Attól függetlenül, hogy az időjárási viszonyok nem a megszokott mederben folynak, a kertészettel, szőlővel és gyümölccsel foglalkozó emberek a már jól megszokott ritmus szerint kell foglalatoskodjanak.

Az évszaknak megfelelően jelentkeznek a szőlő gombabetegségei, melyek közül megemlítenénk a peronoszpórát, a lisztharmatot és a szürkerothadást. A szőlő zöld részei egész tenyészidőszakban fogékonyak a lisztharmatra és a peronoszpóra fertőzésére. A fürtök a virágzás és a kötődés alatt a legérzékenyebbek. Ezekben az időszakokban egy esetleges fertőzés kialakulása, akár egy 80-90 százalékos termésveszteséghez is vezethet. Ebben a stádiumban védekezhetünk a lisztharmat és a peronoszpóra ellen azokkal a gombaölőszerekkel, melyeket már előző lapszámunkban is felsoroltunk az alma esetében.

A mezőgazdasági munkálatokban javában zajlik a nagyüzem. Szilágyi Dorin agrármérnök, állandó szakértőnk az alma- és barackfélék védelméről és a palántanevelés „furfangjairól” oszt meg velünk néhány gondolatot.

Az alma legveszélyesebb betegségei a lisztharmat és a varasodás, a virágzás kezdetétől egészen a kis, dió nagyságú gyümölcsök megjelenéséig tart. Előbbit nagyon könnyű felismerni, hisz a friss hajtásokon, a leveleken fehér bevonatként jelenik meg, sőt a levelek formáját meg is változtatja. A lisztharmat a legnagyobb intenzitással május végétől június elejéig támad. Védekezésként a következő gombaölő szereket ajánljuk: Folicur Solo 250 EW 0,05%, Mystic 250 EC 0,05 %, Topsin 500 SC 0,14 %, Score 250 EC 0,02 %, Thiovit Jet 80 WG 0,3%, Kumulus 0,3%, Topsin AL 70 PU 0,1%.

A gyümölcsös gazdák jól megérdemelt pihenőjük után, az ideális időjárási körülmények adta lehetőségeket kihasználva lassan újra belevetik magukat a munkába. A kinti hőmérők higanyszálai +5 Celsius-fok fölé kúsztak, elkezdhetjük a gyümölcsfák, szőlők, bogyós gyümölcsök (bokrok) lemosó permetezését. Ennek legfontosabb célja, hogy az ágakon, a kéregrepedésekben vagy a rügyek felületein megtapadt károkozókat elpusztítsuk, ezzel elkerülve a varasodást, a moníliát vagy a levélfodrosodást. Ugyanakkor a különböző rovarkártevők áttelelő alakjait is megritkítjuk és elpusztítjuk, mint az atkákat, pajzs- és levéltetveket és a molyokat.

Ha van rá lehetőség, akkor kéregkaparóval vagy ha az nincs, legalább drótkefével alaposan dörzsöljük át a fák kérgeit, ezzel is felszínre hozva a repedésekben megbújó károkozókat. Az összeaszalódott gyümölcsmaradványokat gyűjtsük össze, égessük vagy ássuk el, hisz ennek elmulasztása akár komoly következményekkel is járhat, végső esetben moníliás megbetegedés alakulhat ki. A monília alatt a virágok, a sarjhajtások, a gallyak és a termések is fertőződnek, sőt később a virágok és a fiatal gyümölcsök előbb megbarnulnak majd elszáradnak.