Meghívás ismeretterjesztő előadásra

A „Rovartanya – egy gazdaságos és környezetbarát módszer a fenntartható földművelésért” egy új, Romániában először bemutatkozó kezdeményezés, amelynek célja az agrár-ökoszisztémák pusztulásának mérséklése, az élőhelyek megőrzése a beporzó- és ragadozó rovarfajok aktív védelmével és fenntartható módszerek népszerűsítésével. A rovartanyákról Sike Tamás biológus tart ismeretterjesztő előadást április elsején pénteken, 12 órától a Székelyhídi halász-vadász múzeumban.

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Az ünnep magyar elnevezése az azt megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze: ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja idejét. Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.

Küzdelmes, de sikeres négy éven van túl a székelyhídi önkormányzat. Egy gazdaságilag nagyon nehéz időszakban igyekeztünk a lehető legtöbb pályázati pénzt megszerezni Székelyhídnak, sok sikeres pályázatunk volt – mondta el lapunknak Béres Csaba polgármester és Csuka József alpolgármester.

A támogatásokat a minisztériumok által kiírt pályázatokból, mint a regionális fejlesztési alapokból, illetve az európai uniós kiírásokból szereztük meg. Elmondható, hogy megyei szinten a nem megyei jogú városok közül talán Székelyhídon futott egyszerre a legtöbb projekt. Ezeknek számos megvalósítást köszönhetünk. Sajnos vannak félben maradt pályázatok is, melyeknek rajtunk kívülálló okokból leállt a finanszírozása, illetve van olyan pályázatunk, mely már nyert, szerződést is kötöttünk rá, de végül nem kaptunk pénzt a kivitelezésre. Az RMDSZ parlamenti frakciójánál Székelyhíd város polgármestereként személyesen kezdeményeztem, hogy a következő parlamenti időszakban tegyenek lépéseket, hogy végre befejezhessük az évek óta függőben lévő projekteket.

Itt a tavasz, a rügyfakasztó napsütés, a madárcsicsergés, s a fülig érő mosoly évszaka. Remélem Nektek is jó kedvetek van. Én majd kiugrom a bőrömből. Képzeljétek már megvettem a húsvéti locsolókölnimet. Alig várom, hogy felkeressem hölgyismerőseimet és jó alaposan megöntözzem őket. Ugye fiúk Ti is készültök a húsvétra? Kedves lányok! Tudnotok kell, hogy én imádom a csokitojást, de nagyon nagyra értékelem, ha saját kezűleg festett hímestojást kapok a locsolásért. A fiúknak sok hímestojást, a lányoknak, hogy minél szebben virágozzanak sok-sok locsolót kívánok.
Ám a nagy húsvéti készülődés közepette el ne felejtsetek engem! Továbbra is várom verseiteket, rajzaitokat, történeteiteket. A következő téma a vicces, bohókás bolondok napja, azaz április elseje lesz.

Mókás rajzaitokat, írásaitokat a múzeum épületében található Ér Hangja szerkesztőségbe, naponta 8 és 14 óra között vagy a kopeabaratod@gmail.com e-mail címre legkésőbb április 20-ig várom. Az alkotásokra, írásokra mindenképp tüntessétek fel neveteket, életkorotokat és elérhetőségeteket. Alkossatok szépeket! Cuppantalak benneteket 🙂

Kópé

Két forduló van még hátra, a Székelyhídi Mini Bajnokok Ligája teremlabdarúgó-bajnokságból. Amit az elején sejteni lehetett, az mára beigazolódott, Kiskereki és Éradony közt fog eldőlni a bajnoki cím sorsa. Kereki évek óta próbálja megszerezni az első helyet, most lépéselőnyben is van a csapat, ezt a bajnokságot már csak ők bukhatják el. Úgy látszik, hogy sikerül élniük azzal a lehetőséggel, hogy a csokalyiak és a diószegiek az idén távol maradtak és végre bejön a minden évben új játékosok a csapatban elv is. Nekik köszönhetően az idén igazi megyei „sztárfocistákat” is láthattak az érdeklődők, pályára lépett a Victoriában többek között: Mădălin Popa, Széles Tibor, Răzvan Fărcuţa és Dobondi Levente is, de egy román válogatott kapust is testközelből láthattak a nézők, Vlad Ghete személyében.

