Debreceni gyógypedagógus és logopédus szakember tartott előadást a baba-mama körben

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa előadást tartott a Székelyhídi Baba-Mama Körben a gyermeki beszéd fejlődéséről. Szép számban jelentek meg anyukák, pedagógusok az előadáson és sokan fordultak kérdéseikkel a szakemberhez.

A beszédfejlődés szakaszai
A gyermek először sírással hívja fel magára a szülei figyelmét, így jelez nekik, ha éhes, fázik, fáj valamije. Ezt követi a gőgicsélés két- és négy hónapos kora között, amikor a száj- és mellkas akaratlagos mozgása nyomán keletkező hangokat élvezettel hallgatja. A gügyögés szakaszában (négy-tízhónapos kora között) több mint kétszáz hangot képez minden baba, éljen a világ bármelyik pontján. A szülők megerősítése és a hallott hangok nyomán az anyanyelv hangjai maradnak meg, míg a többi hang kiesik a repertoárból. Egyéves kor körül jelennek meg az első szavak, amelyeket eleinte gyakran csak az édesanya ért (’ma-ma’, ’ta-ta’, ’táj-táj’, ’dá-dá’, ’pa-pa’). A kétszavas mondatok is még csak cselekvésbe ágyazottan jelentkeznek eleinte (ilyenkor nagyon szeretik a mozgással kísért rövid mondókákat, versikéket). Az úgynevezett absztrakt beszéd szakaszában a gyermekek már képesek önállóan kifejezni gondolataikat akár összetett mondatokban is, és el kezdenek kérdezni: „Mi ez?”, „Miért?”

Mivel segítheti az édesanya gyermekének beszédfejlődését?
A megfelelő érzelmi biztonság megteremtésével és a gyermekkel való jó kommunikációval lehet megteremteni a beszédfejlődés alapját.
• Mivel a beszéd mozgás eredménye és idegrendszeri érettséghez kötött, nagyon fontos, hogy kicsi gyermekünk számára tegyük lehetővé már csecsemőkorban is a minél szabadabb és sokrétűbb mozgás lehetőségét. Fontos a megfordulás hasról hátra, hátról hasra, a kúszás, mászás, kezekkel való manipuláció segítése, később hintázás, lépcsőjárás, még később ugrálás, csúszdázás, labdával való játékok.
• A beszédfejlődést segíti, ha mindig türelmesen meghallgatjuk a gyermeket és nem találjuk ki szavak nélkül, éppen mit szeretne kérni tőlünk.
• Ne használjunk babanyelvet, ejtsük helyesen a szavakat, amikor a gyermekkel beszélünk, ne selypítsünk, mert bennünket utánozva tőlünk tanulja a beszédet.
• Erősítsük a gyermek beszédkedvét! Mondókázzunk vele sokat, olvassunk, mondjunk neki rendszeresen mesét. A gyermek kérdéseit ne hagyjuk válaszolatlanul.
• Hallgattassunk vele zenét, játsszunk vele fújó gyakorlatokat (szívószállal szürcsölgessen teát, pingponglabdát, vattapamacsot fújjunk le az asztalról stb.)
• Erősítsük beszédbátorságát! Ha hibásan mond valamit, ne javítsuk ki! Egyszerűen csak beszéljünk vele helyesen!

