Újabb képekkel bővült, átrendeződött Gavrucza Tibor festőművész, nyugalmazott lelkipásztor Volt egyszer egy Érmellékállandó kiállítása Székelyhídon. Az új, retrospektív tárlat megnyitója október 13-án volt a székelyhídi Ady Endre Kulturális Központban, az események apropóját a Székelyhídon és Bihardiószegen megtartott, az Értől az óceánig európai szabadegyetem konferencia adta. A kiállított képek negyven évet felölelő ihletett munka termésének válogatásai. A kiállítás képei november 10-ig tekinthetőek meg a székelyhídi múzeum épületének földszinti termeiben.

Jelentős számú érdeklődő jelenlétében mutatták be Gavrucza Tibor nyugalmazott lelkipásztor (képünkön) Gavrucza 70 – Érmelléki rapszódia című könyvét Pünkösd vasárnapján a Székelyhídi Városi Múzeum aulájában.

A kötet méltatását felvállaló Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere a megjelenteket köszöntő szavai után arról szólt, hogy milyen nagy jelentősége van a település életében, amikor egy, a helyi közösséget érintő, a helyi közösséghez szorosan kötődő, annak szerves részeként alkotó ember művét méltathatjuk, mutathatjuk be. A mű két, egymástól elkülönülő, de mégis szoros egységet alkotó részre osztható: a szerző életpályáját dióhéjban bemutató rész és a képzőművész alkotói pályáját akvarellekkel illusztráló gazdag anyag. Talán a szerző orrfűi kiállításának megnyitóján, Harmat Béla által mondottak jellemzik legjobban Gavrucza Tibor tevékenységét: „Számadó Ernőt az Érmellék költőjeként tartják számon, Gavrucza Tiborról pedig joggal mondhatjuk, hogy ő az Érmellék festője, és ő a Számadó-hagyaték egy részének gondozója is. A költő két verseskötete jelent meg szerkesztésében és illusztrációival, valamint egy meséskönyv az unokák illusztrációival”.

A Draveczky család az egyik ősi nemesi család Biharban. Több birtokkal rendelkeztek környékünkön, például a gálospetri Draveczky-kastély is az övék volt, mely a közelmúltban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány birtokába került.
Székelyhídon a Draveczky család leszármazottja, Draveczky Zoltán lakott feleségével, Annával és egyetlen leánygyerekükkel, Ilonával. Ilona nemes természete már fiatal korában megmutatkozott. Visszaemlékezéseiben megemlítette, hogy az esküvőjét mindig úgy képzelte, hogy tele lesz az udvaruk terített asztalokkal, melyeknél mind a szegény sorsú emberek foglalnak majd helyet. Az elképzelésben mulatságos volt, hogy vőlegényt sosem álmodott maga mellé, csak a szegényeket, akiken egész életében segíteni akart.

Szilveszter és újesztendő az esztendő kapuja; az egyik zár a másik nyit. Az egyik visszatekint, múltba réved, a másik a jövőt fürkészi, de egymástól elválaszthatatlanok, mint az ajtó külső és belső oldala. A római hajlékok ajtaját díszítette a kettős Janus-fej, és innen származik a január hónap neve is, mert Janus-arca van az időnek. Az újévi szokásokhoz sok pogány elem társul, mi mégis nem Janusra, a Pantheon egyik legősibb istenére, hanem a mi Teremtő Istenünkre, és az ő Fiára, Jézus Krisztusra tekintünk az esztendő fordulásánál is. Itt is megvan a visszatekintő szomorúság, amiről a református Énekeskönyv egyik óesztendei éneke is tanúskodik:

A hollandiai Eushede városban megszervezett ünnepségen vett részt Gavrucza Tibor lelkipásztor akvarellfestményeivel. A Karmel International Romania hollandiai egyesület által szervezett neves rendezvényen más erdélyi településekről (Zerind, Marosvásárhely, Bethlen) érkezett művészek társaságában állíthatták ki képeiket Eushede egyik kulturális központjában. Az érdeklődők színvonalas és változatos tárlatot tekinthettek meg. Gavrucza Tibor képeit Écaussinnes – a Székelyhíddal húsz éve szoros kapcsolatban levő belgiumi testvérváros – házasságkötő termében is kiállították.

Ér hangja

Gavrucza Tibor-akvarellkiállítás

„Miért csengessem apró dalok csengőjét,

vagy miért mondjak nagyképű szavakat,
Amikor az Igazság és Szépség oly egyszerű?” Számadó Ernő: Preludium (részlet)

Január 12-én Budapesten a Magyarok Háza Csontváry termében nyílt meg Gavrucza Tibor Az Érmellék színei című, 28 darab akvarellfestményből álló kiállítása. Az esemény célja Számadó Ernő szülővárosával megismertetni azt az Érmelléket, melynek költője lett az innen elszármazott, s ahol ma örök nyughelye található.