Idén is a magyarság összefogásáról és az emberi szívekben lakozó segítő jószándékról tanúskodott a magyar kultúra napi bál

A sokéves hagyományoknak megfelelően idén is jótékonysági bállal ünnepelték Székelyhídon a magyar kultúra napját január 27-én. E jeles alkalom már a rendezvény létrehívása óta szorosan összefonódik a jótékonykodás fogalmával: most is a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett helyi Gyermek Jézus Otthon javára ajánlották fel a bálon megtartott jótékonysági licitből befolyt összeget, mely ezúttal meghaladta a 33 000 lejt.

Az érkezőket Béres Csaba polgármester és Csuka József alpolgármester pezsgővel fogadták az alkalomhoz illően elegánsan és ízlésesen feldíszített múzeum épületében. A vendégek érkezését követően az ünnepi társaság közösen elénekelte a Himnuszt, majd elsőként Béres Csabát, a település polgármesterét szólították a mikrofonhoz, hogy hivatalosan is megnyissa a XIV. Magyar Kultúra Napi Jótékonysági Bált. Miután köszöntötte a jelenlévőket, beszédében kihangsúlyozta, hogy „a kultúra nemcsak tudást és műveltséget hordoz, hanem erkölcsöt is.

Tíz hazai és magyarországi kórus, illetve egy citerazenekar mutatkozott be a 17. Érmelléki Kórustalálkozón november 25-én a Szabó Ódzsa Városi Színház színpadán. Városunk egyik legrégebbre visszanyúló kulturális eseményének vendégeit elsőként Béres Csaba, a település polgármestere, majd Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő köszöntötte, aki beszédében kihangsúlyozta az éneklés, a csapatban éneklés fontosságát. Mint mondta, azok, akik kórusban énekelnek, megtanulnak figyelni. Figyelni egymásra, társaikra, a karmesterre, és arra, hogy az ének jól hangozzék. De ami még ennél is fontosabb, és amit a találkozó résztvevői mind tudnak, az az, hogy a zene egy terápia. „A dal a lélek gyógyítóereje” – mutatott rá.

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze!” mondja a közmondás és milyen igaz.  Szociális nevelést tanítok a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Liceumban, az V-VIII osztályos diákoknak, ez ihlette írásom témáját.

Pár szót szeretnék szólni a városról illetve az iskolánkról. Székelyhíd város Bihar megye északi részén terül el, a román-magyar határ mellett, 40 km-re Nagyváradtól. Lakosságának száma kb. 12600 fő, ami a város etnikai elosztását illeti, a lakosság 67% magyar-, 25% roma-, 8% román nemzetiségű. A Petőfi Sándor Elméleti Liceum, az Érmellék legnagyobb múltú középiskolája, jogelődje az 1954-ben alapított Székelyhídi Magyartannyelvű Vegyes Középiskola volt. A líceum 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét, ahol jelen pillanatban közel 600, V-XII osztályos diákot oktatunk. Akárcsak a városunk, iskolánk is több nemzetiségű intézmény, ahol magyar, román és roma diákok tanulnak. Leginkább az V-VIII. osztályokban érzékelhető a kulturális sokszínűség.

Idén is megszervezte nyári tánctáborát a Zajgó Néptánccsoport július harmadik hetében, az elmúlt évekhez hasonlóan. Az öt napon keresztül tartó foglakozások több helyszínen, számos önkéntes pedagógus bevonásával zajlottak. Két csoportra osztva a nagyok szatmári táncokat, a kicsik pedig mezőföldi ugrós táncokat tanultak Jazimiczky Éva, a Szeged Táncegyüttes oktatója, illetve Gombos András, a táncegyüttes művészeti vezetője irányításával. Emellett a népművészet különböző szegmensei köré épült kézműves foglalkozásokon is részt vettek a gyerekek Béres Csilla zenepedagógusnak, a néptánccsoport vezetőjének és a közreműködő önkéntes, mindig lelkes és fáradhatatlan pedagógusoknak koordinálásával.

Nagyszabású interkulturális népdal- és néptáncgálát szerveztek a Digitradition – A népi hagyományok, a népzene és a néptánc digitalizálása az Érmelléken elnevezésű nyertes pályázat záróeseményeként Székelyhídon június 25-én.

Az interkulturális eseményen magyar, román, német és szlovák néptáncokat láthatott, valamint népdalokat hallhatot a nagyközönség. Szlovák részről a Cserpataki Cerovina Népi Együttes előadása, román oldalról az Együtt Diószegért Egyesület fiatal csoportja, német népdal és néptánc a mezőpetri Ährenkranz tánccsoport jóvoltából, és magyar vonatkozásban a székelyhídi Zajgó néptánccsoport, az apró Zajgók, az Érköbölkúti Csorgó Tánccsoport és a Székelyhídi Búzavirág Népdalkör előadása biztosította a délután sokszínűségét.

Hagyományaink a múlthoz kapcsolódnak, a jelenben teljesednek ki, ugyanakkor a jövőnk biztos záloga is. Az Európai Szolidaritási Testület (ESC) támogatásával az Ér Hangja médiaegyesületünk az érmelléki hagyományok fontosságára hívja fel a figyelmet azzal a projekttel, amelyet 2022 augusztusában indított el Az Érmellék mesterségeinek digitalizálása címmel. A projekt utolsó etapjaként szeretettel hívjuk a nyugdíjas és fiatal érdeklődőket az Érmellék épített örökségei nevezetű autóbuszos kirándulásra, ahol térségünk élő múzeumait látogatjuk meg, mégpedig a gálospetri tájházat, az érkörtvélyesi falumúzeumot, az ottományi kúriát, illetve a micskei tájházat.

A kirándulás célja, hogy az idősebb és a fiatalabb generáció közelebb kerüljön egymáshoz, beszélgessünk múltról és jelenről, együtt ismerjük meg térségünk épített örökségét és hagyományait reprezentáló tárgyait.

Magyar népdalok hangzottak el – a román népdalok bemutatóját követően –, a székelyhídi Búzavirág Népdalkör asszonyainak éneke a városi Ady Endre Művelődési Ház Szent László auláját zengte be  április végén. Az esemény a Digitradition – A népi hagyományok, a népzene és a néptánc digitalizálása az Érmelléken elnevezésű programsorozat részét képezi, amelyet februárban indított útjára az Ér Hangja Egyesület. A zömével nyugdíjasokból álló, majd húsz éve alakult csoport jelenleg Béres Csilla zenepedagógus vezetésével hetente találkozik próbálni, gyakorolni a régebbi dalokat és újakat tanulni. A most bemutatott népdalcsokor Bárdosi Ildikó kiváló népművésznek, népdalénekesnek, a Küküllő-part népzeneművészének Bihar megyében gyűjtött, íly módon a tájegységre hitelesen jellemző dalokból állt.

A népszokásokat életre keltő nagymama-unoka program számos, a húsvéti ünnepi időszakhoz illő  foglalkozásán kipróbálhatták magukat a gyerekek és a felnőttek egyaránt nagypénteken, április 7-én a székelyhídi Ady Endre Magyar Kulturális Központban. A Vénusz Kölcsönös Segítségnyújtás Alapítvány által szervezett esemény célja a régió idősebb lakossága aktív tagjainak bevonásával az érmelléki húsvéti ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományok, énekek, versek, mondókák, tojásfestési technikák gyerekekkel való megismertetése volt.