A legnagyobb hiba a meg sem kezdett elsősegélynyújtás

A székelyhídi Baba-Mama Kör eddigi talán leghasznosabb programján vehettünk részt szeptember 7-én. Az elsősegélynyújtás világnapján, stílszerűen a vendég egy egészségügyi dolgozó, Nagy István, a magyarországi Országos Mentőszolgálat debreceni mentésvezetője volt.
Napjainkban már magától értetődő dolognak tűnik, hogy bármilyen baleset történik, a 112-es általános hívószám tárcsázásával hívhatjuk a mentőket. Évtizedekkel ezelőtt még korántsem volt ez így. Az előadó betekintést nyújtott a magyar mentőszolgálat megalakulásának történetébe, illetve a gépjárműpark fejlődésébe (lásd keretes írásunkat).
A mentésvezető, sokéves tapasztalattal a háta mögött elmondta, hogy elsősegélynyújtás közben is sok hibát lehet elkövetni, de valójában a meg sem kezdett elsősegélynyújtás a legnagyobb hiba. Annak ellenére, hogy törvény írja elő, szükség esetén mindenkinek kötelessége legjobb tudása szerint segítségben részesíteni a bajba jutottakat, mégis riasztóak a statisztikai adatok arra vonatkozóan, hány ember hal meg, nap mint nap a segítségnyújtás abszolút elmulasztása miatt.

A technikai vívmányoknak köszönhetően napjainkban már lehetőségünk van arra is, hogy telefonon keresztül kapjuk az utasításokat képzett szakemberektől, míg a mentő meg nem érkezik. Kiváló példa a korai segítség hatékonyságának bebizonyítására az újraélesztés. Ebben a döntő első néhány percben általában egyáltalán nincs jelen szaksegítség, ezért a jelenlévő laikusok lélekjelenlétén múlhat egy emberélet.
Egy ilyen esetben a legfontosabb tudnivalók hat lépésben foglalhatók össze: óvatosan közelítsünk, nézzük meg reagál-e a beteg, kiáltsunk segítségért, biztosítsuk a légutat, hívjuk a mentőt, kezdjük el a 30 mellkaskompressziót két befújást váltakozva egészen addig, míg meg nem érkezik a mentő.

A szombati előadás résztvevői zömében kisgyermekes anyukák voltak, így a kérdések a leggyakoribb gyermek sérülésekre, illetve veszélyforrásokra korlátozódtak. Ilyenek például az égés vagy forrázás, vérzéssel járó sérülés, fejütés, állatharapás, mérgezés, lázgörcs. Megtekinthettük a csecsemők, valamint kisgyermekek újraélesztését gyakorlati babán.
Szülőként talán legfontosabb feladatunk megóvni gyermekeinket az őket fenyegető veszélyektől, ami sajnos nem mindig sikerülhet. Ha mégis bekövetkezik a baj, legfontosabb teendőnk a pánik elkerülése, ha az szükséges, minél hamarabb meg tudjuk kezdeni a segítségnyújtást az orvos vagy szakemberek kiérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig elkerüljük a gyermek állapotának rosszabbra fordulását és elhárítsuk az életét közvetlenül veszélyeztető helyzeteket.

Tény, hogy bizonyos elsősegélynyújtó alapismereteket el lehet könyvekből és videókból is sajátítani, de a leghatásosabb, ha azt saját szemünkkel látjuk, és ha lehetőség adódik, ki is próbáljuk.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a Baba-Mama Kör újabb elsősegélynyújtással kapcsolatos előadást szervez, előreláthatólag novemberben. Sok szeretettel várják a kedves érdeklődőket!

Kalló-Nagy Kamilla

—
Az életmentés mérföldkövei, magyar vonatkozásokkal
1769 Mária Terézia magyar királynő az elsősegélynyújtást, az embermentést mint kötelezettséget törvényben írta elő Magyarországon.
1880 Londonban létrejött a szervezett mentés.
1882 Bécsben is megalakult az önkéntes mentőegyesület.
1886 Magyarországon elsőként Temesváron jött létre az első önkéntes mentőegyesület, a TÖME.
1887 Dr. Kresz Gézának köszönhetően Budapesten is megalakult az önkéntes mentőegyesület, a BÖME.
1890 Tömeges balesetekhez is alakult mentőegység, a TBE.
1902 Szolgálatba állt az első orvosos mentő gépkocsi.
1920 A BÖME mintájára a tűzoltóságon belül, vármegye szinten alakultak alosztályok (Temesvár, Kolozsvár, Kassa, Debrecen, Pécs, Miskolc).
1948 Dr. Oravecz Béla megalapította az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ).
1949 Mentőápolói szakképzés indult Magyarországon.
1969 Elindult a mentőtisztképzés is.