Újból bebizonyították a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskola ifjú sportolói, hogy a nagy szívnek és a sok munkának előbb-utóbb beérik a gyümölcse a sportpályán is. Ezt igazolva nyitottak a Toldys fiúk február 11-én a körzeti kézilabda-bajnokságon (melynek tétje a megyei bajnokságba való jutás volt), ahol fiatal koruk ellenére sok nagyhírű és méltó ellenféllel mérkőztek meg, többek között Érmihályfalvával és Székelyhíddal is.

Poénokkal tarkított farsangi bál a Petőfi-líceumban

Újra Farsangi bált tartottak a Petőfi-líceumban. Ez azért különleges hír, mert tavaly nem volt, kézen-közön elmaradt, ezért már olyan rémhírek terjedtek el, hogy nem is lesz többet. De lett, hál’ Istennek, hála az idei tizedikeseknek. Ezt két okból is jó dolognak tartom. Egyik, hogy nálunk hagyomány, hogy a tizedikesek farsangot csinálnak, a másik, hogy igazából ez az első olyan alkalom, amikor iskolán kívül bemutatkozhatnak a líceumba felkerült diákok.

Kerekes Géza (1949–2011) székelyhídi tanár-festő emlékére. Ki is volt valójában Kerekes Géza? Férj? Édesapa? Pedagógus? Festő? Vadász? Természetbúvár? Ember volt, mint bárki más, mégis egyszerűsége, szerénysége dacára is kiragyogott a szürke átlagemberek közül. Egy paletta volt, melyre a sors keze ezer meg ezer színnel festette fel életének apró rezzenéseit. 1949. szeptember 13-án született a Bihar megyei Szalárdon. Gyerekkorától a természet szerelmese. A közeli rét, erdő és Berettyó-part kedvenc tartózkodási helye. Együtt indulnak a világot felfedezni az utcabeli gyerekekkel. Korán kibontakozó rajztehetségére már az általános iskolában felfigyeltek tanárai. Javaslatukra a Nagyváradi Művészeti Középiskolában folytatja tanulmányait.

Először adta át az Érmellék sportolója-elismeréseket a helyi önkormányzat

Idén először részesültek elismerésben azok a székelyhídi sportolók, akik a saját sportágukban megyei, országos, illetve nemzetközi hírnevet szereztek városunknak. A helyi tanács február 12-i ülésén a testület 2010. december 15-i határozatát – amelynek értelmében Székelyhíd Város Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa az Érmellék sportolója-díjjal tüntette ki az arra érdemes sportolókat – Hegyesi Viktor tornatanár, helyi tanácsos, a tanács kulturális, sport- és szabadidős bizottságának elnöke, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója ismertette.

Egyre inkább elveszni látszanak e hagyomány hangulati elemei

Március elején járunk, lassan búcsút inthetünk a télnek, véget ér a nagy bakancsok és a fűtés időszaka. És még valami másé is: az elmaradhatatlan téli disznótoroké. Ennek apropóján úgy gondoltam, talán érdemes lenne néhány szót szólni erről a családi ünnepnek is beillő kedves hagyományról. Kíváncsi voltam, hogyan zajlottak ezek régen, s mára mivé formálta őket egyre inkább modernizálódó világunk. Elkezdtem hát kérdezősködni szülőknél, idősebb rokonoknál, ismerősöknél s a hallottakat most megpróbálom úgy papírra vetni, hogy írásom a lehető legjobban visszaadja az egykori disznótorok hangulatát.

Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor akvarelljeiből nyílt kiállítás február 20-án a debreceni református nagytemplom keleti karzatában. A kiállítás megnyitója előtt városunk festőművész-lelkipásztora istentiszteletet tartott a nagytemplomban, amelyben a csend fontosságát emelte ki. Ezt követően Vad Zsigmond debreceni esperes nyitotta meg a kiállítást, aki sok szeretettel köszöntötte a megjelenteket, köztük a szép számban jelenlevő székelyhídiakat is.

Régen farsangkor vidám mulatozások voltak az érmelléki falvakban, járták a táncot délután a kicsik, este a nagyok a cuhárékban, nagyokat kacagtak az alakoskodó maskurásokon a disznótorokban.
Vízkereszttől (jan. 6.) hamvazószerdáig tartott a farsang, s a vége, a „farsang farka” volt a legvidámabb. Ez a farsangi idő utolsó vasárnapjától, farsangvasárnaptól húshagyókeddig, vagyis három napig tartott. Ezzel eltemették a farsangot, s kezdődött a nagyböjti időszak, a húsvétra való lelki felkészülés ideje.

Régi és komoly hiányosságot szeretnénk pótolni azzal, hogy megalapítjuk városunk (tudomásom szerint első, de legalábbis jelen pillanatban egyetlen) irodalmi körét. Célunk népszerűsíteni az irodalmat és lehetőséget biztosítani az olvasni szeretőknek kortól függetlenül arra, hogy megosszák egymással élményeiket, tapasztalataikat, kérdéseiket egy-egy alkotással kapcsolatban.