A gyümölcsös gazdák jól megérdemelt pihenőjük után, az ideális időjárási körülmények adta lehetőségeket kihasználva lassan újra belevetik magukat a munkába. A kinti hőmérők higanyszálai +5 Celsius-fok fölé kúsztak, elkezdhetjük a gyümölcsfák, szőlők, bogyós gyümölcsök (bokrok) lemosó permetezését. Ennek legfontosabb célja, hogy az ágakon, a kéregrepedésekben vagy a rügyek felületein megtapadt károkozókat elpusztítsuk, ezzel elkerülve a varasodást, a moníliát vagy a levélfodrosodást. Ugyanakkor a különböző rovarkártevők áttelelő alakjait is megritkítjuk és elpusztítjuk, mint az atkákat, pajzs- és levéltetveket és a molyokat.

Ha van rá lehetőség, akkor kéregkaparóval vagy ha az nincs, legalább drótkefével alaposan dörzsöljük át a fák kérgeit, ezzel is felszínre hozva a repedésekben megbújó károkozókat. Az összeaszalódott gyümölcsmaradványokat gyűjtsük össze, égessük vagy ássuk el, hisz ennek elmulasztása akár komoly következményekkel is járhat, végső esetben moníliás megbetegedés alakulhat ki. A monília alatt a virágok, a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek, sőt később a virágok és a fiatal gyümölcsök előbb megbarnulnak majd elszáradnak.

Miközben a mezőgazdászok, kertészek és gyümölcsös gazdák már lassan elkezdték téli pihenőjüket, addig Szilágyi Dorin – lapunk mezőgazdasági szakértője – a téli szobanövények gondozásában segédkezik, néhány hasznos tanáccsal.

Sajnos a hosszú téli hónapok megviselik a szobanövényeket, ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni téli gondozásukra és ápolásukra is. Van néhány fontos tényező, ami rosszabb esetekben teljesen tönkre is teheti lakásunk „élő díszeit”. Mivel szobáinkba a téli időszakban nagyon kevés fény jut be, ezért növényeinket próbáljuk minél délibb fekvésű lakrészbe elhelyezni. Ugyanígy figyeljünk a levegő páratartalmára is, hisz a fűtés következtében a levegő szárazzá válik, ez rossz esetben a szobanövények teljes pusztulásához is vezethet. Mindenképp végezzünk párásítást, a fűtőtestekre helyezzünk párologtatót vagy hetente akár kétszer-háromszor szobapermetezővel, vízzel szórjuk meg a leveleket. Nagyon figyeljünk a lakás szellőztetésekor arra, hogy a beáramló téli hideg levegő le ne forrázza a növényeket, ha lehet, ilyenkor helyezzük a szoba közepe felé őket. A szürke, poros leveleket ajánlott havonta egyszer-kétszer tiszta, vizes ruhával áttörölni. A kisebb levelű növényeket vízsugárral is tisztíthatjuk. A sör és a levélfény használata télen nem ajánlott, mivel ezek eltömíthetik a levelek légzőnyílásait. Mivel a növények télen pihennek, nincs szükségük tápoldatra, csak a virágzó növényeknek: ciklámennek, mikulásvirágnak, karácsonyi kaktusznak vagy az orchideáknak.

Állandó mezőgazdasági szakértőnk, Szilágyi Dorin egész évben hasznos tanácsokkal látta el a kertészeket és a gyümölcsös tulajdonosokat. E tanácsok a téli hónapokban sem maradhatnak el, hisz a mostani munkálatok már a jövő évi eredményeket alapozzák meg!

A növényi maradványokról tudnunk kell, hogy nagy részük fertőzött valamilyen gombás betegséggel (varasodás, lisztharmat, tűzelhalás), ezért ajánlatos a gyümölcsfák lehullott ágait összegyűjteni és elégetni. Ugyanígy érdemes elégetni a zöldségmaradványokat vagy az egynyári virágok szárait is. Itt megjegyeznénk, hogy az egészséges növényi részeket akár beáshatjuk az ágyásba is. Ha mindezekre nincs lehetőségünk, akkor a maradványokat egyszerűen égetett mésszel szórjuk le. Egyre nagyobb teret kap a komposztálás is, csak figyeljünk arra, hogy az egészséges részeket minél apróbbra vágjuk. A téli komposzt is kiváló, a nyáritól csak annyiban különbözik, hogy ilyenkor kevesebb vízre van szükség, éppen ezért ajánlatos a rakást letakarni.