Létavértesen befejeződött a városi teremlabdarúgó-bajnokság

Idén is a Final Four, azaz a kupa négyesdöntője vetett véget a létavértesi bajnokságnak. A Csokalyi Interstecs idén sem vallott szégyent, úgy a bajnokságról, mint a kupáról éremmel térhetett haza.

Mindössze tizenkét csapat vágott neki a bajnokságnak, ami sajnos a pontvadászat népszerűségét is jelzi. Az előző években gyakran előfordult, hogy több mint harmincan, három osztályban versengtek a végső helyezésekért. Ami szintén a hanyatlás jeleit mutatja, hogy ez évben két csapatot is kizártak a szervezők, mivel nem jelentek meg a mérkőzéseken és többektől is pontokat vontak le. A csokalyiak már menet közben eldöntötték, hogy az idei év lesz az utolsó Létavértesen és mindent megtettek azért, hogy szépen búcsúzzanak. Ez többé kevésbé sikerült is. A bajnokságban a kilenc lejátszott meccsükből (a két kizárt csapat eredményeit törölték), hatot megnyertek, egy döntetlent játszottak és kétszer vesztesen hagyták el a játékteret. A bajnok Paptamásitól csak 1-0-ra kaptak ki, másik vereségüket pedig a második helyezett Diószegtől szenvedték el. Gólarányuk is impozáns (45-19), ez idén bronzérmet ért.

Március 15-e a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Ezen a napon a világ magyarsága ki-ki a maga módján ünnepel. Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya lakossága is méltóképpen emlékezett a nemzeti ünnepen.

A hagyományokhoz híven idén is méltóképpen emlékeztek nagy nemzeti ünnepünkre Érköbölkúton. Az ünnepet megelőző hetekben az iskola diákjai izgalommal készültek erre a napra. Kokárdát, zászlókat készítettek, valamint a forradalom huszárezredeinek ruháit örökítették meg rajzokon. Az ünnepi megemlékezés az iskola udvarán állított szabadságkopjafánál, illetve a Vasvári-szobornál kezdődött. Az évek során Rákóczi Lajos tanár három emlékművet is állíttatott a ’48-as szabadságharc tiszteletére. Itt elhangzott ünnepi beszédében elmondta, hogy a szabadságszeretet a magyar nép génjeibe kódolódott kitörölhetetlenül a történelem viharos századaiban. A szobornál összeállított ünnepi műsort Kovács Laura tanítónő és Herman Csaba tanár állította össze. Katona Nikolett, Dienes Dániel, Botos Bettina és Cornel Diana alkalomhoz illő szavalatai tették ünnepélyesebbé a megemlékezést. Forradalmi és toborzó dalokat énekeltek az iskolai diákjai és tanárai, majd a Kossuth-nóta közös éneklése zárta az emlékműnél zajlott megemlékezést. A diákok ezután egy Hortobágyról, illetve a csikós és pásztoréletről készült dokumentumfilmet tekintettek meg, e bizonyságul, hogy a magyar puszta mindig is a végtelen szabadság szimbóluma volt a magyarok számára.

Székelyhídon és a hozzá tartozó falvakban egyaránt ünnepeltek március 15-én

Istentisztelettel nyitották meg március 13-án az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra mutató eseménysort, amely két nap múlva tovább folytatódott. Ünnepi ruhába öltözötten szaporáztak a református templom felé a hívek, miközben a magasban bimbamok vitték a hívogató üzenetet. A tél után sarjadó zöld az élet igenlésével töltötte meg a lelkeket, a természet látványa a feltámadás reménységét vetítette elő. Ebbe belefér a hívő ember világnézete éppúgy, mint a nemzeti sors jobbra fordulásában való bizakodás. Kokárdákba „öltözötten” még a kezdő ének is fennköltebben hatott, érzelmek hulláma csapódott az évszázados falakon.