^ Vissza Fel
gyermekek címke bejegyzései:

Közgazdasági kérdések mesekönyve

Diáksarok  ,   2017. szeptember 28. csütörtök 
 Megnézték: 299

Közgazdasági mesekönyvet mutatott be Sándor Kata közgazdász, írónő, az Erdők Uniója Alapítvány képviselője városunkban. Az eseményre többtucat második osztályos gyerek és több tanító volt hivatalos szeptember közepén a székelyhídi múzeumba. A könyvbemutató igazán temperamentumosan nyitotta kapuit ami talán annak is köszönhető volt, hogy Sándor Kata írónő igazán fiatalosan és energikusan valamint meglepően közvetlenül vezényelte le. Az írónő közgazdászként is dolgozik, ezért is a mesekönyvben lévő mesék alap-mondanivalója a valós életben történő közgazdasági problémákról, illetve helyzetekről tanítja olvasóit.

Hogy minden gyermek megtanulhasson olvasni

Közélet  ,   2017. szeptember 18. hétfő 
 Megnézték: 332

A 2017–2018-as tanév kezdete előtt, szeptember 5-8. között az érmelléki tanítók és a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok nagyon hasznos, a gyakorlatban jól alkalmazható képzésen vettek részt. A képzés főleg azokat a pedagógusokat célozta, akik olyan osztályokban tanítanak, ahol egyes gyerekeknek az írás- és olvasáskészség elsajátítása nehezen vagy egyáltalán nem megy.

Meseklub a legkisebbeknek

Kultúra  ,   2015. december 12. szombat 
 Megnézték: 550

Vranyecz Artúr bábrendező, a debreceni színház művésze volt az első felolvasó

Minden szombaton 11 órától mesét olvasnak a legkisebbeknek. A Székelyhídi Baba-Mama Kör által elindított program november végén indult és február végéig tart. Alkalmanként más-más olvasóvendég segítségével ismerhetik meg a mai meséket, mesekönyveket a gyerekek.

Felejthetetlen élménnyel lett gazdagabb mindenki, aki ott volt Vranyecz Artúr kolozsvári származású debreceni színművész, bábrendező felolvasásán. (ő rendezte a Két mese a hársfa alatt című bábjátékot. Most játsszák a váradi Lilliputban. Nagyon jó!) Egy kedves mai meséskönyvből, a Barni könyvéből olvasott fel (Zágoni Balázs, szintén kolozsvári mesélő tollából).

Interaktív gyermekelőadás

Kanapé    2015. október 14. szerda 
 Megnézték: 406

Zénó, az elképesztő madárijesztő a munkásklubba látogatott

Zorkóczy Zenóbia székelyföldi előadóművész nem ismeretlen a székelyhídi pedagógusok és a gyermekek számára, hisz néhány évvel ezelőtt jót mulattak Rosszcsont Zénón, aki jó szeretett volna lenni. Most október 7-én a munkásklubban Zénó, az elképesztő madárijesztő mesélte el eddigi életét és a gyerkőcök segítségével kereste meg jövőbeli életcélját.

A művésznő nem rejtett szándéka a kert, a növények megismertetése és megszerettetése, hisz véleménye szerint manapság a gyermekek idegenkednek a kerttől. Az előadásból kiderül, hogy a kertek világa érdekes, izgalmas és valóban odafigyelést igénylő terület.

Zénó kicsit öreg, rongyos, elhasználódott, de feladatát kiválóan végző madárijesztő, akit gazdája mégis tűzre akar vetni. Ezért az egész életében egyhelyben ácsorgó Zénó menekülőre fogja, s a gyermekek segítségével megszabadul a hátán lévő kereszttől, s így már könnyebben indul neki a nagyvilágnak, hogy új munkát keressen magának. Így lesz a mese hőse vándor énekes.

Kisgyerekek képességfejlesztése

Közélet    2014. április 4. péntek 
 Megnézték: 910

Pazonyi Erika debreceni gyógypedagógus-logopédus előadása a baba-mama körben (2.)

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa februárban a gyermekek képességfejlődéséről tartott előadást a Székelyhídi Baba-Mama Körben.

Az előző lapszámban megjelent cikkből kiderült, hogy a gyermek képességfejlődése egyszerre több színtéren zajlik. Mozgásának, értelmének, érzelmének, játéktevékenységének, beszédének fejlődése párhuzamosan halad. Első életéve rendkívül fontos a későbbi iskolai pályafutás szempontjából is, mert ekkor alakulnak ki az alapkészségek.

