^ Vissza Fel
Március 15. címke bejegyzései:

„Mindnyájunknak el kell menni…”

Kultúra  ,   2018. március 19. hétfő 
 Megnézték: 117

Az érköbölkúti iskola udvarán lévő emlékhelyen ünnepeltek a nemzeti ünnepen

Méltóképpen emlékeztek a ’48-as forradalom kitörésének 170. évfordulójára Érköbölkúton. Az események fő szervezője, akárcsak az előző negyven évben Rákóczi Lajos tanár volt. Szerencsés helynek is nevezhető az emlékezés szempontjából a település, hiszen nemcsak a 170 évvel ezelőtti toborzás helyszíne volt, de az emlékezet hálásan őrzi az örökséget. Az évek során a tanár úr jórészt saját költségén négy emlékművet állított az Érköbölkúthoz köthető forradalmi eseményeknek és személyiségeknek. A megemlékezés az ünnepet megelőző héten az emlékművek ápolásával kezdődtek, így a diákok és önkéntesek újból megismerkedhettek a forradalom helyi történéseivel és ráhangolódhattak az ünnepre.

Fáklyaláng, röppenő tüzes nyilak

Kultúra  ,   2018. március 19. hétfő 
 Megnézték: 143

Két helyszínen, ugyanazon lelkülettel zajlott városunkban a március 15-i megemlékezés

Tisztelegtek március 15-én az 1848–1849-es forradalom és szabadság hőseinek emléke előtt Székelyhídon, az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan.

Kabátgombolós, mord időjárás fogadta az ünnepelni vágyókat az érmelléki kisvárosban. Mintegy kétszázan várták az ünnepség kezdetét a városközpontban lévő művelődési ház előtti téren. A hangszórókból alkalomhoz illő zene szólt, a fiatalok kokárdákat tűztek az érkezők ruháira. Az RMDSZ Bihar megyei nőszervezete által biztosított nemzeti színű szalagból Braun Ildikó segédletével háromszáz kokárdát készítettek az önkéntesek – tudtuk meg a szervezőktől.

Egy szívvel, egy akarattal ünnepelték március 15-ét Székelyhídon

Kultúra  ,   2017. március 20. hétfő 
 Megnézték: 533

„Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt,
Mi valánk a legelsők, kik
Tenni mertünk a honért!”

(Petőfi Sándor: A márciusi ifjak)

Kora délután, tavaszi napsütésben, ünnepelni és megemlékezni gyűlt össze március 15-én a kisebb, főként diákokból álló tömeg a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum előtti téren az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezésen. A Búzavirág Népdalkörnek köszönhetően mindenki felhelyezhette a kokárdát, aki anélkül érkezett. A rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület tagjai, akik már visszatérő vendégeknek számítanak az Érmelléken, korabeli ruhákban adták elő ünnepi műsorukat, mellyel a 169 éve zajlott események szellemiségét, hangulatát idézték a megjelenteknek.

Méltóságteljes megemlékezések

Kultúra    2016. március 22. kedd 
 Megnézték: 432

Március 15-e a magyar nemzet szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. Ezen a napon a világ magyarsága ki-ki a maga módján ünnepel. Csokaly, Érköbölkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya lakossága is méltóképpen emlékezett a nemzeti ünnepen.

A hagyományokhoz híven idén is méltóképpen emlékeztek nagy nemzeti ünnepünkre Érköbölkúton. Az ünnepet megelőző hetekben az iskola diákjai izgalommal készültek erre a napra. Kokárdát, zászlókat készítettek, valamint a forradalom huszárezredeinek ruháit örökítették meg rajzokon. Az ünnepi megemlékezés az iskola udvarán állított szabadságkopjafánál, illetve a Vasvári-szobornál kezdődött. Az évek során Rákóczi Lajos tanár három emlékművet is állíttatott a ’48-as szabadságharc tiszteletére. Itt elhangzott ünnepi beszédében elmondta, hogy a szabadságszeretet a magyar nép génjeibe kódolódott kitörölhetetlenül a történelem viharos századaiban. A szobornál összeállított ünnepi műsort Kovács Laura tanítónő és Herman Csaba tanár állította össze. Katona Nikolett, Dienes Dániel, Botos Bettina és Cornel Diana alkalomhoz illő szavalatai tették ünnepélyesebbé a megemlékezést. Forradalmi és toborzó dalokat énekeltek az iskolai diákjai és tanárai, majd a Kossuth-nóta közös éneklése zárta az emlékműnél zajlott megemlékezést. A diákok ezután egy Hortobágyról, illetve a csikós és pásztoréletről készült dokumentumfilmet tekintettek meg, e bizonyságul, hogy a magyar puszta mindig is a végtelen szabadság szimbóluma volt a magyarok számára.