Kötelező képzések a mezőgazdaságból élőknek

„Mezőgazdasági tanácsadás alatt olyan szakvélemény nyújtását értjük, amely egy meghatározott tárgyban a mezőgazdasági termelőnek segítséget jelent a döntéshozatalban” – érkezik a rövid és frappáns válasz a gyakorlati feladatát firtató kérdésemre Antal Ioantól, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal érmelléki képviselőjétől (képünkön). „Az emberek kezdik megszokni, hogy apróbb-nagyobb gondjaikkal, problémáikkal jöhetnek hozzám. Van, akinek pályázatokról, megszerezhető támogatásokról, igényelhető pénzalapokról adtam tájékoztatást, de megkeresnek a vetéssel, vízgazdálkodással, műtrágyázással kapcsolatban is!”

A székelyhídi Kincses Balázs bácsi nyugdíjasként is autószereléssel foglalatoskodik, ahogy ezt sokan tudják róla. De azt már biztosan kevesebben tudják, hogy emellett szabadidejében kiskertjében kertészkedik, gyümölcsfákat olt be és nem is akármilyeneket.
Kérdésünkre elmesélte, hogyan is fogott neki ennek a gyönyörű „mesterségnek”. Húsz évvel ezelőtt letérdepelt a fa mellé, maga elé tette a szakkönyvet, és mindent próbált pontosan úgy csinálni, ahogyan az megvolt írva, le volt rajzolva. Próbálgatta, gyakorolta, és mikor már egyre több oltás sikerült, akkor már ment szakkönyv nélkül is.

Rekordhozam várható a kalászosok körében, de kevesebb gyümölcs lesz Érmelléken

Az elmúlt évek igen szélsőséges csapadékmegoszlást hoztak, figyelembe véve, hogy vidékünkön 500-600 mm az éves csapadékátlag. Az időjárás évről-évre szárazabbá, melegebbé válik, ezért nem ritkák az aszályos évek, például a tavalyi 2012-es év is hatalmas aszálykárokat hozott, amit a román állam pénzbeli támogatással próbált mérsékelni, a gazdák hektáronként 100 lejnyi kárpótlást kaptak, melyre az első 10 hektárnyi föld területére voltak jogosultak.

A báránytenyésztés fortélyairól, az állattartás lehetőségeiről kérdeztem a hegyközszentmiklósi Tankó Vilmos gazdát. Ő már húsz éve foglalkozik a báránytenyésztéssel, édesapjától váltotta át a bárányokat, akkor 40 anyaállatot és 30 kisbárányt vásárolt, ma már 400 anyajuhuk és 400 kisbárányuk van. Szívvel-lélekkel gazdálkodnak. A támogatások ellenére is nehéz mesterség ez, probléma az állati termékek értékesítése, főleg a gyapjúeladás nehéz. Az eladásról elmondta, a bárányok értékesítése a tavalyi évben jó volt, a kisbárányokat is el lehetett adni. Annak érdemes vele foglalkozni, aki szeretetből csinálja, mert ideig-óráig ez nem lehetséges. A báránytenyésztéssel akkor foglalkozzanak – tette hozzá –, ha szeretik az állatokat, ha nem unják meg hamar, nem elég belevágni, folytatni kell. Egyik év viszi a másikat.

Nemcsak az aszály pusztít az Érmelléken, de a kevés megmaradt termést is ellopják a földtulajdonosoktól. Mivel a magánterületek egyéni módon történő őrzése nagyon nehezen oldható meg, ezért Székelyhídon és a hozzátartozó öt faluban összefogtak a gazdák és közösen fogadtak fel őröket, akik nappal és éjszaka felügyelik a kukoricát, napraforgót, szőlőt és mindent, ami még a határban van.

Az őrök munkáját természetesen a székelyhídi rendőrség is segíti. Abban az esetben, ha a  mezőn az őrök tolvajt észlelnek, azonnal hívják a tulajdonost, valamint az ügyeletes járőröket, akik megteszik a szükséges törvényes intézkedéseket a terméstolvajok ellen.

A közösen megszervezett mezőőrség addig tartja figyelemmel a földterületeket, amíg minden gazda begyűjti az idei termést.