székelyhídi Baba-Mama Kör eddigi talán leghasznosabb programján vehettünk részt szeptember 7-én. Az elsősegélynyújtás világnapján, stílszerűen a vendég egy egészségügyi dolgozó, Nagy István, a magyarországi Országos Mentőszolgálat debreceni mentésvezetője volt.

Délutáni foglalkozásokat biztosít a Diakónia Keresztény Alapítvány

Délutáni napközibe fogadja a szociálisan hátrányos helyzetű családokból származó gyerekeket a Diakónia Keresztény Alapítvány Bihar megye öt településén (közöttük Székelyhídon és Hegyközszentmikóson). Szoboszlai Erzsébet, az alapítvány Bihar megyei koordinátora lapunknak elmondta, a gyerekek számára napi egy étkezést biztosítanak, segítséget nyújtanak az iskolai feladatok elkészítésében, számítógépes ismereteket adnak át, egyházi szellemű neveltetésben részesülnek, megtanítják őket tisztálkodni.

A Székelyhídi hírlap 1911. június 1-jei vezércikke

Írta: Herman Ottó

Amikor a magyar ember rég megdelelt és elmondhatja, hogy java kenyerét megette, jól teszi, ha számot vet önmagával, kérdést intéz lelkiismeretéhez, vajon hasznosan töltötte-e el világéletét, van-e még kötelessége, amelynek meg kell felelnie, mielőtt hogy elszólítja a mindenség hatalma, oda ahonnan még nem tért vissza – de senki sem!
Magam is rég megdeleltem, meg is ettem java kenyeremet, elmondhatom az abádszalóki öreg földmívessel, hogy bizony nekem is beesteledett, éppen csak hogy még nem harangoztak. Számot vetettem én is magammal és úgy találom, hogy volna még kötelességem. Ím kötelességérzetből annak az arasznyi életidőnek, mely a harangszóig még marad, egy részét Tenéked akarom szentelni, magyar gazda Népem, mert különben is érzem szent kötelességemet, hogy aki annyit forgolódtam barátságos tűzhelyednél, annyi okulást merítettem szokásaidból; lelked tiszta, romlatlan megnyilatkozásából pedig annyi virágot szedtem és kötöttem bokrétába – mondom, érzem kötelességemet, hogy hála fejében okulásodra, de gyönyörűségedre is írjam meg ezt, ami különben is érzi szereteted melegét: írjak az ég madarairól, azoknak hasznáról és káráról.
„Csak a tudatlan és a gonosz ember bánthatja és irthatja a madarat.”

Ismét új házakat építettek és adtak át a falu roma közösségének Hegyközszentmiklóson szeptember utolsó szombatján a nagyváradi Maica Tereza Alapítvány és hollandiai Moeder Teresa Stichiting Ulft Alapítvány együttműködésével. A két évvel ezelőttihez hasonlóan idén is négy házba nyolc család költözhetett be. Juhász Ilona, a nagyváradi alapítvány igazgatónője elmondta, 2003-ban kezdődött el ez a program hollandiai támogatással, jelenleg Bihar megyében tizenegy településen építettek és építenek házakat a rászoruló családoknak.

Pályázik, őszi programokra készül és tagokat toboroz a Petőfi-líceum diákszervezete

Első gyűlését tartotta az új tanévben a Székelyhídi Diáktanács (SzéDiTa) szeptember 25-én. A megbeszélést Székely Annabella, a szervezet elnöke, Cservid Levente aligazgató és Kozma Sándor testnevelő szakos tanár vezette. A két pedagógus a diáktanács rendelkezésére álló pályázati lehetőségeket és az igen szűkös határidőket ismertette a tanulókkal, akik a dokumentációs központban gyűltek össze.

Intő szavak, jó tanácsok hangzottak el az iskolavezetőktől az évnyitó reggelén

Szeptember 16-án, hétfőn reggel sorra minden iskola megnyitotta kapuit a tanulók előtt. Ki izgatottan, ki rutinosan várta már a pillanatot, hogy elfoglalhassa iskolapadját vagy, hogy elmondhassa évnyitó beszédét. Az Ér hangja munkatársai jelen voltak nemcsak Székelyhídon, de több környező falu évnyitóin is.

Asztalitenisz- és horgászversenyt szerveztek az érdeklődőknek Kópis Ferenc, volt érolaszi lakos helyi és Érköbölkútról, Biharfélegyházáról, valamint Székelyudvarhelyről érkező barátai. Augusztus 31-én és szeptember 1-jén községházán és a védi tavon a jó hangulatú programokon gyerekek és felnőttek, mozgássérültek és egészségesek egyaránt részt vettek. A Kópis Ferenc-emlékversenyt a szervezők hagyományteremtő céllal rendezték meg, bíznak abban, hogy jövőre ismét sikerül összegyülni és emlékezni egy olyan emberre, aki életével példát mutatott mindannyiunknak.

Meghívást kaptak Árus Tünde és Angyal Olívia székelyhídi művészek a belgiumi testvérvárosunkban, Écaussinnes-ban és annak környékén megrendezett képzőművészeti kiállításra. Harminc különböző helyszínen 180 művész állított ki, franciák, belgák, olaszok és magyarok. A kiállítási anyag hihetetlenül sokszínű,
változatos és gazdag volt: gyönyörű akvarell- vagy olajfestmények, fotók, ékszerek, szobrok (akár hétköznapi szerszámokból), patchwork takaró, sőt kalapok is. A székelyhídi alkotók ezúton is köszönik Steffek István segítségét.