Mikor beszélünk megkésett beszédfejlődésről?
A gyermekek általában egy-kétéves korukban kezdenek el beszélni egyénenként változóan. Nem ritka, hogy kétévesen még nem beszél egy gyermek. A szakember azt javasolja, hogy háromévesen már ne késlekedjünk logopédushoz, pszichológushoz fordulni, ha a gyermek még nem beszél! Az idejében felfedezett megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, a lemaradás maradéktalanul behozható, azonban néha csak hosszú terápiás folyamattal lehet javítani, amely az iskolai olvasás, írás tanulását is befolyásolhatja.
Van olyan gyermek, aki egyéves korától beszél és fokozatosan bővül a szókincse, de nem ritka, az sem, hogy a gyermek sokáig hallgat, majd ugrásszerűen indul be a beszédfejlődése. A beszéd két szinten megy végbe: beszédészlelés és beszédmegértés szintjén. A helyes beszédészleléshez jól működő fülecskékre, jól működő beszédszervekre van szükség (nyelv, száj, fogazat stb.) A beszédértés területén zajlik a beszéd megértése az információ feldolgozása. Ehhez idegrendszeri érettség, gondolkodás megfelelő fejlettsége szükségeltetik.
A megkésett beszédfejlődés vagy beszédhibák esetén szükséges egy előzetes fül-orr-gégészeti vizsgálat lenőtt nyelvfék, nyelvbénulás, nagy orrmandulák kizárása céljából.
Nem csak hangképzőszervi, hanem lelki okai is lehetnek a késésnek. A környezet is okozhatja a megkésést: gyakori például ikrek, vagy korban közel álló testvérek esetében, vagy ha sok, szívesen tolmácsoló nagytestvér veszi körül a kicsi gyermeket.

Beszédhibák
Kisgyermekkorban a beszédhibák nem tekinthetők kórosnak. A legjellemzőbb beszédhiba a pöszeség. Ha iskolás korra is megmarad, szakemberhez kell fordulni. Ezt is okozhatja orrmandula, a nyelv és fogazat fiziológiás eltérései vagy akár lelki trauma. Ebben az esetben is hasznos a szívószálazás, fújós gyakorlatok.
A dadogást okozhatják kisgyermekkori epilepsziás rohamok, genetikai hajlam, szorongás. Ha tartósan dadog a gyermek, és nem csak időszakosan fordul elő, akkor szintén szakemberhez kell fordulni a problémával. Otthon úgy javíthatunk a gyermek helyzetén, ha türelmesen, siettetés nélkül végigvárjuk, amíg befejezi a mondatát és nem tudatosítjuk benne a dadogás tényét. Ha lelki oka van, akkor pszichológus a lelki blokk oldásával tudja orvosolni a helyzetet.
Dadogás és hadarás ellen nagyon jó módszer a mondókázás, versmondás és éneklés, mivel ez a beszédritmus hibája.
A beszédhibához sorolják az olvasás-, helyesírás-, írászavart is.

A mozgásformák fontossága
A gyógypedagógustól megtudhattuk, hogy az óvodáskor végére, az iskolaérettséghez kialakulnak azok a képességek, készségek, amelyek az iskolában az olvasás- és írástanuláshoz, számoláshoz elengedhetetlenek. Szülőkként arra kell figyelnünk, hogy gyermekünk sokat játszhasson, minél többféle mozgásformát tapasztaljon meg és olyan sokszor csinálja, hogy rutinná váljon:
• nagymozgások: ugrások (ickázás, trambulin), mászás, csúszdázás, hintázás, kúszás, labdapattogtatás, forgás, ritmusos járás, lépés, fél lábú, keresztezett mozgások, váltott mozgások (lépcsőzés, ugrálókötelezés stb.);
• finommozgás: babfelszedés, morzsacsipegetés, gyöngyfűzés, festés, színezés, aszfaltkrétázás, varrás stb.;
• térérzékelés és irányfelismerés (fent, lent, bal, jobb) akár játszótéren csúszdázással, hintázással, mászással vagy otthon akadálypályán megy végig, vagy bújócskázik, fogócskázik;
• ritmusérzék fejlesztése mozgással kísért mondókák, versikék, dalocskák, tánc vagy akár a gyermek napirendjének, a rendszeres időközönként visszatérően ismétlődő szokások betartása által (esti fürdés, vacsora, fogmosás, lefekvés sorrendjének betartása);
• szókincs bővítése versek, mesék, mondókák által; váljon a gyermek mindennapjainak részévé a könyv!
Következő alkalommal a fejlesztő játékokról beszélget velünk gyógypedagógusunk.

P. J.