^ Vissza Fel
Húsvét címke bejegyzései:

A mostani ünnep más lesz, mint a többi

Kultúra  ,   2020. április 3. péntek 
 400

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Jézus Krisztus miértünk halt meg a keresztfán, hogy azután harmadnapon halottaiból feltámadjon. Nagyon régen történt, de nem lehet véletlen, hogy a feltámadás tavaszra esik, amikor a természet is újjáéled.

Húsvétkor a keresztény ember kicsit megállhat a napi robotban, magába nézhet és elgondolkodhat. Nézzünk mi is magunkba és legyen a Húsvét a mi feltámadásunk, a mi újjászületésünk is!

Tudom, hogy a mostani ünnep más lesz, mint a többi, nagyon más… A római kori keresztényüldözések óta talán először történik meg, hogy nem ünnepelhetjük hagyományosan együtt a Húsvétot. Idén nem lehetünk ott mindannyian a szentmiséken, istentiszteleteken, nem mehetünk el meglocsolni a lányokat, asszonyokat. Most az otthonmaradásunkkal bizonyíthatjuk, hogy mennyire szeretjük és óvjuk egymást!

Kívánom, hogy egymást tisztelve, megbecsülve és féltő szeretettel óvva tudjunk együtt élni, ne csak az ünnepek idején, hanem a munkás hétköznapokon is.

Ennek szellemében kívánok Székelyhíd és a csatolt települések valamennyi lakójának áldott, szent Húsvétot!

Béres Csaba polgármester

Húsvét – Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe

Kultúra    2016. március 25. péntek 
 568

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Az ünnep magyar elnevezése az azt megelőző negyvennapi böjti időszak húsmentes étkezésével függ össze: ekkor vehettek ismét húst magukhoz a böjtölők. Már a Krisztus utáni első századokban is ünnepelték, de csak 325-ben a niceai zsinaton rögzítették az időpontját a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra. Mozgó ünnepként időpontja mindig máskorra esik, és ez határozza meg az áldozócsütörtök, a pünkösd és az úrnapja idejét. Krisztusnak meg kellett halnia és fel kellett támadnia ahhoz, hogy beteljesítse a karácsonyi jászol ígéretét. Ám mint minden egyházi ünnephez, ehhez is számos néphagyomány kötődik, közülük nem egy még a kereszténység előtti korból származik.

Negyedik evangelizációs tábor Magyarkécen

Mozaik    2014. április 30. szerda 
 579

Felpezsdítette a magyarkéci mindennapokat a IV. Húsvéti Evangelizációs Tábor (HEVAT). A négynapos (április 9–13.) tábor jelmondata ez volt: „Az élet nem rólam szól”. A népes táborban az előadók és résztvevők feladata is az volt, hogy több oldalról megvizsgálják mit is jelent ez a kijelentés, kiről vagy miről szól az élet?

Minden nap programjában közös volt – a reggeli tornát, a szükséges étkezéseket és a takarodót leszámítva – az imádság, a dicsőítés, és a csoportos, illetve egyéni elmélkedés, amelyek által a százhetven táborozó átértékelhette a napi előadásokon hallott gondolatokat, melyeket vendég lelkipásztorok tartottak.

Közös a keresztünk

Mozaik    2014. április 30. szerda 
 547

Ökumenikus keresztút Érkörtvélyesen

Több mint kétszáz érkörtvélyesi hívő ember érezte úgy, hogy az idei húsvéti Nagyhét részeként április 16-án rendezett ökumenikus keresztúton való részvétel segíti, hogy lelkileg jobban felkészülhessen a közelgő feltámadási ünnepre.Krisztus Urunk kálváriáját megjelenítve, mind a tizennégy stációnál megálltak, és hol románul, hol magyarul énekeltek, imádkoztak – felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Megható, közösségépítő erővel bíró, mások számára is követendő példa, hogy a községben, ahol négy különböző felekezet található – a stációk sorrendje szerint református, ortodox, görög és római katolikus – együtt emlékezzenek meg Jézus keresztútjáról!

Húsvéti Bál Nagykágyán

Közélet  , ,   2012. május 6. vasárnap 
 612

Idén is nagy népszerűségnek örvendett a húsvétvasárnapi nagykágyai Húsvéti Bál, amely nemcsak a helyi fiatalságot gyűjtötte össze, de szép számban voltak a környező településekről, például Csokalyról, Bihardiószegről és persze Székelyhídról is. A belépődíj mellett tombolát is lehetett vásárolni, mellyel három sört, három üveg bort és egy üveg pezsgőt lehetett nyerni, tehát összesen hét nyertes lett gazdagabb egy-egy üveg itallal.

A húsvéti tojás változatos formái

Mozaik  , ,   2011. április 10. vasárnap 
 2 775

A tojás az újjászületésnek, a termékenységnek a legősibb jelképe. A leggyakrabban használt szín a piros, mert a pirosnak védő erőt tulajdonítottak, de később minden színnel díszítettek tojásokat. Régen nem voltak mesterséges festékek, minden színt növények leveleinek, gyökereinek főzetéből kaptak. Előnyük, hogy az így festett tojás biztosan megehető. Kísérletező kedvûeknek ajánljuk. A növényeket már előtte való évben gyûjtögetni kell! A vöröshagyma külső héjával sárga vagy barna tojásokat festhetünk (minél tovább marad a lében a tojás, annál sötétebb lesz a szín). A lilahagyma héja vöröset fest, lilásbordót a cékla leve. Barna lesz a tojás a fekete teától vagy a kávétól. A zöld szín csalánlevél, petrezselyemlevél főzetével érhető el. Kéket lencse főzetével vagy bodzabogyóval festhetünk.

Juhász Gyula: Húsvétra

Mozaik  , , ,   2010. április 5. hétfő 
 446

Köszönt e vers, te váltig visszatérő

Föltámadás a földi tájakon,

Mezők smaragdja, nap tüzében égő,

Te zsendülő és zendülő pagony!

Köszönt e vers, élet, örökkön élő,

Fogadd könnyektől harmatos dalom:

Szivemnek már a gyász is röpke álom,

S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvéti köszöntők

Mozaik  , ,   2010. április 3. szombat 
 885

Korán reggel felébredtem,messze-messze jártam,

Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.

Na, te kislány, megöntözlek,ma van húsvét napja,

Tündököljön a két orcád,mint a piros rózsa.

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

Zsebemben is elférnek a piros tojások.