Húsz magyar gyermeknek biztosít majd korszerű nevelési és oktatási feltételeket az az új szalárdi bölcsőde, amelyet a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében adtak át. A helyi református egyházközség tulajdonában lévő új, 330 négyzetméteres épület a Féltőn-Szerető Bölcsőde nevet kapta.

Az új szalárdi bölcsöde a tervek szerint ősztől kezdi majd meg működését. A beruházás összértéke 124 millió forint volt.

„Egyre több a megszületett, megkeresztelt gyermek, és nemcsak a gyülekezetben éreztük annak szükségét, hogy a legkisebbeknek is legyen egy befogadóhelye, hanem községi szinten is láttuk, hogy szükség van erre. Fontosnak tartjuk, hogy ameddig az óvodás kort elérik, addig is legyen olyan oktatási intézmény, ahol a bölcsödés korú gyermekeket is foglalkoztatni tudják.

Megkezdődött Érbogyoszlón annak a hat plusz egy férőhelyes gépszínnek a megépítése, amely azt a célt szolgálja, hogy a helyhatóság tulajdonában lévő járműveket és nehézgépeket megfelelő körülmények között tudják tartani akkor is, amikor ezek éppen használaton kívül vannak. Az eredetileg hat férőhelyesre tervezett gépszínt azért fogják még egy külön zárt térrel megtoldani, hogy a 2017-ben vásárolt tűzoltóautó télen is védett helyen legyen; így a fagyásveszély miatt nem kell belőle a vizet leengedni. Eddig ugyanis telente a vizet leengedték a tűzoltókocsiból, és csak riasztás esetén kezdték el újra feltölteni, ami ilyenkor jelentős időveszteséggel járt.

Erre jelent megoldást a most készülő zárt helyiség. Hasonló a helyzet a többi járművel is, hiszen mindegyik sokkal hamarabb bevethető, ha nem kell az időt azzal vesztegetni, hogy leseperjék róluk havat vagy a szélvédőről lekaparják a jeget.

Összesen több mint nyolc kilométernyi útszakaszt aszfaltoznak le Érbogyoszló és Albis települések utcáin egy nyertes uniós pályázat eredményeként. Kócza István polgármester elmondta, a pályázatot már 2016-ban megnyerték, de sajnos több hátráltató tényező is közbeszólt a munkálatok megkezdésébe.

Kiderült, hogy rosszul készült el a hatástanulmány, terveket kellett módosítani, ami a településnek jelentős pluszköltséget és időveszteséget jelentett. A licit is csak 2018-ban zárult le, de szerencsére sikerült minden problémát megoldani. Az aszfaltozás 2020-ban elkezdődött, ekkor sikerült a mellékutcákat leaszfaltozni. Idén pedig március elején megkezdték Albis főutcájának leaszfaltozását, megcsinálták az első aszfaltréteget, és reményeik szerint nyár elejére megkapja a második réteget is és sikerül teljes mértékben befejezni. Ez azért hosszadalmasabb munkafolyamat, mert a csatornafedőket is fel kell emelni az aszfalttal egy szintre, csak ezt követően lehet a második réteget is elhelyezni.

Új ivóvízkutat fúrattunk Monospetriben a vízgazdálkodási üzem udvarára február végén, március elején. Erre azért volt szükség, mert minden évben a nyár beálltával nagy volt a szárazság, akadozott a vízszolgáltatás.

Az eddig működő egy kút teljesítménye nem bírta el kétezer személy vízszükségleti ellátását. Az új kút 150 méter mély, és nagyon jó minőségű, arzénmentes vizet találtak benne. Ennek vizét vegyítettük a régi kút vizével, így pedig a vízminőség megfelel a szabványos paramétereknek szűrés nélkül is.

Reményeink szerint hamarosan megtörténik a rendszerre való rákötés, amivel megszűnik az ivóvízellátás akadozása és a vízminőséggel kapcsolatos problémák.

Ismét itt a tavasz! Egyre szebb az idő, egyre melegebb van. Gyakran ébredünk reggelente madárcsicsergésre. Ilyenkor a természet új életre kél. Jó dolog a szabadban tevékenykedni. Remélem sokat vagytok kint a friss levegőn, de nem feledkeztek meg a mindennapi teendőitekről sem. Örülök, hogy ilyen sok rajzot kaptam tőletek ebben a hónapban, a negyedikesek még verseket is írtak. Gratulálok valamennyiőtöknek a szép munkához.

KÓPÉ

Az Erdélyi szabadságharc 1848–49 című, nagyon aktuális történelmi kalandregényét hozta el Hover Zsolt református lelkipásztor március 12-én Hegyközszentmiklósra. A kalotaszegi Magyargyerőmonostoron szolgáló lelkész saját maga ismertette művét, amelyből részleteket olvasott fel Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja.

A könyvbemutatót a színművész – aki a magyar irodalom terjesztését vallja küldetésének – szavalataival és történeteivel fűszerezte, ezáltal ünnepi hangulatúvá varázsolta, megelőlegezte a magyar nemzeti ünnepet.

Második alkalommal is megszervezte a sajbóvasárnapot nagyböjt első vasárnapján a tavalyi év sikere után a Szentjobbi Ifjúsági Szervezet és a RMDSZ helyi szervezete. Az érdekes szokás több évszázaddal ezelőtt a svábok betelepülésével terjedt el a térségben.

A hagyomány és az elnevezés a német ’Scheibe’, vagyis korong szóból származik, és a szatmári svábok honosították meg a történelmi Magyarország északi területein.

A sajbózás lényege abból áll, hogy nagyböjt első vasárnapján a községbeli fiatalok az esti harangszó elhangzása után a településhez tartozó legelőn tüzet gyújtottak. A tűzbe bükkfakarikákból készült korongokat tartottak és mikor azok már eléggé ízottak, a legelő egy távolabbi részére hajították, hogy azok tűzcsóvát húzzanak az esti égbolton. Az első sajbót mindig Szűz Mária és Szent József tiszteletére hajították el, miközben azt kiabálták: „Sajbó, sajbó, kié legyen a sajbó?”