Beszélgetés Péli Mária nyugalmazott fizika szakos tanárnővel

Mosolygós, szeretetteljes arc nyit ajtót nekem azon a napon, amikor fölkerestem, és mint a mesében, „egy életem, egy halálom, a próbát én kiállom…” elbeszélgessünk arról az életútról, amit Péli Mária nyugalmazott székelyhídi fizika szakos tanárnő mondhat a magáénak.

Barátságosan tessékel be otthonába, és szemmel láthatóan zavarban is van, amikor elmesélem látogatásom célját.

Beszélgetés Csiszér Ágnes belgyógyász doktornővel

„Ha nem lehetsz csillag az égen, légy világító csillag egy kunyhóban – írta általános iskolai osztályfőnököm az egyik év végi jutalomkönyvembe mottóként, és ez tökéletesen ráillik az életútamra” – kezdi dr. Csiszér Ágnes, Csiszér doktornő – ahogy mindenki ismeri – beszélgetésünket.

„Édesapám a példaképem, aki tanárember volt, pályája 41 évéből negyvenet igazgatóként élt meg, mindig azt mondta, sugározta felém, hogy segítsek, amikor és ahol csak tudok. Édesanyám hosszú betegséggel küzdött élete során és talán ez volt az a motiváció, hogy orvos lettem.

A segíteni vágyás és a betegek életének jobbítása életem célja.

Beszélgetés Gellért Gyula nyugalmazott református esperessel

Gellért Gyula, az érmelléki református egyházmegye április első napján nyugalmazott, nagyra becsült bihardiószegi lelkésze elfogadta felkérésünket, és egy rövidebb beszélgetés erejéig válaszolt néhány kérdésünkre.

Természetesen a nyugdíjaztatásával kapcsolatos a friss élmények megosztása szerepelt kérdéseink listájának élén, amelyre a tiszteletes egy sokatmondó válasszal szolgált: „Ez egy jelzése annak, hogy az életnek a nagy része letelt, de máskülönben minden folytatódik úgy, ahogy eddig ment.” Mindez arra enged következtetni, hogy áldásos tevékenysége visszavonulása ellenére sem fog megszűnni, és Bihardiószeg díszpolgárának nevét továbbra is viszonthallhatjuk az Érmellék nevesebb rendezvényei, eseményei kapcsán.

Kötelező képzések a mezőgazdaságból élőknek

„Mezőgazdasági tanácsadás alatt olyan szakvélemény nyújtását értjük, amely egy meghatározott tárgyban a mezőgazdasági termelőnek segítséget jelent a döntéshozatalban” – érkezik a rövid és frappáns válasz a gyakorlati feladatát firtató kérdésemre Antal Ioantól, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal érmelléki képviselőjétől (képünkön). „Az emberek kezdik megszokni, hogy apróbb-nagyobb gondjaikkal, problémáikkal jöhetnek hozzám. Van, akinek pályázatokról, megszerezhető támogatásokról, igényelhető pénzalapokról adtam tájékoztatást, de megkeresnek a vetéssel, vízgazdálkodással, műtrágyázással kapcsolatban is!”

Beszélgetés Paluska György nyugalomba vonuló városi jegyzővel

Most már hivatalosan is bejelenthetjük azt, amiről mindenki beszél, amiről Székelyhíd szerte mindenki bennfentesként véleményt mond: városunk jegyzője, Paluska György, mindenki Gyuri bácsija, nyugdíjba megy!

A tizenkét – de nem tucatnyi – polgármesterrel, megszámlálhatatlan – név szerint szinte mindenkire emlékező – munkatárssal együtt dolgozó, Székelyhídon közismert titkár, jegyző úr 46 éves munkaviszony után március 1-jétől már nem fog bejárni a „Hivatalba”. Otthonában, stílszerűen egy kanapén ücsörögve beszélgettünk munkájáról, emlékeiről.

Schmitt Pál, a jótékonysági bál fővédnöke mondta el véleményét, élményeit

– Hallott-e az Érmellékről, mielőtt ide érkezett Székelyhídra?
– Természetesen hallottam, hiszen szívesen jövök minden meghívásra Erdélybe, a Partiumba, Biharországba, ha tetszik. Többször találkoztam már Böjte Csaba testvérrel különböző helyein ennek a szép vidéknek, és most a másik Csaba, Béres Csaba polgármester úr meghívására is jöttem. És boldogan jöttem ide, mert a bál pontosan egy olyan hely, ahol hasonló emberek találkoznak, akik kevés szóból is értik egymást, bú, baj elfelejtődik, és csak a szépre emlékeznek.

Debreceni gyógypedagógus és logopédus szakember tartott előadást a baba-mama körben

Pazonyi Erika, a debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusa és logopédusa előadást tartott a Székelyhídi Baba-Mama Körben a gyermeki beszéd fejlődéséről. Szép számban jelentek meg anyukák, pedagógusok az előadáson és sokan fordultak kérdéseikkel a szakemberhez.

A beszédfejlődés szakaszai
A gyermek először sírással hívja fel magára a szülei figyelmét, így jelez nekik, ha éhes, fázik, fáj valamije. Ezt követi a gőgicsélés két- és négy hónapos kora között, amikor a száj- és mellkas akaratlagos mozgása nyomán keletkező hangokat élvezettel hallgatja. A gügyögés szakaszában (négy-tízhónapos kora között) több mint kétszáz hangot képez minden baba, éljen a világ bármelyik pontján. A szülők megerősítése és a hallott hangok nyomán az anyanyelv hangjai maradnak meg, míg a többi hang kiesik a repertoárból. Egyéves kor körül jelennek meg az első szavak, amelyeket eleinte gyakran csak az édesanya ért (’ma-ma’, ’ta-ta’, ’táj-táj’, ’dá-dá’, ’pa-pa’). A kétszavas mondatok is még csak cselekvésbe ágyazottan jelentkeznek eleinte (ilyenkor nagyon szeretik a mozgással kísért rövid mondókákat, versikéket). Az úgynevezett absztrakt beszéd szakaszában a gyermekek már képesek önállóan kifejezni gondolataikat akár összetett mondatokban is, és el kezdenek kérdezni: „Mi ez?”, „Miért?”

Bejgli
Hozzávalók (4 rúdhoz): 1 kg liszt, 25 dkg margarin, 1 dl tej, 4 dkg élesztő, 2 tojás sárgája, 1 citrom héja, 10 dkg cukor, tejföl. A töltelékhez: 10–15 dkg dió vagy mák, kevés tej.
Elkészítés: A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk. A tejben és kevés cukorban az élesztőt felfuttatjuk, majd hozzáadjuk a tojást, a citrom héját, a cukrot, és annyi tejfölt, hogy kelt tészta keménységű legyen. A töltelékhez valót csak összekeverjük egy kis tejjel, hogy könnyebben lehessen vele dolgozni és finomabb is legyen tőle. Feltekerés után egy órát pihentetjük. Tojássárgájával kétszer átkenjük, egyszer 45 perc után, majd sütés előtt. Hosszú tűvel megszurkáljuk. Előmelegített sütőben, 200 fokon 30 perc alatt megsütjük.