A forradalom máig ható üzenete

Kultúra    2016. március 22. kedd 
 Megnézték: 520

Székelyhídon és a hozzá tartozó falvakban egyaránt ünnepeltek március 15-én

Istentisztelettel nyitották meg március 13-án az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra mutató eseménysort, amely két nap múlva tovább folytatódott. Ünnepi ruhába öltözötten szaporáztak a református templom felé a hívek, miközben a magasban bimbamok vitték a hívogató üzenetet. A tél után sarjadó zöld az élet igenlésével töltötte meg a lelkeket, a természet látványa a feltámadás reménységét vetítette elő. Ebbe belefér a hívő ember világnézete éppúgy, mint a nemzeti sors jobbra fordulásában való bizakodás. Kokárdákba „öltözötten” még a kezdő ének is fennköltebben hatott, érzelmek hulláma csapódott az évszázados falakon.

Nemzeti ünnep Székelyhídon

Ajánló    2016. március 3. csütörtök 
 Megnézték: 540

Időpont: Március 13. Vasárnap

16 óra: ünnepi istentisztelet a református templomban
17 óra: ünnepi beszédek és koszorúzás a Petőfi-emléktáblánál
Közreműködik: Halleluja református énekkar, Székelyhídi Férfikórus, Petőfi Sándor Elméleti Líceum diákjai
18 óra: Éljen a magyar! – a Tihanyi Vándorszínpad zenés nemzeti és hazafias előadása. Közreműködnek: Tihanyi Tóth Csaba, Bognár Rita, Turpinszky Béla. Helyszín: múzeum épülete

Ünnepeljünk együtt a magyar nemzeti ünnepen!

Szentjobbon is felragyogott a szabadságharc csillaga

Közélet  , ,   2014. március 19. szerda 
 Megnézték: 394

Két gyülekezet egy templomban ünnepelt a Szentjobbon tartott március 15-ei megemlékezés alkalmából, bizonyítandó a sok jó ember kis helyen is elfér elvét, és a szervezők talpraesettségét.

Zuhogó eső és nagy erejű szélfúvás kísérték a református templomba március 16-án a miséről érkező katolikus híveket. Az előzetes terv szerint a 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepség a református templom udvarán zajlott volna, ha az idő engedi. Ehelyett a két gyülekezet tagjai a templom padjainak soraiban foglaltak helyet, teljesen megtöltve azokat, akik pedig a programot tervezték vagy arra készültek, azonnal át tudtak állni a beltéri berendezkedésre.

„Ezernyolcsszáznegyvennyolc, te csillag!”

Közélet,Kultúra  ,   2014. március 16. vasárnap 
 Megnézték: 1 320

Március 15-e Székelyhídon „nagy port kavart”, no nem a megemlékezés, sokkal inkább az erős és kitartó szélfúvás zavarta meg olykor az ünnepi alkalomra való összpontosítást.

Lassan, de biztosan gyülekeztek az ünneplők az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésénak 166. évfordulójára szervezett ünnepségre a székelyhídi kultúrház elé. A szombat délután két órakor kezdődő színes ünnepi programot Béres Csaba polgármester köszöntője nyitotta meg, keserédes hangot ütve le beszédével. A városvezető felsorolt minden félbemaradt vagy el sem kezdett megvalósítást, ami a város fejlődését hivatott szolgálni, minden jelentősebb kudarcot, de elmondta az elért sikereket is. Mindebből arra akarva kitérni, hogy bármennyi kár, veszteség vagy csalódás éri is az embert, nem szabad feladni a reményt és a hitet abban az ügyben, abban a jó ügyben, amiért naponta teszünk valamit. Minderre a szabadságharcosokat hozta fel legjobb példaként, kiknek forradalma ugyanúgy leveretett, mint sok az ő tervei közül. Mégis kitartásra és hitre, a kis lépések megbecsülésére hívta, bátorította a megjelenteket, a következőre hivatkozva: „Még nem olvastam olyan könyvet, amelyben azt írták, hogy nem volt értelme a szabadságharcnak.”