Harmadikok lettek a csokalyiak

Létavértesen befejeződött a városi teremlabdarúgó-bajnokság

Idén is a Final Four, azaz a kupa négyesdöntője vetett véget a létavértesi bajnokságnak. A Csokalyi Interstecs idén sem vallott szégyent, úgy a bajnokságról, mint a kupáról éremmel térhetett haza.

Mindössze tizenkét csapat vágott neki a bajnokságnak, ami sajnos a pontvadászat népszerűségét is jelzi. Az előző években gyakran előfordult, hogy több mint harmincan, három osztályban versengtek a végső helyezésekért. Ami szintén a hanyatlás jeleit mutatja, hogy ez évben két csapatot is kizártak a szervezők, mivel nem jelentek meg a mérkőzéseken és többektől is pontokat vontak le. A csokalyiak már menet közben eldöntötték, hogy az idei év lesz az utolsó Létavértesen és mindent megtettek azért, hogy szépen búcsúzzanak. Ez többé kevésbé sikerült is. A bajnokságban a kilenc lejátszott meccsükből (a két kizárt csapat eredményeit törölték), hatot megnyertek, egy döntetlent játszottak és kétszer vesztesen hagyták el a játékteret. A bajnok Paptamásitól csak 1-0-ra kaptak ki, másik vereségüket pedig a második helyezett Diószegtől szenvedték el. Gólarányuk is impozáns (45-19), ez idén bronzérmet ért.

Ami a kupát illeti, a sorsolás nem igen kedvezett a csokalyi fiúknak. Az egyenes kieséses rendszerben kiemeltként a második fordulóban léptek pályára, ahol talán a legnehezebb ellenfelet kapták a Torpedók személyében. A bajnokságbeli szoros 3-2-re megnyert meccs után, a csokalyiak hengereltek, esélyt sem adtak a pocsalyiaknak.
A zárónapon két meccset játszottak a fiúk, előbb az elődöntőben az a Paptamási következett, amelyik száz százalékos teljesítménnyel nyerte meg a bajnokságot. Az Interstecs igen rövid kispaddal érkezett a négyesdöntőre, mindössze ketten ültek bevetésre készen. Annál nagyobb volt az elszántságuk, az idei év talán legjobb játékával rukkoltak elő. Akár az első félidőben eldönthették volna a meccset, viszont sikerült szinte a lehetetlent is kihagyniuk, miközben Paptamási egy pontrúgásból betalált, 0-1-gyel vonulhattak az öltözőbe. A második játékrész közepén aztán úgy látszott, hogy hiába a jó játék, odalesz a döntő, hiszen Szűcs Tibort második sárga lappal kiállították, emberhátrányba került az Interstecs. Talán a tamásiak is elhitték, hogy megnyerték a mecscset, kényelmessé váltak, emberelőnyben sem tudtak igazán helyzetbe kerülni. Nem úgy a csokalyiak, négyen az öt ellen is mindent megtettek az egyenlítésért. Hét perccel a vége előtt Papp Sanyi előbb büntetőből egyenlített, majd néhány percre rá kapufát fejelt, a vége előtt két perccel pedig a kapussal szemben állva hagyott ki óriási helyzetet. Jöhettek a büntetők, ahol a csokalyiak háromból hármat lőttek be, a tamásiak az utolsót elhibázták, így nem maradt esélyük a duplázásra. Csokaly sokak meglepetésére a döntőbe jutott.

A másik ágon Diószeg nyerte az elődöntőt, egy laza 6-1-es győzelemmel, kipihenten, teljes kerettel jutottak ide. Már a mérkőzés elején látszott, hogy itt csak ők nyerhettek, a csokalyiakból mindent kivett az előző mérkőzés. Ugye a piros lap miatt mindössze hatan maradtak a döntőre, ráadásul Nagy Boti sérülést is összeszedett. Ezután csak a tisztes helytállás maradhatott a cél. Diószeg mindenféle megerőltetés nélkül simán győzött, a csokalyiaknak maradt a tudat, hogy idén Tamásit csak ők verték meg és azért az ezüst is szépen csillog.

—
A bajnokságban és a kupában résztvevő csapat névsora: Juhász György, Pál Erik(kapusok) – Boros János, Nagy Botond, Oláh Róbert, Pál Róbert, Papp Nándor, Papp Sándor, Sas Cristopher (őt választották a bajnokság legjobb játékosának!), Szűcs Tibor, Vadkerti Nándor.