Permakutúráról szóló előadás zajlott augusztus 26-án a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum biológia laboratóriumában. Az előadást a nagyváradi Ecotop Alapítvány településünkön jelenleg is futó Biofloramix – székelyhídi városi kert elnevezésű programjának keretében szervezték. A program már tavasz óta zajlik a székelyhídi tanintézményben, amelynek során többek között magaságyásokat alakítottak ki, valamint ezekkel, illetve a komposztálással kapcsolatos előadásokat is meghallgathattak már az érdeklődők.

Mostani előadónk, Sorin Pavlenco a multikulturalitással kapcsolatban viccesen megjegyezte, hogy ő ukrajnaiként eljött Székelyhídra, hogy románul tartson előadást az itteni, főként magyar anyanyelvű hallgatóságnak.

Látogatást tettek a tatabányai testvériskolában, az Árpád Gimnáziumban a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum harminchárom diákja és kísérőtanáraik a két tanintézmény közötti partneri szerződés megerősítésének apropóján. Május 20-án Budapesten az Ady Endre- és József Attila-emlékház meglátogatásával kezdődött a program. Ezt követően délután a testvériskolában aláírták a már tíz éve meglévő testvériskolai szeződés megerősítését. A jelképes dokumentumot Polyóka Tamás, az Árpád Gimnázium igzagatója és Barta Imre, a székelyhídi középiskola vezetője szentesítette kézjegyével. A kirándulás következő három napja is Magyarországon érte a látogatókat, hiszen bőven volt változatos program.

Elballagtak négy évnyi padban ülés után a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum végzős diákjai, az utolsó csengőszó már csak a búcsúzkodás emlékét hordozta magában. A záróünnepséget május 26-án az iskola udvarán tartották, ahol egybegyűltek a végzős diákok és szeretteik, osztályfőnökeik, tanáraik, az iskola vezetősége, a helyi egyházak képviselői és a város polgármestere. Az esemény az igazgatóhelyettesek beszédével vette kezdetét. Püsök Julianna kifejtette, hogy a döntés innentől a végzősöké, kitartásra, türelemre és önfegyelemre lesz szükségük a továbbiakban, és bárhova is mennek, ne felejtsék el magukkal vinni a szülőföld szeretetét.

Permakultúra kertészetet hoz létre a nagyváradi Ecotop Alapítvány a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum kertjében. A civil szervezet és az iskola diákközössége közös projektje a Polgár-Társ Alapítványnak leadott nyertes pályázatának köszönhetően valósul meg, a részleteket bemutató keretében ismertették a középiskola diákjaival.

A permakultúra hagyományos mezőgazdasági tevékenység volt kétszáz évvel ezelőtt, amit a modern társadalom újból felfedezett – tudhatták meg a diákok Mircescu Eleonorától, az Ecotop Alapítvány elnökétől. Ez a gazdálkodási eljárás hasonlít, de mégis eltér a biokertészettől. Magaságyásokat lehet képezni ágakból, komposztból, szalmából, szénából és abba ültetni a növényt.

Versennyel emlékeztek meg a Felvidékről kitelepített magyarok április 12-i emléknapjáról a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumban. Az iskola X., illetve XI. osztályos humán szakon tanuló harminc diákjainak részvételével zajló eseményt a tanintézmény a Rákóczi Szövetség társszervezésével bonyolította le. A tanulók alulírott PowerPoint-bemutatóval kísért tolmácsolásában ismerhették meg az emlékezésre jogosult eseményeket. A központi témák a következők voltak: az 1938-as első bécsi döntés mint előzmény (Felvidék egy része ismét Magyarországhoz került); Edvard Beneš csehszlovák politikus (1884–1948) kisebbségellenes törekvései.

Közel 500 km-nyi „zarándokúton” vettek részt két partiumi középiskola diákjai március 19-én, ezáltal az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelegtek.

A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum és a nagyváradi Szent László Teológiai Líceum diákjai a Rákóczi Szövetség által meghirdetett közös pályázaton nyertek lehetőséget arra, hogy eljussanak azokra az emlékhelyekre, amelyek mindmáig kegyelettel őrzik a forradalom és az azt követő szabadságharc hőseinek és mártírjainak dicső emlékét.

Csatlakoztak a XIV. Nemzetközi Felolvasómaraton több tízezer felolvasójához a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum több osztályának diákjai is. Az V. és a VI. B osztályok Holczman Ilona-Margit, valamint Jagos Helén magyar nyelv és irodalom szakos tanárok vezetésével számos prózai részletet és verset olvastak fel a száz évvel ezelőtt született Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) Kossuth-díjas magyar költő és műfordító, esszéíró életművéből. A maratoni felolvasás főszervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, a Hargita Megyei Tanács támogatásával. A könyvtár honlapján közölt összesítés szerint határainkon innen és túl, de még az óceánról túlról is, a világ hat országában több mint 37 500 felolvasó szólaltatta meg Nemes Nagy Ágnes alkotásait. Idén az esemény a romániai Olvasás napjához (február 15.) is csatlakozott.

jegyzet

Elmondhatom, és talán állíthatom is, hogy nincs olyan pedagógus, aki pályája során ne szembesülne napi szinten azzal a kihívással, hogy a hátrányos helyzetű családból érkező diákot miként nevelje és oktassa. A családi helyzet nagyon sok esetben befolyásolja az iskolai teljesítményt. Nagyon fontos szerepet játszik a szülők hozzáállása az iskolához. Azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei partnerként állnak az iskolához, megfigyelhető, hogy sokkal fogékonyabbak, nevelhetőbbek.

A jelen problémája az is, hogy nagyon sok családból a szülő – sok esetben   mind két szülő – kénytelen itthon hagyni gyermekét, rábízzák  nagyszülőre, nagyobb testvérre, szomszédra, hogy biztosítsa a megélhetést a családja számára.

Nem is gondolnak abba bele, hogy ezzel mekkora súlyt helyeznek a kiskorú gyerekük vállára. Megfosztják a gyereket a családi biztonságtól, érzelmektől, és nem beszélve arról, hogy egy kisgyerek lelke, lelkivilága ebben a korban a legsérülékenyebb.