A közelmúltban az Ér hangja felkereste a Székelyhídon és a hozzátartozó falvakban rendelő háziorvosok nagy részét. Mindnyájuknak ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, amelyek főként az egészségügyben történt változásokra és a betegségek megelőzésére vonatkoztak. Érdeklődésünkre dr. Ioana Borodan (Hegyközszentmiklós), dr. Csordás Csaba József (Csokaly és Nagykágya), dr. Murgui Éva és dr. Anca Nicoleta Negruț (Székelyhíd) háziorvosok osztották meg gondolataikat olvasóinkkal.

 

Vajon milyen jellegû problémákkal fordulnak leggyakrabban a betegek a háziorvosukhoz? – hangzott az első kérdésfelvetés. Dr. Ioana Borodan rendelőjébe akut, illetve krónikus betegségekkel, a kezelések felírásáért, beutalóért a szakorvosokhoz, az óvodába, illetve az iskolába járáshoz elengedhetetlen dokumentumok kiadásáért tértek be. Ugyanerre a kérdésre dr. Csordás Csaba József így felelt: „Leggyakrabban felső légúti megbetegedéssel fordulnak hozzám, vese krízissel, illetve magas vérnyomással”. Dr. Murgui Éva tapasztalata szerint ez korosztálytól függ, a kicsik óvodás korig leggyakrabban felső légúti betegségekkel érkeznek, míg az idősebbek magas vérnyomással és ízületi problémákkal, cukorbetegséggel. Hasonlóan vélekedett dr. Anca Nicoleta Negruþ is, akihez leggyakrabban vérnyomásproblémákkal, szívelégtelenséggel, emésztési zavarokkal érkeznek a betegek.
„Jellemző a fiatalok kalciumhiánya az elégtelen tej- és tejtermékfogyasztás miatt, a kalcium-foszfát probléma gyakran pánikszindrómát okoz” – fűzte hozzá a doktornő. Szerinte a háziorvosi rendszer bevezetése óta a betegek jobban meg vannak vizsgálva, kevesebb a súlyos esetek száma, gárdában általában csak balesetet szenvedettek, illetve hirtelen megbetegedett kicsi gyerekek jönnek orvosi segítségért, hiszen ritka az a beteg, akinek ne lenne háziorvosa.

 

 

A székelyhídi kórház megszűnését követő nehézségek


A megkérdezett orvosok nagy része a kisrégiónkat érintő egészségügyi előrelépések kapcsán visszafejlődésként említette a székelyhídi kórház megszűnését. „Nem jó, hogy nincs kórház, de az újraindításhoz megfelelő berendezések is kellenének, mert csak úgy lenne értelme” – vélte dr. Anca Nicoleta Negruț. Ugyanebben a témában dr. Ioana Borodan megemlítette, hogy mivel ő még alig egy éve praktizál itt, kisebb a rálátása a települést érintő egészségügyi helyzetre, viszont az ő kabinetje rendelkezik EKG-vel, aerosol- és koleszterinmérő berendezéssel is. Az elmúlt években történt megszorításokra hívta fel a figyelmet dr. Csordás Csaba József, mint mondta, az ártámogatott receptekre kevesebb az alap és korlátozott a konzultációk száma is, ami jelentősen megnehezíti a betegellátást.

 

 

Az arzénos víz is lehet a rák okozója


Minden megkérdezett orvos egyöntetűen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Székelyhídon és környékén jelentősen nagy a rákos megbetegedések száma, ami egyaránt érinti a fiatalokat és az öregebbeket is. Ennek az oka még nincs tudományosan megállapítva, viszont köze lehet hozzá a helyi vizekben megállapított magas arzénszintnek. Az orvosok kijelentették, hogy a víz, ha nem is mint rákot okozó tényező, de mint elősegítő faktor mindenképpen szerepet játszhat ebben.

 

 

 

 

A betegségek megelőzése


Mindenképpen szerettünk volna kitérni a betegségek megelőzésére, amely ugyanolyan fontos az egészségügyben, akárcsak a betegségek kezelése. A egészségünk megőrzéséért néha egészen banálisnak tűnő apróságokkal is sokat tehetünk. A mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a túlzott só-, zsír- és cukorbevitel nagyon sok betegség hátterében állhat. Naponta legalább félóra mozgás ajánlott – hangsúlyozták a háziorvosok – akár a kertben, akár néhány egyszerű tornagyakorlat elvégzésével. Ugyanakkor oda kellene figyelni arra, hogy több zöldséget fogyasszunk, illetve ajánlott főleg a télre készülve táplálék-kiegészítők, illetve vitaminok bevitele a szervezetbe. A gyermekeknek a C-vitamin pótlása nagyon sokat segít az őszi hónapokban az immunrendszerük erősítésében. Ugyancsak a megelőző orvoslás keretein belül meg kell említeni a gyerekkori oltások fontosságát, amelyek elhanyagolása akár a gyermek életét is követelheti. „Az egészségügyben nagyon fontos az otthonról hozott neveltetés” – tette hozzá dr. Murgui Éva, majd kifejtette: véleménye szerint nagyon sokat számít a szülők odafigyelése a gyermekre, hogy a gyermek betartsa a higiéniai alapszabályokat (kézmosás, tisztálkodás). Hasonló elképzelése van erről dr. Anca Nicoleta Negruțnak is, aki a szülők nagy felelősségére hívta fel a figyelmet. Megállapítása szerint sok gyerek fél az idegen helyektől, ezért vigyázni kell arra, hogy mit mondunk nekik, ha például azt, hogy a „doktornéni szurit ad”, ha rosszul viselkedik, akkor félni fog a gyerek, nem akarja majd engedni, hogy megvizsgálja az orvos.

 

 

A méhnyakrákszűrő programról


Idén egy új, öt évig tartó kampány indul a méhnyakrák megelőzésére, illetve időben történ felismerésére, ami minden 24 és 65 év közötti hölgyet érint. Az említett nők születési hónapjuknak megfelelően kapnak egy értesítést, miszerint ingyenesen végezhetnek egy Papanicolau-tesztet attól függetlenül, hogy van-e biztosításuk vagy nincs. A székelyhídi háziorvosok részt vettek egy képzésben, hogy ők maguk tudják levenni a mintát. „Persze ha valaki igényeli, akkor például Nagyváradra is mehet ez ügyben” – egészítette ki dr. Ioana Borodan.

 

 

Mit tanácsolnak az orvosok


Utolsó kérdésemmel arra próbáltam fókuszálni, hogy ha lehetséges, le lehet-e vonni valamiféle következtetést az elmúlt évek munkájából. Minden orvos egyöntetűen az életmódváltást javasolta, minél kevesebb stressznek kitenni a szervezetet, valamint minél hamarabb orvoshoz fordulni a tüneteinkkel. Sok esetben már az utolsó pillanat után jönnek a betegek – hangoztatták –, ha időben orvoshoz fordulnának, sokkal kedvezőbb is lehetne a betegségek lefolyása. Az időben diagnosztizált betegségeknek életmentő ereje lehet.
Mészáros Klaudia