Táplálás és újjáélesztés

Közélet  ,   2014. április 4. péntek 
 Megnézték: 625

Érdekes előadások márciusban a baba-mama körben

Minden anya életében a legfontosabb dolog elsősorban a gyermeke és az ő egészségének megőrzése. A Székelyhídi Baba-Mama Kör megalakulása óta már számos szakembert látott vendégül, hogy előadást tartsanak az anyukáknak gyermekneveléssel kapcsolatos kérdésekben.
Márciusban két előadáson is részt vehettek az érdeklődők. 15-én Jávorné Erdei Renáta nyíregyházi védőnő látta el hasznos információkkal a kismamákat a hozzátáplálásról. 22-én Nagy István, a debreceni mentőszolgálat vezetője tartott gyakorlati bemutatót a kisgyermekek újraélesztéséről. Az újjáélesztési műveletek többségét a baba-mama kör tagjainak lehetősége volt kipróbálni speciális gyakorlati babákon.

A gyermeki beszéd fejlődése

Kanapé    2014. február 4. kedd 
 Megnézték: 2 103

Debreceni gyógypedagógus és logopédus szakember tartott előadást a baba-mama körben

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa előadást tartott a Székelyhídi Baba-Mama Körben a gyermeki beszéd fejlődéséről. Szép számban jelentek meg anyukák, pedagógusok az előadáson és sokan fordultak kérdéseikkel a szakemberhez.

A beszédfejlődés szakaszai
A gyermek először sírással hívja fel magára a szülei figyelmét, így jelez nekik, ha éhes, fázik, fáj valamije. Ezt követi a gőgicsélés két- és négy hónapos kora között, amikor a száj- és mellkas akaratlagos mozgása nyomán keletkező hangokat élvezettel hallgatja. A gügyögés szakaszában (négy-tízhónapos kora között) több mint kétszáz hangot képez minden baba, éljen a világ bármelyik pontján. A szülők megerősítése és a hallott hangok nyomán az anyanyelv hangjai maradnak meg, míg a többi hang kiesik a repertoárból. Egyéves kor körül jelennek meg az első szavak, amelyeket eleinte gyakran csak az édesanya ért (’ma-ma’, ’ta-ta’, ’táj-táj’, ’dá-dá’, ’pa-pa’). A kétszavas mondatok is még csak cselekvésbe ágyazottan jelentkeznek eleinte (ilyenkor nagyon szeretik a mozgással kísért rövid mondókákat, versikéket). Az úgynevezett absztrakt beszéd szakaszában a gyermekek már képesek önállóan kifejezni gondolataikat akár összetett mondatokban is, és el kezdenek kérdezni: „Mi ez?”, „Miért?”

Mikor mondjuk meg a gyermekünknek, hogy nem a Jézuska hozza a karácsonyfát?

Diáksarok  ,   2013. december 13. péntek 
 Megnézték: 834

Előbb-utóbb mindenkinek felteszi gyermeke a kérdést, hogy tényleg a Jézuska hozza-e a karácsonyfát, a Mikulás teszi-e az ajándékot a fényesre pucolt csizmákba?

A kisgyermek számára a karácsony a csodavárásról szól. Emlékezzünk csak vissza! Milyen jó volt azt a csodát megélni, hogy a jó Jézuska gyönyörű szép, csillogó, színes fát csempész a házunkba, tele cukorral, csokival. Ilyenkor minden olyan, mint a mesében: ajándékok, játékok, odafigyelés, nevetés, öröm és boldogság. Szüleink mindenben a kedvünkben igyekeztek járni. Minél nagyobbak voltunk, annál különösebb és érthetetlenebb volt a karácsonyi eset. Mikor jön? Hogy jön be azzal a nagy fával a kicsi ajtón? (Nem tudtuk akkor még, hogy ennek apukánk a nagy szakértője.) Hogyan kerül rá az a sok dísz és cukor, meg még gyertya is? Honnan van annyi pénze, hogy mindenkinek ajándékot vegyen, hogyan csomagolja be? Egyáltalán pénzért veszi? Mivel hozza? Egyre nehezebben állt össze a kép, de egyet tudtunk: hogy a szüleink ennek a csodának valahogyan részesei, ők a Jézuska cinkosai, és mindezt azért teszik, hogy nekünk örömöt szerezzenek. Akkor mi voltunk a főszereplők. Aztán a gyanúnk kezdett beigazolódni. Nagyobb testvér, barát, szomszéd gyerek elmondta bizalmasan, hogy bizony nem a Jézuska hozza az ajándékokat, hanem a szüleink teszik ezt velünk titokban. Ekkor már megérett a kérdésfeltevésre a bátorságunk is: „Anya, apa, ugye a Jézuska hozza a karácsonyfát. Igen? Nem?” Mit válaszoljunk most gyermekünk kérdésére?