Attól függetlenül, hogy az időjárási viszonyok nem a megszokott mederben folynak, a kertészettel, szőlővel és gyümölccsel foglalkozó emberek a már jól megszokott ritmus szerint kell foglalatoskodjanak.

Az évszaknak megfelelően jelentkeznek a szőlő gombabetegségei, melyek közül megemlítenénk a peronoszpórát, a lisztharmatot és a szürkerothadást. A szőlő zöld részei egész tenyészidőszakban fogékonyak a lisztharmatra és a peronoszpóra fertőzésére. A fürtök a virágzás és a kötődés alatt a legérzékenyebbek. Ezekben az időszakokban egy esetleges fertőzés kialakulása, akár egy 80-90 százalékos termésveszteséghez is vezethet. Ebben a stádiumban védekezhetünk a lisztharmat és a peronoszpóra ellen azokkal a gombaölőszerekkel, melyeket már előző lapszámunkban is felsoroltunk az alma esetében.

A szőlő kártevői közül a legismertebbek a takácsatka és a tarka szőlőmoly, melynek a száraz, meleg időjárás kedvez és aminek három nemzedéke van. Az első nemzedék táplálkozása május közepétől június közepéig tart, azaz a fürtmegnyitástól a virágzás végéig, a kötődésig. A második roham július közepére várható, a borsó nagyságú stádiumtól a zsendülésig tart. Majd végül augusztus végén, szeptemberben éréskor megint támadni fognak. Ellenük rovarirtó szerekkel védekezzünk, mint az Actara 25 WG, Mospilan 20 SG, Calypso 40 SC, Karate Zeon, Fastac, Fury 10 EC stb.

A virágoskertekben környékünkön egyre nagyobb számban jelennek meg a rózsák. A „legnépszerűbb” betegségei közül itt is a lisztharmattal kezdünk, ami nagyon kedveli a meleg, erősen párás időjárást. Előbb május-június, majd augusztus-szeptember között számíthatunk a járványszerű támadásra. Nagyon könnyű felismerni, hisz egy púderszerű, fehér bevonatot képez a növényen. Védekezzünk ellene: Topsin, Topaz, Kumulus szerekkel.

A rózsa fekete foltossága a levél színén jelenik meg, magától értetődően sötét foltok formájában. Az egyik legagresszívabb rózsabetegség csapadékos időben, már júniustól megjelenhet. A Dithan és a Poliram használatát javasoljuk ellene.

A rózsa szürkepenész, a nedves környezeti körülményeket kedveli, általában sebeken keresztül fertőz, melyeket vagy jégverés vagy rovar rágás okoz. A Rovral és a Teldor szereket ajánljuk ellene.
A rózsa természetes károkozója közül a leggyakoribbak a levéltetvek, melyeket eltávolíthatjuk vegyszeres permetezéssel, különböző rovarirtó szerek formájában, mint pl. Fastac, Calypso, Karate Zeon. De a régi szokások szerint hatásos lehet, ha rózsák közé büdöskét ültetünk.

A burgonya a legfontosabb termesztett nem gabonanövény, melynek számtalan betegsége van. Mi ezek közül a burgonyavészre fektetjük a hangsúlyt, mely a burgonya mellett a paradicsomot is képes megbetegíteni. Egész táblákban képes a növényállományt maradéktalanul kiirtani. Kedveli a nedves, csapadékos időjárást, ugyanakkor 30 Celsius-fok felett visszavonul vagy elpusztul. Könnyű felismerni, hisz a fertőzött levelek úgy néznek ki, mintha leforrázták volna őket, majd szürkés-barnás-zöldes színt öltenek, végül elhervadnak és elszáradnak. Ajánlott ellenszerek: Dithane M45, Ridomil Plus Gold 42,5 WP, Curzate Manox, Antracol 70 WP.

Gondoljuk, hogy a burgonya rovarkártevői közül a kolorádóbogarat senkinek sem kell bemutatnunk. Ők a földben telelnek át, ahonnan május elején bújnak elő. A nőstény kb. 700-1200 tojást rak le a levelek fonákjára, 12-20-as csoportokban. A rovarok kb. 5-8 nap múlva kikelnek és mintegy húsz nap alatt kifejlődnek. A már ismert rovarirtó szerekkel védekezzünk ellenük: Actara 25 WG, Mospilan 20 SG, Calypso 480 SC, Lider 200 SL, Laser 240 SC stb.
Mindenkinek jó munkát kíván: Szilágyi Dorin agrármérnök


Írta: Juhász György